Grubenhagen

egykori fejedelemség, amely a mai Hildesheim porosz kerületnek Einbeck és Osterode nevü járásait foglalta magában 738 km2 területtel, 286. keletkezett, midőn Albrecht braunschweig-wolfenbütteli herceg a bitokait 3 fia közt felosztotta. 1596. II. Fülöp elhunytával megszünt.

Gruber

1. Fülöp, az 1848-49-iki magyar szabadságharc vértanuja; mint honvéd tüzérhadnagy vett részt a szabadságharcban s e minőségében az Ordódy Kálmán parancsnoksága alatt állott Lipót-vár védelmezésében tünt ki. Ordódy látván, hogy a csekély őrséggel nem képes a várat Simunics osztrák altábornagy egész hadteste ellen megvédelmezni, az őrséget rábirta a vár feladására, de báró Mednyánszky László, kit a magyar kormány a gyanus magaviseletü Ordódy mellé ellenőrül rendelt, s hű bajtársa G. ellene szegültek a parancsnoknak. A vár feladatván, Mednyánszky s G. elfogattak s 1849 jul. 19. reggel 3 3/4 órakor a pozsonyi vár mögötti Szamárhegyen felakasztattak.

2. G. Károly Antal (Grubenfelsi) magyar-német iró, szül. Szegeden 1760., megh. Pozsonyban 1840. szept. 19, tanulmányai végeztével a rónaszéki kir. sóhivatalnál nyert alkalmazást, erről azonban rövid idő mulva lemondván, Bécsbe ment s ott az irodalomnak élt. Levelezője volt a Wieland és Böttiger Weimarban megjelent uj német Merkurjának s az osztrák irodalomról cikkezett. Bécsben egyszersmind mint német költő lépett föl szinmüvekkel, idillekkel, alkalmi himnusokkal és egyéb szépirodalmi dolgozatokkal; amellett lapidáris latin feliratok készítésében remekelt Denis és Birtenstock modorában. Biztos állást akkor kapott, mikor Széchenyi Ferenc gróf kinevezte könyvtárában skriptorrá; később az Apponyi gróf könyvtárosa lett Pozsonyban, mig 1833. nyugalomba lépett. Tragédiái, szinművei, vigjátékai, elbeszélései és lirai költeményei tömegéből inkább kiemelkednek: Elogia et epigraphica (függelékkel az ősnyomtatványok meghatározásáról, Pozsony 1805) és Historia linguae Ungaricae quam scribere tentavit (Pozsony 1830. Nyelvtörténeti kisérlet, de igen fogyatékos). Említhetők még: De stilo inscriptiorum latinarum (Pozsony 1833) és Margit, eine magyarische Erzählung aus unsern Zeiten (Pozsony 1823).

3. G. Lajos, csillagász, szül. Pécsett 1851 máj. 12., megh. Budapesten 1888 nov. 15. A gimnáziumot Nagyváradon és Budán végezte, 1870. került a bécsi egyetemre, hol mennyiségtant és csillagászatot hallgatott. Egyetemi tanulmányai végeztével az osztrák fokmérő hivatalban működött mint asszisztens Oppolzer vezetése alatt, mely minőségben alkalma volt különben is kiváló képességét csillagászati megfigyelésekben még tökéletesbíteni. 1875. a magyar közoktatási minisztérium ösztöndijjal Lipcsébe küldte, hol Bruhns alatt folytatta csillagászati tanulmányait. Innen mint obszevátor került a hamburgi tengerészeti csillagdához, hol azonban csak rövid ideig maradt, mert már 1876 máj. 1. a budapesti meteorológiai intézethez neveztetett ki obszervátornak. Ugyanakkor habilitálta magát a budapesti egyetemen mint magántanár; 1887. a meteorológiai intézet igazgatójává nevezték ki. Nagyobb munkája: Utmutatás földrajzi meghatározásokra a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg 1883. Egyéb értekezései: Apparat zu Coincidenz- Beobachtungen bei Schwerebestimmungen mit Hilfe des Reversions-Pendels (a bécsi tudományos akadémia kiadványa); Oktober-Schwarm der Sternschnuppen (doktori értekezés 1875); Über die Bestimung der magnetischen Inclination mit Hilfe von Magnetnadeln (Exner Repertoriuma); Az h Cassiopeioe kettős csillag mozgásáról; A Borelly-féle üstökös definitiv pályaszámítása (Kurländer J. obszervátortársával); A november havi hullócsillagokról; A földnehézség meghaározása Budapesten. (Ez utóbbiak a magyar tudományos akadémia kiadványai).

Gruber

János Gottfried, német irodalomtörténész, szül. Naumburgban 1774 nov. 29. megh. 1851 aug. 7. Jenában. Augusti mellett működött a Litteraturzeitung szerkesztésében. 1811. a wittenbergai egyetem tanárává nevezték ki. Szászország felosztása után tárgyalásokat folytatott Berlinben az iránt, hogy a wittenbergai és a hallei egyetemeket egyesítsék, 1815. a hallei egyetemen a filozofia tanára lett. Ersch-sel (l.o.) együtt adta ki Allgemeine Encyklopädie der Wissenschaften und Künste c. munkát; társkiadója lett az Allgemeine Litteraturzeitungnak.

Grubesov

(lengyelül Hrubieszów), az ugyanily nevü járás székhelye Lublin orosz-lengyel kormányzóságban, 115 kilométernyire Lublintól, a Huczwa mellett, (1888) 9616 lak., sörgyárral és gőzmalommal.

Grubiczy

Géza (dragoni), gazdasági iró, szül. Kassán 1842 okt. 27., nyug. földmivelési miniszteri titkár, a Ferenc József-rend lovagja. A baromfitenyésztés és irodalmának előmozdítása körül kiváló érdemeket szerzett. Ő alapította az első magyar baromfitenyésztési szakfolyóiratot Gallus c. alatt, melyben nagyszámu cikket irt, azonkivül következő művei jelentek meg: A tyukászat (Budapest 1874), melynek 2-ik kiadása Baromfitenyésztés c. alatt jelent meg (u.o. 1875); Jelentés a budapesti állatkertben rendezett orsz. baromfikiállítás tárgyában (u.o. 1874); Tyukok és egyéb szárnyas állatok tojásai mesterséges kiköltéséről (Budapest 1874, Cnatello W. J. angol munkája után fordítva); Zöldségtermelés (u.o. 1875).

Grubisnopolje

község Belovár-Kőrös vármegye grubisnopolje j.-ban (1891) 2128 (mint politikai község 9669) horvát-szerb, magyar (864) és cseh lakossal; a járás székhelye, van járásbirósága, postahivatala és postatakarékpénztára.

Gruby

Dávid, orvostudor, szül. 1814. Nagyváradon, Előbb Pesten, később Párisban volt gyakorló orvos. Beható kórtani tanulmányinak eredményét közzétette az Observat. microscopicae ad morphologiam pathologicam spectantes (Bécs 1839) c. könyvében.

Grude-tüzhelyek

a barnaszénnel vagy grudekoksszal fütött főzőtüzhelyek. A grudekoksz mint melléktermék a barnaszén száraz lepárlásakor leletkezik. Finom szemcsés por, mely parázstüzzel ég. Ezt a kokszot Németország szegényebb lakossága leginkább főzésre használja. Erre a célra vaslemezből készített és fedéllel ellátott 60-80 cm. széles, magas és hosszu szekrényeket használnak. A szekrény alján van a tüztér, e fölött nehány cm.-nyire a főzőedények tartására való, 5 cm. nyilásközzel ellátott rostély.

[ÁBRA] Grude-tüzhely

Amint a mellékelt ábra láttatja, a nagyobbaknak felül ételtartó szekrényük is van. Az edénytartó rostély alatt a hamu eltávolítása és a légjárás szabályozása céljából ajtó van. A tüzfészket rendesen 7/8-rész magasságban tiszta barnaszén- vagy fahamuval töltik ki, erre terítik a grudekokszot, melyet spiritusszal megnedvesítve meggyujtanak. A koksz hevétől a hamu is izzásba jön és melegsugárzása előidézi a főzést és sütést. A tüzhelyen fejlődő gázokat és párákat 8-12 cm. bő kürtőn vezetik el. A fölgyülemlő hamut minden 14 napban távolítják el. Hogy a hamu nagy port ne okozzon, a tüzfészket hamu-elkülönítőkkel látják el.

Gruics

1. Nikanor, görög keleti szerb püspök, szül. Lipovicán (Baranya) 1810 dec. 13., megh. 1887 ápr. 29. Tanult Mohácson, Pécsett, majd a teologiát Karlócán, u. o. 1842. tanár lett. Élénk részt vett a szerb mozgalmakban 1845. és 1848. A karlócai együlésen máj. 13. ő indítványozta, hogy Suplikác Istvánt kiáltsák ki szerb vajdának. Rajasics kinevezte a kuvezsdini kolostor archimandritájának, majd 1861. püpökké szentelte. Ugyanekkor a szerb egyházi kongresszuson kiváló szerepe volt. 1872. a magyar kormány ajánlatára a karlócai érsekség ideiglenes kormányzásával bizták meg s megkapta a Ferenc József -rend nagykeresztjét s a belső titkos tanácsosságot. Irt költeményeket, egyházi és politikai műveket. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

2. G. Száva, szerb államférfiu, szül. Koláreban Pozsarevác mellett 1840 nov. 25. A belgrádi katonai akadémiát bevégezve, 1861-ben Poroszországba ment s itt másfél évig a tüzérségi szakmát tanulta; ezután öt évig Oroszországban Mihailovban folytatta katonai tanulmányait s még két évet töltött Oroszország arzenáljaiban és az orosz hadseregben. Hazatérve, a szerb hadseregbe lépett, azonban Szerbia katonai szervezése (1873)c. munkája miatt, melyben igen sok keserü igazságot mondott a kormány szemébe, elbocsátották, de a közvélemény oly erősen pártjára állott, hogy a kormány kénytelen volt visszahelyezni s a kragujeváci arzenál igazgatóságát bizta reá, majd a hdügyminisztériumba nevezték ki tüzérségi felügyelőnek. A bolgár-szerb háboru után, melynek szerencsétlen kimenetele igazolta nézeteit, 1877. hadügy-miniszternek neveztetett ki. 1878. ez állásról leköszönt, 1879. mint főkonzul ment Bulgáriába, 1882. mint követ Athénbe és 1885. mint követ Petervárra. 1887. ismét hadügy-miniszter lett és 1889., Milán király lemondása alkalmával, a regensség őt bizta mega kormány alakításával. Mint miniszterelnök vezette Szerbia ügyeit 1890 elejéig, midőn a szerb tulzók többségre jutván, kénytelen volt a miniszterelnökséget az erősen radikális Pasic Miklósnak átengedni. Az államcsiny után, 1893 dec. 3., ujra elvállalta a miniszterelnöki széket és a radikális pártra támaszkodva, 1894 elejégi maradt az ügyek élén. Milán király az alkotmány ellenére 1894 elején Belgrádba visszaérkezett. G. jan. 22. beadta lemondását és Simicnek engedte át helyét. Azóta megint az ellenzék soraiban küzd.

Gruidae

(állat), l. Daru.


Kezdőlap

˙