Grafenau

az ugyanily nevü járás székhelye, a bajorországi Alsó-Bajor kerületben, 37 km.-nyire Passautól, a Cseh-erdő Ny-i lejtőjén, vasut mellett, (1890) 1173 lak., papir-, gyufagyárral és kereskedéssel, nyári üdülőhelyül használják.

Gräfenberg

hidegvizgyógyintézet Freiwaldau (l.o.) mellett osztrák-Sziléziában, 632 m. magasban, vasut mellett. Az első vizgyógyintézetet Priessnitz állította föl 1826; azóta számos villa épület körülötte, amelyekben évenként több mint 2000 ember keres üdülést. V. ö. Priessnitz, G.- Freiwaldu (1880); Becker, Der Kurort G. (1880).

Gräfenthal

város Szász-Meiningen hercegségben, 16. km.-nyire Saalfeldtől, a Zopte mellett, a Thüringiai-erdő egyik völgyében, (1890) 2263 lak., Németország legnagyobb palabányáival, melyekben évenként 50000 t. palát termelnek.

Graff

1. Gábor, egyetemi tanár a bölcsészeti és hittudományi karnál Nagyszombatban, szül. Morvaországban 1696., megh. Kassán 1759., jezsuita rendbe lépett és 46 éven át tanítói pályáján fáradhatlanul működött. Munkája: Problema philosophicum Orbis letterari judicio propositum (Kassa 1731).

2. G. Simon (Graffus) evang. lelkész és német költő, szül. Segesváron 1603., megh. Schandauban 1659. Wittenbergában egyetemi tanulmányait végezve, előbb tábori pap lett, azután schandaui lelkész (Szászországban). Művei: Die calvinische Himmelsleiter; Gesangbuch, melyben több általa irt egyházi ének is foglaltatik ezen cim alatt: Geistlich edel Herz-Pulver; Centuria thesium theologicorum Analysim (ap.); Epistolae Pauli ad Titum (Lipcse 1629).

Graff

Antal, német festő, szül. Winterhurban 1736 nov. 8., megh. Drezdában 1813 jun. 22. 1756. Augsburgban telepedett le, 1766. Drezdában az arcképfestés tanítója, 1789. az akad. tanára lett. Saját értesítése szerint 1240 képet, nagyrészt arcképeket festett, melyeknek azonban csak csekély része ismeretes. A mult század második felének legkitünőbb német személyiségeit ábrázolta (Gellert, Sulzer, Herder, Lessing, Schiller, Ramler, Hagedorn, saját arcképe stb.), még pedig nem korának mesterkélt modorában, hanem egészen elfogulatlanul, természetesen. Nagy érdeme kitünő festési technikája is. Művei főleg a drezdai, berlini, lipcsei, sagani stb. gyüjteményekben vannak. Legtöbb képét Bause metszette rézbe. V. ö. Muther, Anton G. (Lipcse 1881).

2. G. Eberhard Gottlieb, német nyelvbuvár, szül. Elbingben, Poroszországban 1780 márc. 10., megh. Berlinben, 1841 okt. okt. 18. 1805. gimnáziumi tanár lett, 1824-30-ig a német nyelv tanára volt a königsbergi egyetemen, hol főképen az ó-német nyelvvel és irodalommal foglalkozott. Főműve: Althochdeutsche Sprachschatz (Berlin 1835-43. 6. köt); ezenkivül Diutiska, Denkmäler deutscher Sprache und Litteratur aus alten Handschrifften (Stuttgart 1826-29, 3 köt.); Otfrieds Evangelien-Harmonie (Königsberg 1831) stb.

Gräff

Nikáz, pedagogus, született Zomborban 1843 okt. 30., a képezdét Kalocsán végezte, azután 1860-64. közt Szontán volt altanító. 1864. a helytartótanács zombori fő elemi iskolai tanítónak nevezte ki. Itt nagy érdemet szerzett az által, hogy a zombori iskolák magyarosítását megkezdte. 1869. az ő elnöklete alatt alakult meg a Zomborvidéki tanítóegylet, melyet a Bács-Bodrogmegyei tanítóegylet megalakulása követett. Hivatalában s a társadalmi téren kifejtett munkássága elismeréséül szülőmegyéjében előbb segéd- majd főtanfelügyelővé nevezték ki.

Graffingny

(ejtsd: grafinyi) Franciska, d'Isembourg d'Happponcourt de, francia irónő, szül. Nancyban 1695 febr. 13., megh. 1758 dec. 12. G.. Ferenc Hugo neje volt, de férjétől, ki rosszul bánt vele, nemsokára elvált s aztán majd du Chatelet asszonynál, majd Voltaire cireyi várkastélyában (18738) tartózkodott. Később Guise kisasszony (utóbb Richesieu hercegnő) társaságában Párisba ment és irónő lett. Lettres péruviennes (Páris 1747) c., Montesquieu Lettres persanes-ja után készült levélben irt müve nagy sikert aratott Irt. drámákat is (Cénie 1751; La fille d' Aristide 1759) stb. Összes művei: Oeuvres 4 köt. jelentek meg (Páris 1887). Fontos mű levelezése, melyet Vie privée de Voltaire et de Madame du Chatelet (u.o. 1820) cimmel adtak ki. V.ö. Guerle, Madame de G. (Nancy 1882).

Graffito

(olasz), márványlap, amelynek fölszinébe szürke árnyalatu alakos ábrázolás vagy mustrás diszítmény van berakva. Az ilyen előállításu ábrázolás hasonlít az u. n. grisaillehez. L. Sgraffito.

Graffius

András, medgyesi születésü evang. lelkész s tanár a XVII. sz. első felében. Előbb medgyesen volt segédtanár, de innen részint életmódja, részint az erdélyi szász evang. papság ellen intézett gunyirata miatt 1637. körül távoznia kellett. 1637. Bártfára választották meg tanárnak, 1639. Zsolnán lett igazgató, 1644. Trencsénbe hivatott s valószinüleg itt halt meg. Munkái: Pastor Transsylvano Saxo. Qui quod vult, facit, guod non vult, audit (ez azon fentebb említett gyunyirat, mely eléggé epés tollal van irva, de sok igazat is mond; ma már kevés példány található, mert megjelenése után azonnal a Fabinyi János elnöklete alatt tartott káptalani nagy gyülés kárhoztatást mondott rá); Lex mihi Ars. Studium Eloquentiae absolutum (Lőcse 1643); Methidoca Poëtices praecepta (Zsolna) 1642); Methaphysica; Therapeutica scholastica; Sacer centennarius decem fidei articulorum (Trencsén 1642); Peripatheticum Theatrum Naturae (1644); Moralis corona animae adornata (1645).

Grafika

(gör.), gyüjtőneve az irás, rajzolás és festés művészetének. A G. mint tudomány egyik ága a diplomatikának.


Kezdőlap

˙