Grojec

az ugyanily nevü járás székhelye Varsó orosz-lengyel kormányzóságban, 45 km.-nyire Varsótól, (1885) 4410 lak., bőr- és szeszgyártással.

Gróji sajt

eredetileg Gruyere környékén (Svájc), de jelenleg sokfelé készül 3/4 zsirtartalmu tehéntejből. Az esteli tejet t. i. másnap reggel lefölözik s az ekkor nyert friss tejjel keveerve dolgozzák fel. Készítése hasonlóan történik, mint az ementhali sajté, de kevesebb gonddal. A G. malomkőalaku, 9-12 cm magas, 60-70 cm. átmérővel, 35-40 kg. sullyal és mm.-ja Svájcban 54-74 frton kél el. 100 liter tejből 7-8 kg. nyers sajtot nyernek, mely az érés alatt 12-15 százalékot veszít még a sulyából.

Grolier

János (de Servin), francia könyvgyüjtő, szül. Lyonban 1479., megh. Párisban 1565. XII. Lajos, I. Ferenc, II. Henrik, II. Ferenc és IX. Károly királyok alatt magas állami tisztségeket viselt, szenvedélyes könyvgyüjtő volt, könyvtára a korabeli legjobb kiadványok művészi kötésü példányait foglalta magában. G. könyvei barna bőrbe voltak kötve, s bőrkötésü tábláit arannyal nyomott szalagfonatos és folyondáros diszítmény borítá. E diszítmény a keleti művészet hatása alatt Olaszországban a XV. sz.-ban fejlődött ki és bár Tomasso Maioli olasz könyvkedvelő könyvtárát éppen az ilyen diszítményü kötések tették nevezetessé, mégis G. nevével szokás jelölni az olyan kötést, melynek tábláját arannyal nyomott szalagfonalat diszíti. V. ö. Le Roux de Lincy, Recherches sur J. G. sur sa vie er sa bibliotheque (Páris 1866); de Ris Kelemen, Les amateurs d'autrefois (u.o. 1876).

Grolman

1. Károly Lajos, jogtudós és hesseni államférfiu, szül. Giessenben 1775., megh. Darmstadtban 1829 febr. 14. Előbb a giesseni egyetemen működött mint jogtanár, 1821. pedig belügyminiszter lett, később még a kabinet elnöke. Művei: Grundsätze der Kriminalrechtswissenschaft (1798, 4. kiad. 1825); Über die Begründung des Strafrechts u. der Strafgesetzgebung (1799); Theorie des gerichtlichen Verfahrens in bürgerlichen Rechtsstreitigkeiten (1800, 5 kiad. 1826, ez főmunkája) és végre Handbuch über den Code Napoleon (3 köt. 1810-12).

2. G. Károly Vilmos György, porosz gyalogsági tábornok, született Berlinben 1777 jul 30., megh. Posenben 1843. szept. 15. 1806. Möllendorf szárnysegédeként vett részt a franciák eleni háboruban; 1809. osztrák zászló alatt harcolt Szászországban, majd angol lobogó alatt Spanyolországban, ahol a franciák őt 1812. elfogták. Mihelyt kiszabadult, megint résztvett a Napoleon elleni harcban, még pedig Blücher kiséretében. Nagy része volt a waterlooi diadal kivivásában. 1815-19-ig a porosz hadügyi minisztériumban működött, de 1819-ben Boyennal együtt elbocsáttatásáért folyamodott. 1825-ben ujból hivatalt vállalt s előbb Glogau vár, majd a Posenben állomásozó hadtest parancsnokává lett. Posen városában 1845. emléket állítottak neki. Azon előadásai nyomán, melyeket tisztikarának tartott, Damitz szárnysegéde a Geschichte des Feldzugs 1814 (3 köt. 1842) és a Gesch. des Feldzugs 1815 in den Niederlanden c. munkát adta ki (2 köt. 1837).

Gromatika

l. Agrimensores.

Gromo

olasz származásu testőrkapitány János Zsigmond magyar király és erdélyi fejedelem udvarában, aki egy nem nagy terjedelmü, de értékes munkát irt János Zsigmond birodalmáról. Kitünően jellemzi benne a XVI. század közepén Erdélyben szerepelt államférfiakat s az akkori erdélyi állapotokat. Munkája cime: Uebersicht des ganzen im Besitz des Königs Johann von Siebenbürgen befindlichen Reiches (megjelent az Archiv des Vereines für Siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge II. köt. 38. l.).

Gromon

Dezső, honvédelmi államtitkár, szül. Vajszkán 1838. Már mint ifju tevékeny részt vett Bács-Bodrog vm Dezső, honvédelmi államtitkár, szül. Vajszkán 1838. Már mint ifju tevékeny részt vett Bács-Bodrog vármegye, közéletében, 1869. a hódsági kerületben képviselőnek választották, majd 1875. Bács-Bodrog vármegye, Zombor és Szabadka főispánjává lett. Ezen állásában legfényesebb sikerei közé tartozik az, hogy a szerbek nemzetiségi törekvéseinek utját állta s ezek haza- és magyar nemzetellenes politikáját megtörte. Másfél évi főispáni működése után a Szent István-rend lovagkeresztjét kapta. Majd a tiszai öblözetek ármentesített területén foganatba vett telepítések végrehajtásával bizták meg, s befejezte mint kormánybiztos a hertelendifalvi, nagygyörgyfalvi és gyurgyevói telepesek visszatelepítésének művét. 1880. a főispánságtól visszalépvén, 1881. ujra képviselőnek választották; majd midőn Fejérváry báró honvédelmi miniszterré lőn, G. mint államtitkár lépett be a honvédelmi minisztériumba. Államtitkárságának tizéves jubileumát 1894 okt. ülte meg s 1894 nov. 10. v. b. titkos tanácsossá nevezték ki.

Gron.

növénynevek mellett Gronovius János Frigyes lejdai szenátor 81690-1762) nevének rövidítése (Flora Virginica, Lejda 1739., Fl. orientalis, u. o. 1755); l. Claytonia.

Gronau

az ugyanily nevü járás székhelye Hildesheim porosz kerületben, 18 km.-nyire Hildesheimtől, a Leine mellett (1890) 2635 lak., egy cukor-, két papir- és három téglagyárral.

Grondzki

Sámuel, lengyel származásu, Erdélyben élt történetiró, aki a kozák-lengyel hadjárat történetét (1648-1657) megirta (Historia belli Cosacco-Polonici c. alatt), Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnek ajánlva 1676. (megejelent Pesten 1789.). Lengyelországban született s a kir. udvarban szolgált. A lengyel király 1655. Lubomirski Szaniszlóval, Chmielnicki Bogdán kozák Hetmanhoz küldötte követségbe. A lengyel diszidensek részéről Erdélybe küldetvén, II. Rákóczi György fejedelem udvarában telepedett meg s egyik főtanácsadójavolt a lengyel királyság elnyerésére irányzott törekvéseiben. Résztvett Rákóczi 1657. lengyelországi hadjáratában, melyet 3 könyvre osztott munkája III. részében leirt. Munkája I. része a kozákok eredetét, szervezetét, függetlenségi harcuk okait és folyamatát irja le. II. részében leirja a tatárok által szorongatott kozákok szövetkezését a svédekkel és oroszokkal. Munkája egyik legbecsesebb kutforrása az északkeleti háboru történetének a XVII. sz. közepén.


Kezdőlap

˙