Gunyirat

magánegyének vagy a nyilvánosság alakjai ellen intézett irat, mely tárgyilagos okok helyett az ellenfél személyi kisebbítésével, való vagy koholt hibáknak kiszinezésével igyekszik ártani. Amennyiben az irat kiválóan terjesztésre van szánva (p. nyomtatvány), a neve pamflet.

Gúnynév

olyan név, melyet gúnyból adnak egyes emberekre s mely aztán állandóan rajtuk ragad (azért ragadványnévnek is mondják). Sok helységben minden embernek van valami ragadványneve; egész ilyen gyüjtemények találhatók a M. Nyelvőr egyes köteteiben. A gúnynevekben tág tere van a nép humorának, s néha alakjuk is szeszélyesen van képezve. Imre egy pár példa: Csirke Pali, egy baromfipásztor gúnyneve: Szipoly, egy uzsorásé; Kupurci, kis ember; Strapuci: a ruhájára igen kevés gondot fordított, mindig csajhos, lucskos volt; Tálszemü, nagy, kidülledt szeme van stb. Néhol még a helységeknek is van gúnynevük, p. Göcsejben Éghasító-kontyu Dobronak, mert ott az asszonyok csúcsos nagy fakontyot viselnek, Kutyamája-evő Külső-Sárd, Birkalábszopogató Kálocfa, Összefutott Szilvágy, Széjjel szaladt Pórszombat.

Gúnyor

a humor analogiájára csinált neologus szó; a szatira és szatirikum kifejezése. Gyúnyoros a. m.a szatirikus. Ujabb stilisztáink már egyik szót sem használják.

Gúnyvers

a. m.a szatira, paskvillus.

Gunzenhausen

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Közép-Frank kerületben, 25 km.-nyire Ansbachtól, az Altmühl és vasut mellett, (1890) 3853 lakossal, sör- és malátagyártással, gazdasági gépgyárral, komlótermeléssel.

Gura

Jenő, német bariton-énekes, szül. Saazban (Csehország) 1842 nov. 8. Szegény néptanítónak a fia. Előbb a műegyetemet végezte Bécsben, azután egyideig a festészetnek élt Münchenben és csak 1863. adta magát u. o. Lachner alatt zenei tanulmányokra. 1865. lépett fel először Münchenben mint opera-énekes, 1883 óta u. o. állandóan működik. Közben-közben több európai fővárosban vendégszerepelt G. egyike a legjobb Wagner-énekeseknek és mint Amfortas, Marke és Sachs különösen Bayreuthban ragadta el hallgatóit.

Gurab

1. Horvát-G. (Kroatisch-Eisgrub, Horvátski-Grub), kisközség Pozsony vármegye pozsonyi j.-ban, (1891) 973 tót lak. - 2. Német-G. (Eisgrub), kisközség u. o., (1891) 1281 magyar és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Gurage

Abissziniától D-re fekvő és a szoddók országa, meg a Havas-folyó által tőle elválasztott, hegyekkel takart tartomány; a Zobahe nevü nagy tó van a tartomány közepén. Állítólag keresztény gallák lakják. Nagyobbrészt még ismeretlen.

Gurahonc

kisközség Arad vármegye boros-sebesi j.-ban, (1891) 503 oláh és magyar lakossal, az arad-kőrösvölgyi vasut végpontja, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, az említett vasutnak itt vegyműhelye, talpfatelítőgyára és téglaégető gőzkörkemencéje van, melyekben 60 munkás dolgozik.

Guramidák

királydinasztia Georgiában (l.o.).


Kezdőlap

˙