Fürészreszelő

l. Reszelő.

Fürészrönkő

azok a 4, 5, 6 m. hosszu egész fadarabok, amelyekre az erődben döntött szálfákat fölfürészelés céljából fölvágják.

Fürésztelep

v. fürészmalom, olyan ipartelep, hol az erdőből nyert szálfát részekre fürészelik. F.-et lehetőleg csak olyan helyen állítnak fel, ahová a nyers fának az odaszállítása nem kerül tulságos sokba. Ha lehet, hajózható v. tutajozható viz mellett állítják fel, rendesen az erdőben v. annak közelében. Ahol a fát szekéren v. vasuton kell szállítani, ott aztán kevésbbé vagyunk kötve a telep helyének megválasztásában. Arra is ügyelni kell, hogy a félkész áru elszállítása ne okozzon nehézséget. A telep helyét ugy kell választani, hogy árviz esetén se kerüljön viz alá és hogy a közlőművet földalatti térségben állíthassuk fel, mert különben az egész telepet 2,5-3,0 m.-rel emelni kell, mi a fa beszállítását költségessé teszi. A telep oly beosztásu, hogy a gépcsarnok előtt megfelelő nagy rönkőtér, a mögött pedig az osztályozó csarnok és a rakodási tér legyen a legkényelmesebb közlekedési utakkal átszelve. A gépcsarnok egyik homlokzatán v. néha annak közepe tájékán a motort állítják fel. A motor válogatása a körülményektől függ. Ha elég nagy vizmennyiség és esés van, vizimotort, kereket v. turbinát használunk. Miután ez azonban a F. tuladjonosát az időjárástól függővé teszi, amennyiben néha nyáron is, de föképen télen szünetelni kell, a regie pedig itt igen nagy, inkább gőzmotorhoz folyamodunk, melynek üzeme a különben sem értékesíthető hulladék elfütése folytán elég olcsó lesz. A kazánok a lehető legegyszerübb szerkezetüek legyenek, hengeresek előmelegítővel; fütőfelületük 30-%-kal több legyen mint a szénnel fütötteké és lássuk el lépcsős rostéllyal és esetleg még fütőanyagtartóval is.

[ÁBRA] Egyszer hasító keretfürész.

A keretfürészgépeket (l. az ábrát) ugy kell felállítani, hogy a gőzgéphez legközelebb essék a legnagyobb és fokozatosan aztán a kisebb és kisebb munkaszükséglettel birókat csökkenő sorrendben. Két-két keretfürészgépre egy-egy körfürészt helyezzünk el szélezésre. A keretfürészgépek a faltól 2,5-4 m. távolságban, egymás között pedig 4,5-6,0 m. tengelytávolságuk legyen. A fürészgép előtt és mögötte 7,5-8,0 m. szabad térség legyen a rönkök és deszkák számára. A szélező körfürészeket a keretfürészgépek mögé 7,5-8,0 m. távolságban állítsuk egy sorba ugy, hogy két-két keretfürészgép közé egy-egy körfürészgép jöjjön. A körfürész mögött szintén 7-8 m. térség kell. Ritkán állítják a keretfürészgépeket két párhuzamos sorba. Nagy F.-eken, hol sok a vastagabb választéku fa, ahol ezt aztán állandóan a prizma-rendszer szerint vágják, találni ilynemü felállítást. A keretek nagyságát a fakészletünkben levő vastagsági arányok szerint választjuk ki; azok számát ugy határozzuk meg, hogy 12 órás üzem mellett egy-egy keret gyártási képességét 10 m3, 24 órás üzem mellett 20, kivételesen 25-30 m3 rönkfára tesszük. Egy-egy teljes keretfürészgép átlagos hajtására 12 lóerőt számíthatni, amiből a motor és a kazánok nagyságát is megállapíthatni. A gépcsarnok méreteit a keretfürészgépeknél fentemlített szükséges munkaterületekből határozzuk meg. Az épület földalatti részében falazott, felül rendesen csak faszerkezetü. Tetőzete fából zsindelyezve készül. Padlója 50-60 mm. erős pallóból való. F.-ek üzemköltségei rendesen ugy alakulnak, hogy egy-egy teljes keresztfürészgép óránként 2,40-3 koronába kerül. Az áru önköltségének meghatározására a következő tényezőket kell számítani: Anyag tőára, közelítése, feldarabolása, fürészüzem költsége, osztályozás, rakásolás, szárítás, őrzés, berakás a szállítóeszközbe, biztosítás, tőkekamat, aszás %-a, szállítási dij vasuton v. vizen. Azonkivül még figyelembe vesszük, hogy fenyőfánál a kihasználás 50%, kemény fánál 40% a rönkőanyag mennyiségéből, a nyert faáru pedig következőképen osztályozódik:

[ÁBRA]

V. ö. Szécsi Zs., Erdőhasználattan; Exner V., Handsägen und Sägemaschinen stb.

Fürge cselle

(állat), l. Cselle.

Fürj

(állat, Coturnix Möhr.), az ó-világi tyukok csoportjába, a mezei tyukok családjába tartozó madárnem. Csőre rövid, tövén kissé vastagabb, orrlyukai csupaszok, az aránylag elég hosszu szárnyakban a 2-4. evezőtollak a leghosszabbak. Rövid farka 12 tollu. Csüdje rövid. Hátsó ujja nagyon rövid. 21 faja ismeretes, melyek közül hazánkban a pitypalattyos fürj (C. dactylisonans Mey) él. Kétszer akkora, mint a veréb. Tyukéra emlékeztető teste zömök, farka rövid, lábai járók. Szine barnássárga, háta barna, sárgásfehér gerincfoltokkal, a szem felett és a tarkó közepén egy sárgás hosszanti sávval; hasa rozsdásfehér, sötétebb foltokkal. A him torka feketésbarna, 2 sött szalaggal bekerítve, a nősténynél ellenben fehér. Csőre szaruszürke, lábai vörösek. Hossza 20 cm., szárnyhossza 10 cm., farkhossza 4 cm. Egész Európában a 60. szélességi fokig él, azonkivül található Észak-Afrikában és Ázsiában. Hazánkban mindenütt található, ahol gabonaföldek, mezők és rétek vannak. Itt hallatja «pitypalaty, pitypalaty»-szerü hangját, itt keresi különféle magvakból és esetleg rovarokból álló eledelét, ide rakja majdnem puszta földre 10-16 barnássárga, sötétebb foltokkal tarkázott tojását. Fészekhagyó. Vándor madár. Áprilistól októberig van nálunk. Néha egyesek ki is telelnek. Ősszel tömegesen költöznek Afrikába. Ilyenkor részint a vihartól tengerbe sodortatva, részint pedig a tengerparti lakók által összefogdosva, sok vész el belőlük. A fürjsereg éjjel vonul. Megfigyelések szerint rendesen Moréan és a görög szigeteken átmenve, jelennek meg Egyiptomban, ahonnan egészen Afrika belsejéig is behatolnak. Izletes husuk miatt a vadászás tárgyai. Párzás idején a himek gyakran viaskodnak egymással; ezt a déli népek má régóta megfigyelték és egyes déleurópai városokban fürjviadalokat is rendeznek a közönség mulattatására.

Fürjes

(Zagaica), kisközség Temes vármegye fehértemplomi j.-ban, (1891) 1049 szerb és oláh lak.

Fürjlövés

a XVII. sz.-ban néha a mozsarakba bomba helyett több gránátot töltöttek s azokat hajították ki; ezt nevezték F.-nek.

Fürjmony

Magyar szőllőfajta. Fürtje nagy, laza; bogyói igen nagyok, hosszukások, két végükön hegyesek, vastaghéjuak, sárgásszinüek, a napos oldalon rozsdás foltokkal. Későn érik, igen jól eláll.

Fürkészek

és fürkésződarázsok (Ichneumonidae), a hártyásszárnyu rovarok egyik nagy családja, leggyakrabban karcsu, megnyult testtel, 7-izü potrohhal, sörte- vagy fonálforma, rendesen egyenes, megnyult, sokizü csápokkal, három pontszemmel; mellső szárnyaikban két hátrafutó érrel, a nősténynek két oldallemeztől körülzárt tojócsővel, amely a test hátsó végén néha messze kiáll és tekintélyes nagyságu. A nőstények petéiket tojócsöveik segélyével más állatok, rendesen rovarok petéibe, lárváiba, bábjaiba rakják le s a láb- és alfélnyilás nélküli lárvák azoknak testüregében fejlődnek ki. Vannak oly F. is, amelyek más F.-en élősködnek. A családot 6 csoportra osztják: I. Ichneumonina, alányomott, lándsaforma, nyeles potrohhal, rejtett tojócsővel; a hernyókba egy-egy petét raknak s a darázs a bábból buvik ki. II. Cryptina, nyeles potrohhal, kiálló tojócsővel. III. Triphonina, ülő- v. hengeres, hátul vastagodott potrohhal, alig látható tojócsővel. IV. Pimplariae, ülő, alányomott potrohhal, néha igen hosszu tojócsővel. V. Banchina, ülő, összenyomott potrohhal, nem látható tojócsővel. VI. Ophionina, leggyakrabban egyenes nyelü, oldalt összenyomott potrohhal, alig látható tojócsővel. Az eddig ismert fajok száma megközelíti az 5 ezeret s az egész földön el vannak terjedve. Közeli rokonaik az Evaniidae, Braconidae, Proctotrupidae, Chalcididae, Cynipidae családok fajai, az utóbbiakat l. Gubacsdarázsok.

Fürkészlegyek

(Tachinariae), a kétszárnyuak rendjébe, a rövidcsápuak csoportjába tartozó légycsalád, melynek fajai részint gyorsan ide és tova röpködve, részint a fü között gyorsan mozogva, tojásaikat - mint a fürkészdarazsak - más rovarálcákba, hernyókba, bábba stb.-be rakják. Nevezetesebb fajai: Tachina grossa L., melynek teste fénylő fekete, feje rozsdasárga, 16-18 mm. hosszu. Egyike a legnagyobb hazai fajnak, álcája a Gastropocha trifolii L. hernyójában él. T. larvarum L. Igen közönséges, fekete, fehér sávokkal, 8-12 mm. Álcája a legkülönfélébb lombos fákon élő hernyókban élősködik.


Kezdőlap

˙