Gróni konvent

(Abbatia S. Benedicti de juxta Gron), máskép garam-szent-benedeki apátság, l. Garam-Szent-Benedek.

Groningen

(ejtsd: hron-), 1. Gröningen egykori friz grófásg egy részéből alakult nélmetalföldi tartomány a enger, Friesland, Drenthe és a porosz Hannovera közt, 2298 km2 területtel, (1891) 277282 lak. (120 1 km2-re). G. egészen sik föld, melyet hatalmas töltések védelmeznek a tenger betörései ellen. Nagyobb folyója nincs; legjelentékenyebb a Hunse és az Oude Aa, amelyek G. városnál egyesülnek és Reid Diep néven a Lauwerzee-öbölbe torkolnak. A Dollartban sok a wadden. Az éghajlat hüvös és nedves. A föld É-on alluviális, D-en homokos, K-en és DK-en sok a mocsár. Általában az egész tartománynak 51,4 %-a szántóföld, 25 %-a rét és legelő és 0,5 % erdős. A gabonanemüeken kivül főképen sok burgonya és olajos növény terem. A tartomány gazdagsága azonban inkább az állatjaiban rejlik; a halászatnak is van jelentősége. A földmivelők nagy hasznát vezsik a «beklem-regt» néven ismeretes örökös hasznonbérnek. A beklem-regt szerint a hasznonbérlő, akinek haszonbére soha föl nem emelhető, a bérletét átörökölheti, eladhatja és albérletbe adhatja a tulajdonos megkérdezése nélkül. Az ipar egyes ágai közül a legfontosabbak a sajt- és vajkészítés, az olajpréselés, továbbá a vitorlavászon- és posztószövés, papir-, és téglagyártás. A csatornák száma nagy; legfontosabb a damster Diep a főváros és Delfzyl közt.

2. G., az ugyanily nevü hollandi tartomány fővárosa, a Hunse és Oude Aa összefolyásánál, számos csatorna és több vasutvonal találkozásánál, (1891) 57061 lak., cukorfinomítókkal, dohány-, szivar-, butor-, tükör-, gép-, hajó-, pótkávé- és sörgyártással, arany- és ezüstékszer-készítéssel. Kereskedelmét a mindenfelé szétágazó csatornák és jó kikötője a Reitdiepen nagyon élénkítik; fő cikkei: a gabonanemüek. A viz alá meríthető árkokkal körülfogott város széles és egyenes utcákból áll; legnagyobb tere a vásártér (220 m. hosszu és 130 m. széles, Hollandiában állítólag a legangyobb); legszebb sétatere a Plantage, legjelentékenyebb épületei: a városháza, a Szt. Mártonról lnevezett szép gót templom 105 m. magas toronnyal, a pénzverő, a vámház, a börze, a kat. Broederkerk, Hendrixtől készített, a passziót ábrázoló nagy képekkel; az 1850. ujonnan épített egyetem, a szinház stb. 18 nagyobb hidja közül legszebb a Botering-hoog. Az 1614. alapított egyeteme még most is eléggé látogatott (500 hallgató); hozzá tartoznak egy könyvtár, a botanikus kert, természetrajzi- és régiség-gyüjtemény és többféle laboratórium. Van azonkivül a városnak többféle közép- és számos népiskolán kivül Minerva nevet viselő művész-akadémiája kép- és rajz-gyüjteménnyel, ipar- és hajóiskolája, többféle tudományos és művészeti egyesülete. G. már a IX. században virágzó hely volt. középkorban egy ideig az utrechti püspöknek volt a tulajdona. 1282 a hanzához csatlakozott. 1514. Geldern hercegének oltalma alá helyezkedett. 1536. V. Károly császár uralma lá került. A németalföldi szabadságharcban. 1579., az utrechti unióhoz csatlakozott, egy időben attól elszakadt, de 1594. Orániai Móric ujra meghódította. V. ö. Lorgion, Geschiedkundige beschrijving der stad G. (1856-57).

Gronov.

termékrajzi nevek után a Gronovius Lőrinc nevének rövidítése, szül. 1730., megh. lejdában 1777. Különösen a halak tanulmányozásával foglalkozott.

Gronov

1. János Frigyes (Gronovius), német régiségbuvár, szül. Hamburgban 1611 szept. 8., megh. Lejdában 1671 dec. 28., tanulmányait Lipcsében, Jenában, Altdorfban, Lejdában és gromingenben végezte és beutazta Angliát. 1642. a történelem és szónoklattan tanára lett Deventerben s 1658. lejdában. G. a latin klasszikusok kiadásával és a jogtudósok munkáinak magyarázatával tett szert hirnévre. Kiadta Liviust, Senecát, Sallustiust, Justinust, Tacitust, gelliust Phaedrust, Plautust, Grotiust stb. Munkái: Observationes (III. köt., Lejda 1639, legujabb kiadás Lipcse 1831) és Commentarius de sestertiis (Deventer 1643, Lejda 1691). V. ö. Wilckens, Leben des berühmten J. F. G. (Hamburg 1723).

2. G. Jakab, az előbbinek fia, szül. Deventerben 1645 okt. 20., megh. Lejdában 1716 okt. 21. Tanulmányait Lejdában végezte, beutazta Angliát, Spanyol- s Olaszországot, hol a görög nyelv tanára volt Pisában, 1679. a széptudományok tanára és egyetemi geográfus Lejdában, Kiadta Herodotust, Arriant, Cicerót, Liviust, Tacitust, Marcellinust stb. (Főműve Thesaurus antiquitatum graecarum 13 köt., Lejda 1697-1702). Fia Ábrahám (1695-1775) is kitünt több filologiai művével.

Groó

Vilmos, pedagogus, szül. Krompachban 1843 okt. 8. A tanítás iránti érdeklődést tanítója keltette fel benne, mikor mint népiskolai tanulót már kisegítőül alkalmazta. A gimnáziumot s a teologiai tanfolyamot Eperjesen az ág. evang. szemináriumban végezte, s u. o. az alsó osztályokban tanított is. Eötvös báró felhivására Németország és Svájc képezdéit látogatta meg. 1870. hazatért s Eötvös a znióváraljai áll. tanítóképző igazgatásával bizta meg. 1876. Trefort miniszter Gömör-Kishont tanfelügyelőjévé nevezte ki. Munkái: Vezérkönyv a magyar nyelv tanítására tót ajku népiskolákban (1-4 f., 1880-0881); Magyar olvasó- és gyakorló-könyv, tót ajku népiskolák számára.

Groom

(ang., ejtsd: gróm) a. m. inas, szolga, lovász.

Groote

(Groot), 1. Gerhard (lat. Gerhardus magnus), a «közös élet testvéreinek» egyesületété alapította, szül. Deventerben 1340., megh. 1384 aug. 20. Párisban tanult, Kölnben tanítot s mint kanonok Aachenben s Utrechtben nagyon is világi életet éltt. 1374. állt be életének nagy fordulata, birtokait elajándékozat, kanonokságairól lemondott, s előbb Deventerbe, majd Munnikhuizenbe vonult vissza a kartauziak kolostorába, ahol szigoru aszketikus életmódjával még tultett a többieken. Később mint hitszónok lépett föl, ostorozta a kor erkölcstelenségeit, mig 1383. a prédikációtól eltiltatott. Radwyn Flórenccel alapította a fent említett rendet. Pestises betegek ápolása közben pestisben halt meg. V. ö. Bähring, Gerhard G. u. Florentinus (1849); Bonet-Maury, Gérard de G. un précurser de la réforme au XIV. siecle (Páris 1878).2. G., de, l. Grotius.

Groote Eylandt

(ejtsd: grót ájlend) v. Great Island, a Karpentaria-öböl legnagyobb szigete, amely Dél-Ausztrália ausztráliai gyarmathoz tartozik; területe mintegy 4000 km2, partjai kopárak, belsejét hegyek takarják, emberek állandóan nem laknak rajta.

Gropius

1. Károly Vilmos, német festő, szül. Braunschweigben 1793 ápr. 4., megh. Berlinben 1870 febr. 20., kora ifjuságától kezdve diszletfestésel foglalkozott és utazásai közben megismerkedett Daguerre és Bouton diorámáival. 1822. a berlini művészeti akadémia tagja lett, 1827. képgyüjteménnyel összekötött diorámát nyitott meg, utóbb mint a királyi szinház diszletfestője és felügyelője működödtt. Igen sok torzképet is rajzolt.

2. G. Márton Károly Fülöp, német építész, G. Károly Vilmos unokaöccse, szül. Berlinben 1824 aug. 11., megh. u. o. 1880 dec. 13. Ifju korában Schinkel és Bötticher voltak mesterei, később tanulmányutat tett Francia-, Angol-, Németországban és Görögországban és 1865 óta Schmieden építésszel együtt több magánházat épített, melyeket nem annyira a feltalálás gazdagsága, mint inkább az elrendezés szépsége és világossága jellemeznek. 1869 óta igazgatója volt a műiskolának. Nevezetes alkotásai közül megemlítjük: a városi kórházat a berlini Frigyes-ligetben, a kieli egyetemet, a birodalmi bank házát Erfurtban, az iparművészeti muzeumot Berlinben stb.

Groppo

gruppo, gropetto, grupetto. Olasz elnevezése a gyöngy-trilla egyenértékü zöngcsoportjának, melynek első és harmadik zöngéje mindig ugyenegy fokra, a második és negyedik pedig a legközelebbi felső és alsó zöngfokra esik, vagy megfordítva.


Kezdőlap

˙