Gratry

Ágost József Alfonz francia kat. teologus, szül. Lilleben 1805 márc. 30., megh. Montreuxben 1872 febr. 6. A műegyetemet elvégezvén, hajlamát követve pappá lett, 1861. az orleansi püspök vikáriusa, 1863. a Sorbonne erkölcstanára, 1867. az akadémia tagja lett. Nevét főleg bölcseleti munkái és Renan ellen sikerrel folytatott polémiái tették ismeretessé. A vatikáni zsinat alkalmával a pápai csalhatatlanság ellen foglalt állsát, de már 1871 nov. 25. alávetette magát a zsinat határozatainak. Főbb művei: Cours de philosophie (1855-1857); Philosophie du Crédo (1863-65), a Máté evangéliumához irt kommentár, La morale et laloi de l'histoire (1868).

Grattan

(ejtsd: grettn) Henrik ir államférfiu és kiváló szónok, szül, Dublinban 1746., megh. Londonban 1820 máj. 14. Jogot végzett, ügyvéd lett és 1775. az ir parlamentbe választatta magát, mire a lojális ellenzék támogatásával az 1720. hozott törvényt, mely Irországot a törvényhozás terén Angliának rendelte alá, hatályon kivül helyezte. 1800. az angol parlamentnek lett tagja, ahol az angol-ir unio tervét hevesen, de siker nélkül ellnezte. Az ir és angol parlament egyesítése után Irországban megint képviselőnek választották s azóta az ir autonomia és a katolikusok emancipációja érdekében működött. Beszédeit fia adta ki (London 1822, 4 köt.). s ujabban (1847) Madden. Fia különben életrajzát irta meg (Life and times of the Right Honour. H. G., London 1838-45., 5., köt.). V. ö. Lecky, Vier historische Essays (ném. ford. 1873) és History of England in the XVIII. century (VII. köt.); Mac Carthy, H. G. (Dublin 1886., 3. kiad.).

Grattoni

Szeverin, Sommeillervel a Mount-Cenis-alagut építője, szül, Vogherában 1816 dec. 7., megh. Torinóban 1876 ápr. 3. A torinói egyetemen tanult s tanulásai bevégeztével a viellai művészeti és ipariskola igazgatója lett. 1850. Sommeillervel együtt tanulmányokat tett egy süritett levegő által hajtandó, a busallai hajlott vaspálya számára való gép készítése érdekében. Uj volt ebben a hidraulikus gép hajtására szolgáló nyugvó vizoszlop alkalmazása. Ezt a hajtóerőt nagy sikerrel alkalmazták a Mont-Cenis-alagut átfurásánál.

Gratuláns

(lat.), a. m. szerencsekivánó, öröm-üdvözlő, örvendező, gratuláció, örömüdvözlet, örvendezés, szerencsekivánás, gratulál, szerencsét kiván, örvendez.

Gratz

(azelőtt Grätz), Stiria fővárosa, l. Graz.

Grätz

(Gräz, Grodzisk), az ugyanily nevü járás székhelye Posen porsz kerületben. 10 km.-nyire Opalenitzától, vasut mellett, (1890) 3812 lak., sörgyártással, gőzmalommal.

Gratzen

(csehül Novéhrady), város Kaplitz cseh kerületi kapitányságában, közel az alsó-ausztriai határhoz, vasut mellett, (1890) 1674 lak., nagy üveghutákkal, sőr- és szeszgyártással.

Grau

Rudolf Frigyes, német protestáns teologus, szül. a Verra melletti Heringben 1835 ápr. 20-án, az 1854-57. években Lipcse, Erlangen és Marburgban tanult, az utóbbi helyen teologiai segédtanár lett 1860., majd rendkivüli teologiai tanár, 1866. pedig a königsbergi egyetemhez hivatott meg rendes teologiai tanárul. Munkái közül megemlítendők: Semiten und Indogermanen in Ihrer Beziehung zur Religion und Wissenschaft (2-ik kiadás 1867); Entwicklungsgeschichte des neutestamentlichen Schrifttums (1872. két köt.). G. a Der Beweis des Glaubens c. folyóirat egyik kiadója.

Graubünden

Svájc legnagyobb kantonja, Tessin, Uri, Glarus, St. Gallen kantonok, továbbá Liechtenstein hercegség, Tirol és Olaszország közt, 7185 km2 területtel, (1888) 96291 lak., akik közül 44271 német, 239 francia, 13957 olasz,37078 romanche és 746 más nyelven beszél; vallásra nézve 52842 evangelikus, 43320 kat., 43 izraelita és 86 más vallásu. kantont mindenütt hegyek borítják; lapály benne sehol sincs. Ny-i részén a Szt. Gotthard hegytömeg emelkedik.. Ebből KÉK-felé a Felső-Rajna balpartján végig vonul egy hegylánc az Oberalp, Tödi (3623 m.), Russein, Martisloch és Ringel legmagasabb csúcsokkal, a Rajna és Tamina összefolyásánál az érdekes Kalanda-hegyben (2808 m.) végződik. A Szt. Gotthard DK-i szögletéből ágazik ki KDK-felé a Közép-ALpok lánca a Maloyáig, amely a Felső-Rajna és Ticino közt a vizválasztó, a Maloyánál két ágra oszlik. Az egyik a Rajna és Inn völgye közt fekszik és főcsoportjáról Albula nevet visel; a másik az Inn és a Po, illetőleg Adige közt vonul el és a Réti-Alpok nevet viseli. A Közép-Alpokban van a Lukmanier-hágó (1917 m.), a Scopihegy (3200 m.), a Greina-hágó (2360 m.), az Adula-csoport, a San Bernandino-hágó (2063 m.), a Tambohorn (3276 m.), a Spülen-hágó (2217 m.), végre a Septimer-hágó (2311 m.). Az Albula-Alpokban vannak a Piz Lagreo (3170 m.), a Julier-hágó (2287 m.), a Munteratsch (3385 m.), az Albula-hágó (2630 m.), a Flüela-hágó (2391 m.) és a Silvretta-hegyek. A Réti-Alpokban a Maloya-hágó (1811 m.); a Monte del Oro (3680 m.), a Berlina-csoport és a Piz Lat a legérdekesebb hegyek. G. vizei a Rajnával az Északi-, a Ticinóval az Adriai- és az Innel a Fekete-tengerbe folynak. Hat fővölgyet lehet benne megkülönböztetni, amelyekhez számos mellékvölgy csatlakozik. A főbb völgyek: a Vorderrheinthal, a Hinterrheinthal, a Davosthal, amelyben az Albula, a Praettigau, amelyben a Landquart folyik, az Engadin (l.o.) és a Val Mesocco. A másodrendü völgyek, a Rajnához tartozók: a Tavetschterthal, a Medels-, a Somvix-, a Lugnetz-, a Savien-, a Rheinwaldthal; az Aversthal vagy Val Ferrara G. legmagasabb fekvésü völgye; az Oberhalbsteinthal, az Albula mellékvölgye és a Schanfiggthal, melyben a Plessur folyik. Az éghajlat az egyes helyek fekvése szerint nagyon különböző; legenyhébb a D-nek nyiló völgyekben; zord az Engandinban és az Avers völgyében, ahol a tél csaknem 8 hónapig tart. Az évi átlagos hőmérséklet Roveredóban (297 m.) 11,5°, Castasegnában (700 m.) 10,4°, Churban (590 m.) 9,5°; ellenben Davosban (1559 m.) csak 2,3°, a Felső-Engandinban (1810 m.) 1,9°. Az egész területnek csak 53,6%-a termékeny föld; ebből 1260 km2 erdőség, 2588 km2 szántóföld, kert rét vagy elgelő és 3,2 km2 szőllő. Mivel a legnagyobb területet a rétek és legelők foglalják el, a legfőbb gazdasági ág az állatenyésztés. Az 1886-ki összeirás szerint volt 3353 ló, 77748 szarvasmarha, 19625 sertés, 81369 juh, 48223 kecske és 7674 méhkas. A földmivelés különösen buzát, rozsot, árpát, kölest és burgonyát szolgáltat. A vadászat tárgyai: a zerge, marmota, itt-ot az őz és az Alsó-Engadin magas részeiben a medve is. A mesterséges haltenyésztésre nagy gond van fordítva. Az értékesebb kövek közül bányásznak palákat, fehér márványt, gipszet, meszet és szerpentint. Az ércbányászat már nem jövedelmező. E helyett igen gazdag a kanton jótékony hatásu ásványvizekben; ezek közül a legjelentékenyebbek: St. Moritz, Schuls Tarasp, Fideris, Peiden, San Bernardino, Alveneu, Serneus, Tarsp és Le Prese. A számos klimatikus gyógyhely közül legnagyobb hirnek örvend Davos és ujabb időben Arosa. Az ipar jelentéktelen, pamutfonással, bőr- és sörgyártással főképen Churban foglalkoznak. A vasuti vonalak hossza 31 km. Az alkotmány teljesen demokratikus. Törvényhozó testület a nagy tanács, minden 1300 lakosra egy tag; a végrehajtó hatalmat az 5 tagu kormánytanács gyakorolja. Mind annak, mind ennek tagjait a nép 3-3 évre választja. Közigazgatási szempontból a kanton a következő 14 járásra van beosztva: Albuna, Bernina, Glenner, Heinzenberg, Hinterrhein, Im Boden, Inn, Felső-Lanquart, ALsó-Langquart, Maloya, Moesa, Münsterthal, Plessur és Vorderrhein. A főváros Chur. Minden törvényjavaslat csak ugy lesz törvénnyé, ha a nép a szavazatával szentesíti. A népiskolák száma (1891) 215, a reáliskoláké 21, egyéb középiskoláké 5, az ipariskoláké 3.

Történelem. Kr. u. 15. a rómaiak az őslakókat, a rétieket hosszu küzdelem után meghódították és Rhaetia prima néven 400 évig uralmuk alatt tartották. 490. a keleti gótok foglalták el és 536. a frank birodalomhoz került. A verduni szerződés értelmében Német Lajos kapta meg. A Hohen-staufok a román lakosság közé számos németet telepítettek le és igy biztosították maguk számára az Alpokon át vezető utakat. A Hohenstaufok bukása után a különböző kis dinasztiák egymásközti versenyzése miatt a népnek sokat kellett szenvednie, ami a községeket arra birta, hogy kis zsarnokaik ellen szövetségeket kössenek. Igy keletkezett 1396. a Churi püspökkel élén a Ligue Caddée v. Gotteshaus-Bund, 1424. a Graue-Bund és 1436. a Zehngerichte-Bund. Ezek a kis dinasztiák hatalmát megtörték és azután a XV. század közepén egymással szövetséget kötöttek. 1497. és 1498., illetőleg 1567. ezen szövetségek a svájci szövetséghez csatlakoztak. Hatalmuk annyira növekedett, hogy 1512. Bormio, Veltlin és Chiavenna olasz tartományokat is birtokaikhoz csatolhatták. A vallásreformáció elterjedésével szakadás állott be az egyes részek között; mig a Graue-Bund régi vallásához hű maradt, a másik két Bund az uj vallásra tért. A két felekezet közti viszálykodás módot nyujtott arra, hogy a 30 éves háboruban egyszer a franciák, máskor megint az osztrákok szállják meg a tartományt. A 30 éves háboru lezajlása után G. is visszanyerte önállóságát. 1797. a kanton elvesztette olaszországi birtokait. 1798-1800. a francia, osztrák és orosz hadi műveleteknek volt szinhelye. A jelenlegi alkotmány az 1820-iki alkotmányon alapszik, amelyet 1854. és 1892. módosítottak, még peidg a központi hatalom megerősítésével.

Graudenz

(lengyelül Graudzadz), az ugyanily nevü járás székhelye Marienwerder porosz kerületben, 35 km.-nyire Marienwerdertől, a Visztula jobb partján, vasut mellett, (1890) 20385 lak., vasöntéssel, gép-, kocsi és szivargyártással, kefekötéssel, szőnyegszövéssel, festéssel; Courbin renek, aki a várost 1807 jan. 22-től julius 9-ig hősileg védelmezte, emlékével. Az 1466-iki thorni béke szerint lengyel fenhatóság alá került; 1655-1659. svéd birtok volt és 1772. csatolták Poroszországhoz.


Kezdőlap

˙