Got

(ejtsd: gó) Ferenc Gyula Ödön, francia szinész, szül. Lignerollesban (Orne départementban) 1822 okt. 1. 1850 óta rendes tagja a Comédie Françaisenek. 1866. e szinház alapszabályai ellenére, de a császár engedelmével, Augier La contagion c. darabjában André Lagardeot játszotta az Odéon-szinházban, aztán egy tőle szervezett szintársasággal minden nagyobb városban. Főszerepei: Sganarelle, Trissotin, Figaro stb. Legnagyobb sikereit azonban mint Giboyer aratta Augier Les effrontés és Le fils de Giboyer c. és mint Bernanrd a Fourchambailts c. darabokban. 1894 jun. ülte meg 50 éves jubileumát a Comédie Française-ben. Művei: a François Villon c. egyfelvonásos opera (előadták 1857) librettója és tanulmánya: Le théatre en province (az Annles du théatre -ben 1877).

Gotalovec

község Varasd vármegye zlatari j.-ban, (1891) 168 horvát lak.

Gót betük

a könyvnyomdászatban egy a középkor könyvbetüiből kifejlődött betünemnek a neve. Nagy betüi inkább gömbölydedek s a latin vagy antiqua formákhoz közelednek; kis betüi szögletesek s a német vagy fraktur betükkel csaknem azonosak. A G.-nek sok alfaja van, mint p. az angolok használta black letters, az uj G., a párisi G. stb., l. Betünemek.

Gót építészet

sokáig közhasználatban volt elnevezése a csúcsives építészetnek. A G. nevet az olaszok adták a csúcsives építészetnek, kik azt barbárnak, gótnak gunyolták; ez elnevezést aztán franciák, angolok, de különösen a németek - mindegyik magának vindikálván a feltalálás dicsőségét - nemzeti büszkeségből megtartották. Mostanság azonban mindinkább a csúcsives építészet elnevezést használják. L. Építészet.

Góth

Manó orvos-tanár, születetett Budapesten 1848. A gimnáziumot Budapesten, az orvosi tanulmányokat részint a bécsi, részint a budapesti egyetemen végezte; a budapesti egyetemen nyerte az orvosi oklevelet is. 1873. a kolozsvári egyetem felállítása alkalmával tanársegédnek, 1878. a szülészeti műtéttan és nőgyógyászat magántanárának neveztetett ki. 1893. cimz. nyilv. rendkivüli tanár lett. Tudományos értekezései hazai és külföldi szaklapokban és folyóiratokban jelentek meg.

Gotha

1. hercegség, Szász-Koburg-Gotha (l.o.) hercegség északi része, 1394 km2 területtel, (1891) 147226 lak.

2. G., az ugyanily nevü hercegségnek és a G.-i járásnak fővárosa, Koburggal együtt fölváltva a szász-koburg-gothai hercegnek székhelye, a Leina-csatornánál, vasut mellett, külvárosát, Kindlebent is beleszámítva (1891) 29134 lak., husfüstölőkkel (ismeretesek a kolbászai), dohány- és gépgyártással, mekaniaki eszköz- és zongorakészítéssel, hires a Justus Perthes-féle térképkészítő-intézete. G. a belvárosból és az ezt körülfogó 4 külvárosból áll; ez utóbbiakat nagy és árnyékos sétahelyek választják el a belvárostól. A legjelentékenyebb épületek: a XVII. századból való Margit-templom Jámbor Ernő herceg sirboltjával; az augusztinusok temploma 10 méter magas és 6 méter széles oltárképpel; a Friedenstein nevü, 1643-46. épület négyszögü kastély (belseje 6330 m2), amelyben egy kápolna és ebben a hercegi kripta, hivatalok, hercegi könyvtár (több mint 200000 kötet) és érem gyüjtemény (75000 drb, a berlini és müncheni után Németországban a legnagyobb) van; az uj muzeum műgyüjteménnyel (több mint 4000 drb régiség és műiparcikk), képtárral (650 drb), természetrajzi és gipszöntvény-gyüjteménnyel; a városháza; Cranach Lukács egykori lakóháza; a Friedrichsthal nevü hercegi palota; szinház stb. G. alapítása Nagy Károly korával esik egybe, 1640 óta székhelye a szász-gothai hercegeknek, 1826 óta pedig Koburggal együtt a szász-koburg-gothai hercegeknek. V. ö. Beck, geschichte d. Stadt G. (1870).

Gothai almanach

A Justus Perthes kiadásában Gothában évenkint megjelenő családtani kalendáriumok. Ezek a következők: a német és francia nyelven 1764 óta megjelenő Gothaischer genealogischer Hofkalender, mely a souverain házakat foglalja magában. 1825 óta megjelenik a Genealogisches Taschenbuch der deutschen gräflichen Häuser és 1848 óta a Genealogisches Taschenbuch der deutschen freiherrlichen Häuser, melyekben az osztrák és magyar főnemesség is fel van sorolva.

Gothai párt

(Gothaer), az 1848. frankfurti parlament ama párttöredékének neve, mely a nemzetgyülés által kidolgozott alkotmánynak zátonyra jutása után 1849 jun. 26-28. Gothában tanácskozást tartott, amelyen abban állapodott meg, hogy a tervezett örökös császárság megalapítása és szervezése érdekében Poroszországgal lép közelebbi összeköttetésbe, és annak tervezetét fogadja el alap gyanánt, hogy legalább valamit mentsenek meg az 1848. mozgalom követeléseiből. Gagern, Grimm J., Dahlmann, Bassermann, Matthy, Simson és Waitz valának a G. főbb tagjai; a határozatot százharmincan irták alá. Utóbb mindazon pártokat G.-nak hivták, melyek alkotmányos alapon a porosz kir. család közremüködésével és annak vezérlete alatt létesítendő örökös császárságért lelkesedtek.

Gothard

1. Jenő (herényi), csillagász, szül. Herényben (Vas vm.) 1857 máj. 31. A gimnáziumot Szombathelyen, felsőbb tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte. 1881. a külföldi utazásain és Ó-Gyallán szerzett tapasztalatai alapján Herényben csillagászati obszervatóriumot épített s azóta a csillagok, főleg az üstökösök szpektroszkópiai vizsgálataival s tudományos fotográfiával foglalkozik. Fotográfiai uton egy 14. nagyságu csillagot fedezett fel a Lyra ködgyürüjében, neki sikerült először a hulló csillagokat uszályukkal együtt fotografálni s ő volt az első, ki az elektromos szikrát, érzékenyített üveglapon ugratva, különböző alakjaiban lefényképezte. Érdemeiért számos kitüntetésben részesült, egyebek között a londoni Royal Astronomical Society-nek 1883 óta tagja s a magyar tud. akadémiának 1890 óta levelező tagja. Tudományos fölfedezéseit a Természettudományi Közlönyben, az Akadémiai Értekezésekben, az Astronomische Nachrichtenben és számos más külföldi lapban közölte. Népszerü munkái: Az ujabb csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai (1886. Népszerü Természettudományi Előadások Gyüjteménye 53. sz.); A photographia (8909. Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 43.). A Pallas Lexikon munkatársa. Irodalmi működésének teljes felsorolását v. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

2. G. Sándor, mezőgazdasági szakiró, az előbbinek öccse, szül. Herényben 1859 febr. 6. A gimnáziumot Szombathelyen, jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1882. atyja halála után átvette a családi birtok kezelését. Ugyanez évben készült el a kitünő felszerelésü herényi csillagvizsgáló, mely testvérbátyja, G. Jenő tulajdona. G. szintén nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. Jupiter és Marsról irt megfigyeléseit magyar nyelven a magy. tud. akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. 1883 sulyos betegsége miatt kénytelen volt fizikai-asztronomiai tanulmányait abba hagyni, ezentul egészen a mezőgazdaságnak szentelte magát, amelynek irodalmát is szorgalmasan átkutatta és tanulmányi utazásokkal bővitette ki szakismereteit. A gyakorlati mezőgazdaság terén G. rövid idő alatt nagy sikereket mutathat, amennyiben a Szombathely városi hulladékok értékesítésével és műtrágyák segélyével birtokának termőképességét háromszorosra emelte s egyáltalában oly berendezéseket létesített, melyek teljes elismerést érdelemnek. G. egyrészt mint a vasvármegyei gazdasági egyesület igazgatója, kiváló buzgósággal szenteli magát az egyesületi és közhaszonra törekvő működésnek, mely buzgóságnak nagy érdeme van abban, hogy ezen egyesület hazánk vármegyei egyesületei között a legelején halad, másrészt pedig, hogy oly nagy tevékenységet fejt ki a szakirodalom terén, mely nemcsak hogy máris több kiváló gyümölcsöt érlelt meg, hanem a jövőre is a legjobb reményekre jogosít. A Mezőgazdasági Szemlében, a Gazdasági Lapokban, a Köztelekben és egyéb szaklapokban megjelent mintegy 300 cikken kivül művei: Néhány szó szarvasmarhatenyésztésünk érdekében (Szombathely 1884); Néhány kultivátor ismertetése összehasonlító kisérletek alapján (u.o. 1885), A sorvetőgépek birálatának elvei (u.o.), A sárvári vetőgépverseny eredményei; A Thomas-salak mint a legjobb phoshortrágya (u.o. 1889); A cséplőgépek és azok kezelése (Herény 1888); A városi hulladékok értékesítése és a komposztkészítés (Budapest 1891); A takarmányrépa (Kolozsvár 1889); A nyers takarmányok eltevése, különös tekintettel a zsombolyai kazalra (u.o. 1892.).

Gothein

Eberhard, német gazdaság-történeti iró, született Neumarktban, Sziléziában 1853 okt. 29-én. 1885 óta karlsruhei tanár. Számos gazdaság- és művelődés-történeti dolgozatot bocsátott közre, melyek közül a Politische und religiöse Bewegungen vor der Reformation (1878); Der chrisstlich-sociale Staat der Jesuiten in Paraguay (1183); Bilder aus der Geschichte des Handwerks in Baden (1884); Die Kulturentwickelung Süditaliens (1886); Wirtschaftsgeschichte des Schwarzwaldes (1892) cimüeket említjük.


Kezdőlap

˙