Füles vöcsök

(állat, Podiceps auritus L.) l. Vöcsökfélék.

Fülfájás

A fül minden részében igen érzékeny szerv, azért már kisebbszerü betegségek is aránylag nagy fájással járnak. A F. némelykor nemcsak egyedül a fülre szorítkozik, hanem kisugárzik a megfelelő koponyafélre, tarkóra, nyakra és állkapocsra; ezen kisugárzó fájás annyira tévesztő lehet, hogy a beteg fogfájásról panaszkodik, holott a baj a fülben van. Igen fájdalmas a külső hangvezető keléses gyuladása, továbbá a dobüregnek heveny hurutos és heveny genyes gulyadása. A F. ellen háziszerek nem használhatnak, mert az orvosi elbánás az egyes bajok szerint más és más. L. még Fül.

Fülfolyás

v. Fülgenyedés; mindig fülbetegséget, fülgyuladást jelent; ha a folyás régebbi keletü, akkor a kifolyó geny büzössé válik. A büzös folyás oka, hogy nyáron légyálcák telepedhetnek a fül mélyébe, amint mondani szokás: «a fül megnyüvösödik, beköpi a légy». L. még Fül.

Fülfü

kövirózsa (Sempervivum L.), fülbecsavaró fü, égdörgő fü, fülbeeresztő fü, a Crassulaceák (pozsgásnövények) közé tartozó kövérlevelü, többnyári fü vagy félcserje. Tövi levelei zöld rózsákat alkotnak, vékony gyökerei pedig a sziklahasadékba ereszkednek. Innen nem is szivhat táplálékot, hanem az egész felszinével a levegőből. Ezért kövér, mert a bőrén szájnyilás alig van, tehát kipárolgás következtében nedvességét el nem veszítheti. Sziklás helyeken sokáig aloé módjára csak a tövi levélrózsája tengődik, mig végre a virágzata elérkezvén, szárba indul, s csinos piros vagy vajszinü bogas virágzata lesz. A kövirózsa a F.-nek szaporodó szerve, a levél tövében keletkezik, eleinte a növénnyel rövid nyelecskén összefügg. Szirma 6-20, himje kétannyi. Az ó-világban mintegy 50 (hazánkban8) faja van. Legelterjedettebb és legismeretesebb a Sempervivum tectorum L. (rózsás F., Jupiter szakálla, l. az ábrát). Eredetileg Közép-Európa hegyein terem, most gyakran kőfalra, házfedélre stb. ültetik, itt-ott el is vadul. A régiek hiedelme szerint a villámcsapást eltávolítja. Frissében szétdörzsölt levelének nedve házi orvosság méhcsipés, tyukszem, kisajtolt leve pedig a nyak gyuladásai, szemölcs, kelés, égetés ellen. A S. arboreum L. Európa D-i, Afrika É-i részén s keleten nő. Szára csaknem faalaku, ágas, levele ékalaku, pillás virága aranyszinü. Üvegházban és termekben ápolják. A F. más fajait mesterséges sziklacsoportok közé diszül ültetik.

[ÁBRA] Rózsás fülfü vagy kövirózsa, a levélrózsával, kisebbítve, b a rügy, c a virág.

Fülgomba

(növ.), l. Fülegomba.

Fülguta

l. Fül.

Fülhomok

l. Fül.

Füljegyzés

oly tenyészetekben, ahol az állatokról törzskönyvet vezetnek, a szarvasmarhát, juhot és sertést a fülükön jegyzik meg. A F.-nek 3 nemét különböztetik meg: 1. számmal ellátott gombot erősítenek a fül közepébe ütött lyukba, 2. a jobb és bal fül, ezek belső s alsó széle, hegye, s középrésze bizonyos tetszés szerint megállapított értékszámokat képviselnek; egy fogó segélyével pedig annyi kicsipést ejtenek a fülek egyes részeire, mig a kicsipéseknek megfelelő értékszámok összeadása által azon szám jön ki, mely az állatnak adatni szándékoltatik; 3. a fület tetoválják, vagyis fogó segélyével, melybe acélhegyekből álló tetszésszerinti számok helyezhetők, a kivánt számot nyomják a fül belső felületére, s a keletkező sebet korom, cinóber v. indigófestékkel kenik be, hogy a szám később is látható legyen.

Fülkagyló

l. Fül.

Fülkanál

kis kanálalaku, többnyire csontból készült eszköz. A külső hangvezető kitisztítására szolgálna, azonban több bajt csinál mint hasznot. L. még Fül.


Kezdőlap

˙