Gránátszegfű

(növ.), Dianthus Caryophyllus L.; l. Szegfű.

Gránátszirt

(ásv.), Sárgás v. barna szinü gránátnak és amfibolnak szemcsés keveréke, mihez még megnetit is járul; kevéssé elterjedt kőzet, leginkább teléreket alkot a metamorf palákban, vagy pedig mint kontakt képződmény, mészkő és eruptiv kőzetek határán.

Gran-Canaria

a Kanári-szigetek egyike, nagyságra nézve a második. 1667 km2 területtel, 95415 lak. A vulkáni eredetű sziget minden részében emelkedett. A Pico del Pozo de las Nieves (1950 m.), a Nublo (1862 m.) és a Saucillo (1849 m.) közt van a széles és mély, egykori kráter, az ugynevezett Caldera. A jól öntözött enyhe-meleg éghajlatu és természetü szépségekben bővelkedő G.-n Európa minden terméke diszlik és bőven terem. A lakosok a földmivelésen kivül az állattenyésztésre is gondot fordítanak. A kereskedelmi forgalom élénk, különösen a fővárosban, Las Palmasban. Jelentékenyebb helységek még Galdar, Telde és Teror. 1478 óta spanyol birtok.

Grand-Chaco

(ejtsd: -csáko) v. El-Chaco, a La Plata és Amazon közti vizválasztótól D-re fekvő terjedelmes sikság, amely a papákig nyulik; a rio Saladót tekintik a két sikság közt határul. A közvetlen, erdőkkel és legelőkkel takart G. átlag 300 m. magas; a folyók különösen a Vermejo és Pilcomayo mentén olyan buja a növényzet, akár a braziliai őserdők; közepén és D-i részein száraz, viz nélkül szükölködő steppék is vannak. Az okt.-ben kezdődő esők a folyókat megárasztják, sok helyen tócsákat alkotnak; amazok környéküket megtermékenyítik, emezek a száraz évszakban eltünnek. A hőmérséklet nagy különbségeket mutat (némely napon 22°-ot); +9°-nál alább a hőmérő ritkán száll le. A terület állattenyésztésre igen alkalmas. majdnem kizárólag indusok (30-40000) laknak rajta. Fölosztják Chaco Borealra, a Pilcomayótól É-ra, Chaco Centralra, a Pilcomayo és Vermejo közt és Chaco Australra, a Vermejo és Salado közt. Az első részben Boliviához, részben Paraguayhoz tartozik, a másik kettő Argentinához. Ebben az ujabb időben két gobernaciont, Chacot (l.o.) és Formosát (l.o.) alkották.

Grand

(spanyolul grandes). A XIII. sz. óta a legmagasabb nemesség cime Kasztiliában, mely a királyi ház rokonain kivül a legelső, ősökben és gazdagságban kiváló családokat illette meg. Eredeti nevök « Ricos hombres» (gazdag emberek) volt. Királyi hűbérek birtokában lévén, bizonyos számu lándsások állítására és hadi szolgálat teljesítésére voltak kötelezve. A méltóság örökös volt; a G.-ok adómentesek voltak és a király különös rendelete nélkül törvényszék elé nem voltak állíthatók, sőt bizonyos esetben kivonhatták magukat a király iránti hűbérkötelezettség alól és más souverainek szolgálatába állhattak. Kiváltságuk volt, hogy a király előtt födött fővel jelenhettek meg, továbbá, hogy a király őket «Mi primo» cimmel (unokatestvérem) illette; cimök «excellenciád» volt. A cortesben helyök közvetlenül a prelátusokéi után volt. Az 1834 ápr. 10-iki Estatuto real a G.-ok részére a pairek kamarájában az első helyet biztosítá. A köztársaság alatt a G.-méltóság ujból megszünt, de Alfonz király ismét helyreállította.

Grand

Miklós, méhész, szül. Rékáson 1837., megh. Buziáson 1893. mint orsz. méhtenyésztési felügyelő, hol 25 éven át mint néptanító is működött, miközben mellékfoglalkozásul eleintén a gyümölcsfatenyésztés és selymészettel, utóbb a méhtenyésztéssel a legeredményesebben foglalkozott. A néptanítók részére 1870. M.-Óvárt rendezett népszerü gazdasági tanfolyamon már mint ügyes méhész kitünt, ki a Berlepsch-féle kaptárt előnyösen módosítá s délmagyarországi kaptár néven terjeszté. Résztvett a délmagyarországi méhészeti egyesület alakításán s éveken át szerkeszté annak hivatalos közlönyeit, az Ungarische Biene s a hét évvel később létesített Magyar Méh-t. 1882. méhészeti vándortanítóvá nevezték ki s mint ilyen 1883 és 1884. a néptanítóknak Buziáson szakelőadásokat tartott, melyek összegyüjtve könyvformában is közzététettek. 1885. az időközben 6 személyre szaporított méhészeti vándortanítói intézmény élére állíttatott, melynek szervezése mellett, kivált a mézértékesítés kérdése körül fejtett ki eredményes működést.

Grand Army of the Republic

(ang., a m. a köztársaság nagy serege), rendesen rövidítve: G. A. R. 1886. Decaturban (Illinois-államban) létesült egyesület, melyet azok alapítottak, akik a polgárháboru alatt az Egyesült-Államok hadseregében szolgáltak. Eleinte jótékonycélu intézmény volt; politikával is foglalkozik. A G. tagjainak száma 1888 jul. 387473 volt.

Grand-Canal

(ejtsd: grend kenell), Dublint Ballinasloeval összekötő, 129, kiágazásait is beleszámítva, 235 km. hosszu csatorna Irországban. 1765. kezdték építeni; közel 20 millió frtba került.

Grand' Combe

La- (ejtsd: grankonb), község Gard francia départementban. 14 km.-nyire Alaistól a Cevennek egy völgyében, amelyen a Gardon d'Alais folyik át, vasut mellett, a több hegységből (la Pise, Levade) álló községnek 13141 lak. van; szénbányái 450000 t. szenet szolgáltatnak évenként.

Grand Costumier of Normandy

(ang.), nevezetes jogkönyv, valószinüleg I. Rikárd idejéből, mely Normandia szokásjogának feljegyzését tartalmazza.


Kezdőlap

˙