Goldap

az ugyanily nevü járás székhelye Gumbinnen porosz kerületben, 36 km.-nyire Gumbinnentől, a G.-i tóból kifolyó G. és vasut mellett, (1890) 7161 lak., agyagiparral, gőzmalommal, lótenyésztéssel.

Goldast

Menyhért (Haiminsfeld, Haimisfeld), német történész, szül. Espenben (Thurgau) 1578 jan. 6., megh. Giessenben 1635 aug. 11., mint az egyetem kancellárja. Ingolstadtban és Altdorfban tanult, volt titkár és udvarmester, 1606 óta mint iró és korrektor élt M.-Frankfurtban; egymásután weimari (1611-15), hesseni szolgálatban állt mint tanácsos és mint iró főképen a középkori történelem és az államjog terén tünt ki. Főbb munkái: Scriptores rerum suevicarum (Frankfurt 1605, uj kiad. Ulm 1727), Alemannicarum rerum scriptores vetusti (Frankfurt 1606, 3 köt., uj kiad. 1730), Constitutionum imperialium collectio (u.o. 1607, uj kiad. 1713, 4 köt.). Ujonnan kiadta Pirkheimer és de Thou műveit is.

Goldau

Arth svájci községhez tartozó tanya Schwyz kantonban, 526 m. magasságban, vasut mellett, 1806 szept. 2. G.-t Busingen, Röthen és Lowerz falvakkal együtt egy hegycsuszamlás eltemetett. Két templom, 111 lakóház, 220 istálló és szin sok marhával és 457 ember jutott a Rossberg törmeléke alá. Az eltemetett terület mintegy 20 km2 területen volt. V. ö. Zay, G. u. seine Gegend 1807.

Goldbachia

Trin. (növ.), l. Arundinella.

Goldberg

1. járási székhely Liegnitz porosz kerületben, 20 km.-nyire Liegnitztől, a Katzbach és vasut mellett, regényes vidéken, (1890) 6437 lak., bőrgyártással, esztergályozott cikkek készítésével, malmokkal és sörgyártással. A város eredetét a most már teljesen kimerült aranybányáknak köszönheti. 1813 máj. 27. Macdonald francia vezér és a Wittgenstein vezérelte oroszok, aug. 23. pedig Macdonald és Blücher itt megütköztek.

2. G., város Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, 27 km.-nyire Güstrowtól, a G.-i tó és vasut mellett, (1890) 3010 lak., vasas ásványvizforrással és fürdőintézettel. V. ö. Becker, nachrichten über das Stahlbad G. (1862).

Goldberger

Ferenc, az óbudai Goldberger Sam. F. és fiai kékfestőgyár alapítója, szül. Budapesten 1750., megh. 1834. Eleinte aranyműves mesterséget üzött. Kékfestőgyárát 1785. alapította, de ez az akkori viszonyok között csak lassan fejlődött: a gyárat fia, Sámuel (szül. 1787., megh. 1848) vette át s csakhamar a fejlődés jelentékeny fokára emelte; a negyvenes évek iparmozgalmai, a «honi»szövetek felkarolása az ipartelepnek nagy lendületet adott, ugy hogy a cég hazánk határain tul is ismeretes lett, készítményei pedig keresett cikkekké váltak. G. Sámuel gyermekei, illetve unokái fejlesztették azután a telepet modern, nagy iparvállalattá. A gyár ma 450 munkást foglalkoztat; 12 kelmenyomtatógéppel dolgozik s kelmék fehérítésével, festésével, nyomtatásával és kikészítésével foglalkozik. Korábban a gyár kizárólag indigóval festett, ujabban azonban az anilin-, alizarin- és azo-festékeket is alkalmazza. A cég főnökei kereskedelmi célokra 1867-ben nagyobb alapítványt tettek s nemsokára ezután «budai» előnévvel a magyar nemességet kapták.

Golden City

(ejtsd: goldn sziti), város Colorado É.-amerikai államban, Jefferson countyban, 21 km.-nyire Denvertől, a Clear-river és több vasuti vonal mellett, (1890) 2388 lak., üveggyártással, és jelentékeny bányászattal, bányásziskolával; egykoron Colorado fővárosa volt.

Goldesnstein

város Schönberg morva kerületi kapitányságban, a Morva egyik forráspatakjánál, vasut mellett, (1890) 1100 lak., közelében grafit-, márvány- és mészkőbányával.

Goldfuss

György Ágost, német természettudós, szül. Thurnauban, Bayreuth mellett 1782 ápr. 18., megh. Bonnban 1848 okt. 2. Eleinte (1840) magántanár, majd rendes tanár lett Erlangenben; 1818. Bonnban az állattan és ásványtan tanárává és a természettudományi szeminárium vezetőjévé nevezték ki. Munkái részint állattaniak, részint paleontologiaiak s ezek között legfontosabb a Bischoffal és Schuberttel együtt kiadott 3 kötetes állatani kézikönyve (1818-21).

Goldingen

(Kuldiga), az ugyanily nevü járás székhelye Kurland orosz kormányzóságban, 136 km.-nyire Mitautól, a Windau mellett, (1888) 9192 lak., kefekötéssel. Közelében állanak egykori várának romjai, amelyet 1709. romboltak le. G. vára a XIII. és XIV. sz.-ban Kurland legfontosabb helye volt.


Kezdőlap

˙