Gyónó-cédula

(schedula confessionis), bizonyítvány az elvégzett gyónás és áldozásról, melyet a husvéti időben a gyóntató ad a gyónónak. e szokást az 1549. tartott kölni zsinat hozta be.

Gyóntatószék

azon jobbról vagy balról vagy mindkét felől rácsozattal ellátott ülőhely, amelyben a kat. pap a bünös gyónását hallgatja. Alakja trónhoz hasonló, mert abban a pap mint isten helyettese hoz itéletet a bünös fölött. Az ősidőkből fenmaradt Gy.-eken jelvényeket láthatni, mint: szt. Mihály a mérleggel, a bünbánó Dávid, Magdolna, a tékozló fiu, nepomuki szt. János stb.

Gyóny

János, előbb Telekesi Imre seregében, majd Báthory Bonaventura és Balassa Menyhért hadaiban vitézkedett, s 1565. Tokaj, Szatmár és Erdőd elfoglalásában Schwendi Lázárral együtt nevezetes részt vett. majd erdőd kapitánya lett s mint ilyen haláláig védte magát János Zsigmond és Hasszán temesvári vég ellen. Félszemü volt.

Gyopár

(növ.), l. Gyapár.

Gyorgyevics

Vladan, szerb tudós, szül. Belgrádban 1844 nov. 21-én. 18869. Bécsben orvossá avatták. Részt vett az 1871. francia-német háboruban mint a frankfurti kórház vezetője. hazatérve, a katonai főiskolán tanárkodott, szervezte a katonai egészségügyi osztályt, megalakította a szerb orvosegyesületet, a szerb vörös keresztet, részt vett a szerb-török háboruban mint egészségügyi főnök s 1879. a belügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke lőn. Szerbia közegészségügyét porosz minta szerint szervezte, hazáját több kongresszuson képviselte, szerkeszté a Narodno Zdraclye cimü lapot és az Otadsbina folyóiratot. 1884. Belgrád polgármesteréül választott, de egy évre rá leköszönt. A bolgár-szerb hadjáratban fényesen kitünt mint fő egészségügyi tanácsos, de 1888. nyugdijazták, 1888 ápr. 15-én a közmüvelődési és vallási ügyek miniszteri tárcáját vállalta el, melyet 1889 febr.-ig viselt; 1892. athéni szerb konzullá nevezték ki. Működése három irányu: szépirodalmi műveit számos elbeszélés (Pancsova 1879), utitárcái, regénye képezik, irt két eredeti drámát (Lyuboje, Narodni Velikati) és sokat fordított franciából, németből, olaszból. Nem kevésbé jelesek orvosi művei: Vojnolekarszka piszma (Belgrád 1872); Isztorija szrpszkog vojnog szaniteta (u.o. 1879); Szanitetszki zbornik (1879); Zdravlye u Szrbije (1879-80). Orvosi szakba vágó művei: Die Entwicklung der öffentl. Gesundheitspflege im serv Künigreiche vom XII. Jahrhunderte bis 1883 (Berlin 1883). Lefordította Hirtl, Billroth, Landsberger egyes műveit. De művelte e mellett a történet- és rokontudományok mezejét is; fontosabbak: Isztorija natih ratova: isztorija szpolyne politike nove szrpszke drzsave stb. 1893 óta párisi követ,

Gyóró

kisközség Sopron vármegye kapuvári j.-ban, (1891) 765 magyar lak., kik jó lótenyésztők.

Gyorok

csinos nagyközség Arad vármegye aradi j.-ban, (1891) 1586 magyar és oláh lakossal, vasuti állomással, posta és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Azelőtt az aradi Hegyalja egyik legkiválóbb bortermő helye volt, most szőllői mind elpusztultak. Ide telepítették le a Bukovinából beköltözött csángók egy részét. Van itt amerikai szőllőtelep és gőzmalom.

Gyorsáru

(ném. Eilgut; franc. marchandises en grande vitesse; ang. dispatch-good.). A vasutak által szállítandó áruk továbbításakor főként két szempont a mértékadó: az áru rövidebb avagy hosszabb idő alatt szállítható. Előbbi esetben az árut Gy.-nak az utóbbiban teherárunak (l.o.) nevezzük. A Gy. szállítását megnehezíti a rövidebb szállítási határidő és az, hogy rendesen nem kerülnek annyira tömegesen szállításra, hogy a járóműveket gazdaságosan lehessen kihasználni; fuvardijuk tehát nagyobb mint a teheráruké. Tömeges szállítások esetén, de különösen az élelmi cikkekre, üres, használt edények és göngyökre dijmérséklések adatnak. A szállítmány sulyának kikerekítése a gyorsárunál 5 kg.-ról 5 kg.-ra történik. L. még Darabáruk és expressáruk.

Gyorscserzés

l. Cserző vargaság.

Gyorségés

l. Égés.


Kezdőlap

˙