Guericke-féle félgömbök

Két egymásra légmentesen illeszthető, üres félgömb, melyek által bezárt térből a levegőt kiszivattyuzzák, mire a két félgömb csak a kivülről ható, a két félgömböt egymásra préselő légnyomás legyőzése után választható el egymástól.

Guéridon

(franc., ejtsd: geridon), többnyire bronzból v. rézből öntött v. fából faragott karcsu oszlopalaku állvány, alul lábakkal, fölül egy széles tányérral, melyre gyertyatartókat, virágot v. valamely vázát helyeztek. mellékelt ábra egy XV. Lajos korabeli G.-t ábrázol.

[ÁBRA] Guéridon

Guérigny

(ejtsd: gerinyi), város Nievre francia départementban, 10 km.-nyire Pougues-les-Eauxtól, a Nievret alkotó források összefolyásánál, vasut mellett, (1891) 3335 lak., forges de la Chaussade nevü vasmüvekkel, amelyek 1781 óta az állam tulajdonát teszik és a francia tengerészet számára évenként 4-6 millió kg. vastárgyakat szolgáltatnak.

Guerillaharc

l. Guerrillas.

Guérin

(ejtsd: geren), 1. Leo, francia iró, szül. Mortagneban (Orne) 1807 nov. 29. Ő alapította a Journal des Enfants és a Gazette des Enfants et des Jeunes personnes c. ifjusági lapokat. Azonkivül számos elbeszélést és történelmi munkát is irt az ifjuság számára; sokat Léonide de Mirbel álnév alatt. megemlítendők történelmi művei közül: Histoire maritime de France (2 köt. 1842-43; 4. kiadás, 6. köt. 1863); Histoire de la dernin re guerre de Russie (4. köt., 1858); ifjusági iratai közül: Jours de bonheur (1840 és más izben); le tour du monde (10 köt., 1840-41); Le conteur des petitis enfants (8. köt., 1842) Les jeunes navigateurs 81844); Veillées du vieux matelot 81848); Les nobles coeurs (1865).

2. G. Péter Nárcisz, báró, francia festő szül.Párisban 1774 máj. 13., megh. Rómában 1833 jul. 16. Regnault tanítványa, a legridegebb klasszicizmus hive volt, majdnem kizárólag klasszikus tárgyu képeket festett. Áldozat Aesculap szobra előtt (Gessner egy idillje nyomán, Páris, Louvre) c. festményével vált ismeretessé; ezt követték: Uticai Cato halála (1797); Marcus Sextus hazatérése (1799);Hippolit és Phaedra (1802); Napoleon megbocsát a kairói fölkelőknek, amelyben furcsa ellentétben áll a modern történeti tárgy a legszigorubb klasszikus formákkal; Andromache és Pyrrhos (1810); Aeneas elbeszéli kalandjait Dinónak (1813); Klymnaestra Agamemnon meggyilkolására készül (1817). A három utóbbi kép Párisban, a Louvreban van. 1822. a római francia akadémia igazgatója lett.

3. G. René Gyula, francia orvos szül. Boussuben, 1801 márc. 11., megh. Hyeresben 1886 jan. 25. Ő alapította 1839. a nagyhirü testegyenészeti intézetet: La Muette de Passy. Számos testegyenészeti irat szerzője s a Gaztte de la Santé (jelenleg Gazette Médicale) megalapítója és szerkesztője. 16 kötetnyi és 400 táblával ellátott testegyenészeti munkája az akadémiától kitüzött dijat nyerte; ezen műből csak egyes részletek jelentek meg.

4. G. Viktor, francia utazó és régész, szül. Párisban 1821. Görögországban, Egyiptomban, Tuniszban és Palesztinában utazott és nevezetes régiségeket fedezett föl. Művei: De ora Palaestinaae a promontorio Carmelo usque ad urbem Joppen pertinenti (1856); Études sur l'île de Rhodes; Description de l'î de Patmos et Samos (1856); Voyage archéologique dans la régence de Tunis (1862); Voyage dans l'î de Rhodes (1866); Description de la Palestine (2. kiad. 1880, 2 köt.); La mission en Palestine (1879); La Terre sainte, son histoire, ses souvenirs (1881-83, 2 köt.); la France catholique en Tunisie,a Malte, en Tripolitaine; La Fr. cath. en Egypte (1887); Jérusalem (1889).

Guérin-Meneville

(ejtsd: géren menvil) Felix Eduárd, francia természetbuvár, szül. Toulonban 1799 okt. 12., megh. Párisban 1874 jan. 26. Nevezetes a selyemhernyótenyésztés előmozdítása miatt. Művei: Iconographie du Regne animal de Cuvier (Páris 1830-44, 7. köt.).; genera des inseetes (u.o. 1835); Spécies et iconographie générique des animaux articulés (u.o. 1843); Guide de l'éleveur e versa soie (u.o. 1856). Ő adta ki a Magasin de zoologie, d'anatomie comparée et de paléontologie c. művet (Páris 1831-44, 26. köt).

Guernsey

(ejtsd: gernszi), 1. a rómaiak Sarmia-ja, az angolok birtokában levő normann szigetek egyike, 68 km.-nyire Cherbourgtól. A háromszögalaku sziget területe 61,5 km2, (1891) 37354 lak. Dny-ról ÉK-felé lejtősödik. Ny-on barlangokkal telt magas sziklafalak nyulnak ki a tengerbe. Éghajlata nedves és nagyon egyenletes; a mirtus és narancsfa a szabadban is tenyésznek; földje nagyon termékeny; főtermék a buza, rozs és a gyümölcs, különösen az alma. A gazdag legelőkön kitünő tejelő szarvasmarhákat tenyésztenek. Kiviteli cikkül szolgálnak a St. Samson melletti gránitbányák termékei. A főhely: St. Pierre. A szigeten számos a dolmen, menhir és cromlech. - 2. G., county Ohio É.-amerikai államban, 1200 km2 területtel, 27940 lak., Cambridge székhellyel.

Guernsey-liliom

(növ.), l. Hölgyliliom.

Guéroult

(ejtsd: geru) Adolf, francia publicista, szül. Radepontban (Eure) 1810 jan. 29., megh. Vichyben 1872 jul. 22. Tanulmányai elvégeztével saint-simonista lett; munkatársa volt a Tempsnak, a Journal des Débats-nak s 1834. e lap megbizásából Spanyolországba, majd Olaszországba ment. 1844. konzul lett Matzatlanban (Mexiko)., 1847. Jassyban, 1848. pedig a République munkatársa Párisban. Az 1851 dec. 2. államcsiny után az ipar körébe vágó kérdésekkel foglalkozott és ezekről irt a L 'Industrie c. lapba. 1852. a Credit Foncier munkatársa, 1857. a Presse főszerkesztője volt; 1859. az Opinion nationale-t alapította meg, mely a Napoleon herceg képviselte imperialisztikus demokrácia közlönye volt; 1863. mint az ellenzék jelöltje a törvényhozó testületbe jutott, ahol demokratikus és antiklerikális álláspontot foglalt el. 1871. nem választották meg ujból. Főbb dolgozatai összegyüjtve Études de politique et de philosophie réligieuse (Páris 1862). Egyéb művei: La politique de la Prusse (Páris 1866); Discours promoncés au Corps Législatif (u.o. 1869).

Guerra-Junquerio

(ejtsd: gérra-zsunkeiru) Abilio, portugál költő, szül. Freixo de Espandacintában 1850 szept. 15. Coimbrában jogot tanult, de aztán a költészet művelésére adta magát. Tanuló korában irta Lira dos quatorze annos (1866) és Poemetos c. költeménykötetét. Több izben megjelent A morte de D. Joao (Porto 1874) c. költeménye nagy dicsőséget hozott neki, melyet a Musa emferias (1879) és a Tragedia infantil (1878) cimüek még növeltek. Hatalmas szatirikusnak és a babona és a konvencionális hazugságok kiméletlen ostorozójának mutatkozik A Velhice do Padre Eterno (Porto 1887) c. művében; Finis Patriae (u.o. 1891) c. kis költeménysorozatában a radikális politikus, de egyszersmind az igaz hazafi érzése nyilatkozik meg. Os Simples c. műve (1892) panteisztikus.


Kezdőlap

˙