Guadamacil

l. Bőrkárpit.

Guadarrama

(Sierra de-), hegylánc Közép-Spanyolországban, mely Madrid tartományt (Uj-Kasztiliát) Segoviától (Ó-Kasztiliától) választja el. A gránit-hegység Altos de Gradónál Sierra de Ayllon néven kezdődik és Sierra de Malagon néven ott végződik, ahol az Irunból Madridba vezető casuti vonal vezet át. Az év nagyobb részében magasabb csúcsai hóval vannak borítva. Mindkét lejtője meredek. Számos vadállat él erdeiben. nevét az Alto de la Cierva lábánál fekvő G. nevü kis helységtől (1121 lak.) kapta.

Guadeloupe

La- (ejtsd: gvadlúp), a Kis-Antillák egyike, 55 km.-nyire Montserrattól: francia birtok. Tulajdonképpen két szigetből áll, amelyeket egymástól a Riviere Salée, 4-5 km. hosszu, 5 m. mély és 100-150 méter széles tenger-csatorna választ el. A ny-i sziget a tulajdonképeni G. v. Basse-Terre, a K-i Grande-Terre, amannak ellipszis-, emennek háromszög alakja van; amaz 946, emez 656, mindkettő együttvéve pedig 1602 km2 területü. Miként alakjára, ugy felületére és geologiai alkatára nézve is, a két sziget egymástól különbözik. G. egészen vulkáni; csak csekély részét borítja agyag. A magasabb csúcsokat őserdők takarják. Grande-terre sokkal alacsonyabb; felületét csak halmok teszik változatossá, amelynek átlagos magassága 100 m. A vizek mindkét szigeten rövidek, de a hatalmas trópusi esők következtében rendkivül gyorsan rohamos folyásuakká válnak. A legnagyobb folyók G.-on vannak és pedig a Grande riviere a Goyaves, amely 9 km.-nyire hosszságban hajózható, továbbá a Lézarde és a carbet. Az egyedüli tó a Soufriere alján, 394 m. magasban a 4 km. területü Grand Étang. A partok körül sok helyen korall-zátonyok nyulnak el: kikötőkben nincs hiány. A meleg a szigeteken igen nagy és változásaiban nagy szabályosságot tüntet föl: 26°-nál kevesebbet ritkán mutat a hőmérő. Az esők gyakoriak. Az éghajlat a magasabban fekvő helyeken még az európai embere nézve sem egészségtelen. Mindkét szigeten a trpopusi növények mind megteremnek: legnagyobb kiterjedésüek a cukornád-ültetvények, azonkivül termelnek kávét, kakaót, vaniliát, maniokot, banánát, rizst és dohányt; kitünő minőségü a pamut is. Az állatállomány volt 1887-ben 7306 ló, 19578 szarvas-marha. 9819 juh és 18365 sertés. A lakosság száma 142294 (1 km2 -rre 89), akiknek nagyobb része kreol, azaz benszülött. G. a geográfiailag is hozzátartozó Désirade (l.o.), Les Saintes (szám szerint 7), Marie-Galante, Petite-Terre és Saint-Barthélemy szigetekkel együtt egy kormányzóságot alkot 1870 km2 területtel és 165899 lak. Élén egy kormányzó áll, ennek van alárendelve a belügyek és pénzügyek igazgatója. A kormányzásban segítője a 36 tagból álló államtanács, amely a maga kebeléből választja a 7 tagból álló gyarmat-bizottságot. G.-ot a francia törvényhozó testületben egy szenátor és egy követ képviseli. A főváros Basse-terre, a fő kereskedelmi hely pedig Pointe-a-Pitre.

G.-ot 1493. Kolumbus Kristóf fedezte föl; 1635. jelent meg rajta Duplessis és Lienard d'Olive vezérlete alatt egy maroknyi csapat francia, akik azt elfoglalták. 1647. a francia korona vette birtokába: ekkor csakhamar virágzásnak indult. Az angolok több izben intéztek ellene támadást: 1759-től elfoglalva is tartották, de 1763. ismét visszaadni voltak kénytelenek; 1794. ismét birtokba vették, de a konvent küldöttei, Chrétien és Victor Hugues, őket 7 havi küzdelem, után ujra elüzték. 1810 febr. 4. Cochrane angol admirális megint elfoglalta, 1813. azután végleg a franciák birtokába került. A rabszolgaintézményt 1848. törülték el. V. ö. Sainte-Claire Deville, Voyage géologique aux Antilles (1847); Bouinais, G. phys., pol., écon. 1880; Carte de la G. (4 lapon).

Guadet

(ejtsd: güadé) Marquerité Élie, girondista, szül. St. Emilionban Bordeaux mellett 1755 jul. 20., megh. 1794 jun. 18. A forradalom kitörésekor ügyvéd volt Bordeauxban s mint e város képviselője 1791. a törvényhozó gyülésben a girondei párt egyik legkiválóbb tagja lett. Vergniaud és Gensonnéval együtt ő alkotta a girondiak triumvirátusát. Heves ellensége volt a jakobinusoknak, s hogy ezekkel szemben az alkotmányos királyságot fentartsa összeköttetésbe lépett az udvarral s igyekezett a királyt arra birni, hogy az alkotmányhoz őszintén csatlakozzék. Törekvése nem sikerülvén, ő is a királyság elleneihez állott s 1792 jun. 28. hevesen megtámadta Lafayette-t, ki a junius 20-iki felkelés részeseinek megbüntetését sürgette. Mint a konvent tagja ő kezdette meg Louvet-vel 1792 okt. a harcot Robespierre és a hegypárt ellen. A király perében a király halálára szavazott a népre való hivatkozással. Máj. 31., midőn a jakobinusok megtámadták a konventet, G. szülőföldjére menekült, s miután hasztalan kisérlette meg ellenállást szervezni, szülői házában elfogták és kivégezték. Családjának legtöbb tagja szintén vérpadra került. G, és társainak szerencsétlen sorsát unokaöccse, G. József irta le Les girondins, leur vie privée, leur vie publique, leur proscription et leur mort (Páris 1861, 2 köt.). V. ö. La Sizeranne, G. et les aveugles (Tournon 1886).

Guadiana

1. (az ókoriak Anas-a) Spanyolország egyik leghosszabb, de aránylag vizben szegény folyója. A Mancha-sikon Arenas de San Juan és Daniel városok közt 608 m. magasban, 14 forrásból, az Ojos de G.-ból ered, amelyek egymással kis vizesések által össze vannak kötve és másodpercenként 3 m2 vizet szolgáltatnak. Bár ezen források egy közeli folyónál, a G. Altónál 12 m.-rel lejebb vannak azon helytől, ahol emennek vize egészen eltünik, vele még sincsenek összeköttetésben. Badajoz alatt 51 km. hosszuságban határul szolgál Portugália és Spanyolország közt, azután átlép Portugáliába, ahol Serpa és Mertola közt a Pulo do Lobo-t, magas hegyfalak közé szorított kis vizesést alkot, azután ujra határul szolgál és a Cadixi-öbölbe torkollik. Hossza az Ojostól számítva 650, a Zancara forrásától számítva pedig 800 km. Kisebb hajók Mertolától (65 km.), nagyobbak Pomaraotól (45 km.) járnak rajta. Vizkörnyéke 65500 km2.

2. G. v. Durango, Durango (l.o.) mexikói állam fővárosa.

Guadiana Menor

150 km. hosszu folyó Granada és Jaen spanyol tartományokban; a barbala (Guardal) és Rio de Guadix (Fardes) összefolyásából keletkezik; amaz a Sagrában, emez a Sierra Nevadában ered. San Bartoloménél balról a Guadalquivirbe torkollik.

Guadix

(ejtsd: guadih), járási és püspöki székhely Granada spanyol tartományban, 61 km.-nyire Granadától a Sierra Nevada északi lejtőjének egyik völgyében, a G. mellett. (1887) 11989 lak., bortermeléssel; nehány régi házzal és a mór erősségnek (alcazaba) romjaival; szkesegyházzal. A város kapui előtt festői sziklák vannak, amelyeknek barlangjai cigányok lakóhelyéül szolgálnak. 7 km.-nyire van Graena, kénes forrásokkal.

Guagnin

Sándor, lengyel történetiró, szül. Veronkban 1538., megh. Krakóban 1614. Atyja, G. Ambrus 1561. költözött Lengyelországba, hol a fiatal G. a seregbe lépett és Zsigmond és Báthory István hadjárataiban tevékeny részt vett.1569. honfiusították. Egyidegi Vitebsk várának volt a parancsnoka. Sarmatiae Europeae descriptio (Krakó 1579) c. munkáját többen bővítették és átdolgozták. 161. Paszkovszki M. e művet Kronika Sarmacyey Europskiey cim alatt lengyel nyelvre is lefordította.

Guaham

sziget, l. Guam.

Guaiana

l. Gujana.


Kezdőlap

˙