Godehard

l. Gotthard.

Goderich

l. Ripon.

Godesberg

község és fürdő Köln porosz kerületben, 7 km.-nyire Bonntól, a Rajna balpartja közelében, vasut mellett, (1890) 3884 lak., látogatott hidegvizgyógyintézettel, s rómaiak előtt is ismeretes, Draischer- vagy Sauerbrunnen nevü sóstartalmu ásványvizforrással és fürdőintézettel (évenkint mintegy 1000 fürdővendég); az egykori G. nevü erősség romjaival. Ez utóbbit 1210-13. építették; benne keresett 1582-ben menedéket Gebhard érsek, akit, mivel protestáns vallásra tért, elüztek; 1583. azonban a bajorok elfoglalták és nagy részét lerombolták.

Godet

(ejtsd: godé), 1. Frigyes Lajos, svájci teologus, szül. Neuchatelben 1812 okt. 25. Tanult szülővárosában s a teologiát Bonnban és Neander vezetése alatt Berlinben hallgatta, 1836. lelkésszé avatták, 1838-1844. a porosz koronaherceg nevelője volt, majd 1845. hazájában lett lelkésszé, 1851. a neuchateli gyülekezet választotta meg lelkészévé s ezen állásában maradt 1866-ig. 1850-1873. az exegétika és kritikai teologia tanára volt a kanton nemzeti egyházának teologiai iskolájában, majd 1873. kezdve a neuchateli egyház független fakultásán működik. Művei közül nevezetesebbek? Histoire e la Réformation etc. (Neuchatel 1859). Commentaire sur l'évangile de Saint Jean (1863-65. 2 kötetben; 3. kiadás 1884-85. 3 kötetben; le van fordítva angol, német, dán és holland nyelvekre is). Commentaire sur l'évangile de Luc (1871). Kommentárokat irt még a Római levélhez (1879-80., 2. kiadásban 1883) s a Korinthusiakhoz irt első levélhez (2 kötetben 1886). Nevezetesebb munkája még: Conférences apologétiques (1869).

2. G. Fülöp Ernő, svájci költő és irodalomtörténetiró, szól. Neuchatelben 1850 ápr. 23. Az előbbi fia. Jogi tanulmányai befejeztével a La Suisse libérale c. lap szerkesztője lett és élénk részt vett Neuchatel kanton politikai mozgalmaiban. Jelenleg a neuchateli akadémián a francia irodalom magántanára és u. o. a felsőbb leányiskolában is tanít. Több költemény-kötetet adott ki; egyéb művei: Scripta manent; Causeries sur les autographes de la collection Bovet (Neuchatel 1887), Etudes et causeries (Páris 1889); Pierre Viret (Lausanne 1892). Főművét: a Histoire littéraire de la Suisse française-t az akadémia 1890. pályadijjal tüntette ki. Érdemeket szerzett magának két korán elhunyt költő: a fribourgi Eggis István és a neuchateli Chamrier Alice (szül. 1861., meghalt 1882) költeményeinek kiadásával is.

Godetia

Spach (növ.), az Onagraceák egynyári és északamerikai füve, némelyek az Oenotherával egyesítik. Több faja, mint p. a G. rubicunda Spach lilapiros, belül biborpirossal pettyegtetett szirmával, a G. Lindleyana Spach, hasonló, de nagyobb virágával, különösen pedig a G. Whitneyi A. Gray, halavány rózsaszinü, de biborpirossal tarkított virágával, valamint különböző fajtájok is kertben diszlik. (l. az ábrát).

[ÁBRA] Godetia amoena.

Godhavn

székhelye az északi inspektorátusnak Grönland dán gyarmatban, Diszko szigetén,az é. sz. 69° 14' alatt, 213 lak., köztük 8 európai. A cethalászok gyülekező helye.

Godibert

(Godebert), 661-662-ig a longobardok királya, Aripert fia. Paviában székelt, mig öccse, Pertari, Milanoban kormányzott. Mindkét testvér azonban 662. megszünt uralkodni: G.et megölték, öccsét elüzték. G. fia, Raginpert, 701. ugyan mégis elnyerte a trónt, de még ugyanabban az évben szintén megöletett.

Godin

(ejtsd: goden) 1. János András, francia nemzetgazdasági iró, szül. Esquehériesben 1817., megh. Guiseben 1888 jan. 15. Pályáját mint egyszerü munkás kezdte, aki a gyárosok sorába küzdte föl magát. 1871. az Assemblée nationale tagja volt. Életének főmunkája a Familistere (l.o.) munkatelep fölállítása (Guise 1862); amely vállalatba egy milliót fektetett be s amelyeknek megalkotásánál az a gondolat vezette, hogy a munkásoknak a nyereségben való részesítése és kölcsönös biztosítása által a szociális kérdés megoldását fogja előmozdítani. G. egyébként is közel áll a szocialistákhoz, amint azt La république du travail et la réforme parlamentaire c. munkája is tanusítja, amelyben sulyos örökségi aóval akarja a gazdaságnak az állam által való epropriálását elérni. Egyéb művei közül ezeket említjük: Solutions sociales (1871); Les socialistes et les droits du travail (1874); La politique du travail et la politique des privileges (1875); La richesse du peuple, le Familistere (1870); Mutualité sociale (1880); Mutualité nationale (1882); Le vrai socialisme en action (1883).

2. G. Lajos, franc.geodáta, szül. Párisban 1704., megh. Cadixban 1760. Mint a párisi akadémia tagja 1735. részt vett a perui fokmérésben, később a tengeri kadét-iskola igazgatója lett Cadixban. Az ő munkáira támaszkodva irták Juan és Ulloa Relation historica del viage de la America meridional (Madrid 1748) c. munkáájukat. Életrajzát megirta Fouchy (mém. Par. 1760).

Godinesd

kisközség Hunyad vármegye j.-ban (1891) 740 oláh lakossal; két barlang van közelében. V. ö. Téglás Gábor, Ujabb barlangok az erdélyi Érchegység övében (Akad. kiad.)

Godiva

lady l. Coventry.


Kezdőlap

˙