Gyujtórajka

az egyik végén golyóval, a másik végén gyujtóeleggyel megtöltött tölténnyel ellátott rajka, amelyet puskával v. karabéllyal lőttek a felgyujtandó helyiségbe.

Gyujtórés

Az alulról begyujtandó szenítő rakásoknál szükséges, hogy a fa berakásánál egy nyilás hagyassék a tüzfogótól egész a szenítő rakás külső széléig, mi azáltal érhető el, hogy a szenítő rakás közepétől valamely sugár irányában egy vastag dorongot v. pedig félgömbölyü hasábot fektetnek a földre s azután a rakásolásnál a fát csak melléje s nem reá helyezik. Amint a rakásolás tovább halad, ezen iránykorongot is kijebb-kijebb huzzák, mi által a Gy. v. gyujtócsatorna származik. Ezen át a szénégető meggyujtja a tüzfogót és pedig könnyü pózna segítségével, melynek vége meg van hasítva, a hasítékba pedig gyántával megkent rongytekercs van téve s meggyujtva.

Gyujtószer

általában mindaz, amivel tüzet gerjesztenek. L. még Gyujtókészülék.

Gyujtótapló

(növ. Polyporus fomentarius L.), lombos fákon, különösen a bükkfán tenyésző likacsos gomba. Forró vizbe, hamuba és salétromba áztatva, azután megszárítva s fakalapáccsal megpuhítva legjobb gyujtószer.

Gyujtótávolság

egy optikai lencse v. tükör gyujtópontjának távolsága a lencsétől, illetőleg tükörtől.

Gyujtótükör

a homoru tükör, mely a reája eső napsugarakat ugy veri vissza, hogy azok egy pontban: a gyujtópontban kereszteződnek s ez okból e helyen nagy hőhatásokat idéznek elő; l. Tükrözés.

Gyújtóüveg

egyik vagy mindkét oldalán domborura csiszolt üvegdarab, mely a reája eső napsugarakat akként tör, hogy azok a napnak kicsi képévé egyesülnek; minthogy a nap ezen képét felfogó testek igen felmelegednek, sőt ha éghetők, meg is gyulhatnak, a kép helyét gyujtópontnak nevezik. A Gy. hőhatása annál nagyobb, mennél több sugarat fog fel és mennél jobban egyesíti őket, vagyis mennél nagyobb a felfogó felülete és mennél kisebb a létesített napkép, azaz mennél kisebb a gyujtótávolság. Nagy Gy. hőhatása fokozódik, ha az általa összegyüjtött sugarakat a gyujtópont közelében elhelyezett kisebb lencse még jobban összesüríti. A gyüjtés tökéletessége főleg az üvegfelületek görbületétől s a csiszolástól függ. Az üveg mennél átlátszóbb és hólyagmentes legyen. Vizzel, vagy bármely átlátszó folyadékkal megtöltött üveggolyó vagy lencsealakura formált jégdarab szintén Gy.-ként használható. A hatás csökken, ha anyaga hőnyelő.

Ugy látszik, a Gy. már az ókorban ismeretes volt. A XVII.-ban Tschirnhausen hatalmas Gy.-ket készített, melyekkel meglepő hatásokat ért le. Egyik üvegének átmérője 86 cm., gyujtótávolsága pedig 2,2 m. volt. Hatása akkora volt, hogy gyujtópontjában nedves fa lángra lobbant, egyes fémek megolvadtak, más fémek pedig, ha szénlapra tette, elpárologtak. Minthogy azonban igen nehéz nagy üvegdarabot tisztán és hólyagmentesen megolvasztani, Brisson és Lavoisier 1774. két óraüvegalaku üvegedényt lencsévé ragasztottak össze és tisztított terpentinolajjal töltötték meg. A gyujtótávolság 3,45 m. s a napkép átmérője 32 mm. volt. Ez hatásaival a Tschirnhausenét is fölülmulta. Coutelle olyan Gy.-t ir le, melynek átmérője 0,94 m., napképének átmérője pedig csak 6,5 mm. volt; ez platinát olvasztott meg és a gyémántot elégette. Minthogy nagy gyujtóüveg készítése nagy nehézséggel jár, Buffon javaslatára több gömbövből kezdték gyártani. Ezeket az öves (Zónás) lencséket Fresnel vezette a gyakorlatba (a világító tornyokon), hol is jelesül beváltak. Ezek a gyujtópontjukban elhelyezett nagy lángu lámpa fényét hatalmas sugárnyalábban messzevetik.

Gyujtoványfű

Gyujvánfű, pintyő, békalen, lenlevelü fű, fagyökérerü fű, hugyosfű, vadlen, vadtátos, tatincs (növ. Linaria Tourn., Cymballaria DC.), a tátogatók füve, 120 fajjal az É.-i földgömb exratropikus részén és Dél-Amerikában (hazánkban 14). A medveszája v. tátogató kerti virággal rokon, de a szirma sarkantyus, s a tokgyümölcse ketté reped. A L. vulgaris Mill. (herba cum floribus Linaribaen), virágából sárga festék állítható elő. A L. genistifolia L. a Balaton mellékén Imre-herceg-fű nevet visel, gyermekfürösztőbe nagyon dicsérik.

[ÁBRA] Cimbalomfű.

A L: Cymballaria L. (L. Cimbalomfű meg az ábrát), 3-6 dm., heverő v. csörgőfű, levele kerekded szivalaku, öt keréju virága világos lila, az inye sárgapettyes, Dél-Európában, Horvátország nedves szikláin vadon nő, különben kerti virág, sziklát, falat stb. befuttatva diszitenek vele, virágvederbe is teszik. Régebben Vénus-köldök néven sebre használták, s az aqua tofana alkotó része is lett volna. Mintegy 20 más faja kerti virág (L. triornithophora Willd., L. alpina Mill., L. bipartita Willd.); l. Borjuorrufű alatt a többi nevén.

Gyujtóvonal

az optikában szerepel. Ennek egyik fontos tétele, hogy ha egy visszaverő vagy törő felületekből álló optikai rendszeren mennek át, akkor a rendszerből kilépő sugarakhoz mindig található egy oly felület, melynek e sugarak a normálisai. (Fénytörés esetében ez csak egyszerü fényre áll, vagyis olyanra, melynek összes sugarai ugyanazon törésmutatóval birnak) Az említett felület minden pontján át két oly vonal (görbületi vonal) huzható, hogy azok a sugarak, melyek e vonal pontjaiban döfik át a felületet, developpábilis felületet alkotnak. E developpábilis felület kuszpidális vonala, vagyis az a görbe, melynek az illető sugarak az érintői, Gy.-nak v. gyujtógörbének neveztetik. Az említett felület más és más görbületi vonalának más és més Gy. fog megfelelni. Az összes gyujtógörbék egy v. esetleg két külön felületet alkotnak, a gyujtó felületet. A GY.-ak és felületek kausztikáknak is neveztetnek, még pedig katakausztikáknak, ill, diakausztikáknak, aszerint, amint a vizsgált optikai rendszerben csupán visszaverődés történik vagy sem. Ha a tér helyett avizsgálat egy sikra szorítkozik, tehát a törő v. visszaverő felületek helyett csupán görbék vannak, akkor Gy.-nak az optikai rendszerből kilépő sugarak burkolóját nevezzük.

Gyula

rendezett tanácsu város Békés vármegyében, a Fehér-Körös mellett. Egyike az Alföld legcsinosabb városainak, régen egy Körös-ág két részre (Magyar- és Német-Gy.) osztá, utcáit a Körösnek több csatornája szelé. Főépületei a régi vár, melynek csonka tornya még e század elején is börtönül szolgált, az igen diszes vármegyeháza (becses muzeummal és szép kerttel), a gróf Wenckheim-féle kastély, több templom stb. Gy. a vármegye törvényhatóságának, a Gy.-i járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságának széke: van itt királyi törvényszék, járásbiróság, királyi közjegyző, államépítészeti hivatal, pénzügyőrség, állami állatorvos, adóhivatal, csendőrszakaszparancsnokság, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Két lapja van: Békés (XIII. évfolyam, szerkeszti Dobay János) és Békésmegyei Lapok (II. évf., szerkeszti Gyulaffy Endre). Iparvállalatai közül gyufagyára s 5 gőzmalma említendő; pénzintézetei a békésvármegyei és I. gyulavárosi takarékpénztár. Van alsófoku ipariskolája, Wenckheim-féle árvaháza, megyei muzeuma, közkórháza, számos egyesülete és társulata. Lakóinak száma 1850. 11843 volt, jelenleg (1891) 199991, közöttük 14582 magyar, 2015 német, 561 tót és 2769 oláh, hitfelekezet szerint 9980 róm. kat., 2889 gör. kel., 542 ág. ev., 5778 helv. és 736 izraelita. A házak száma 3274. A lakosság mezőgazdasággal, barom-, ló-, sertés- és juhtenyésztéssel és kereskedéssel foglalkozik. heti piacai és marhavásárai igen élénkek, termékeny határa (17812 ha.) nagymennyiségü gabonát és gyümölcsöt szolgáltat, mellyel élénk kereskedés folyik. - Gy. nevét állítólag Töhötöm unokájától, Gyula erdélyi Felvilágosodástól vette. 1241. a mongolok egész idáig pusztítottak. Vára jelentékeny erősség volt, melyet Kerecsényi László vitézül védelmezett a törökök ellen, de 1566 szept. 1. Pertaff török pasa kezébe került s csak 1694 dec. 21. szabadult fel a török iga alól. Ekkor Gy. az állami kincstár birtokába kerülvén, III. Károly 1720. a hozzátartozó nagy uradalommal együtt Haruckern János Györgynek adományozá, ki azután Békés vármegye főispánjává lett. Fimaradékainak kihalta után 1775. jószágai leányágon a gróf Wenckheim-családra szálltak. Itt született Erkel Ferenc zeneszerző. V. ö. Mogyoróssy János, Gy. hajdan és most (Gyula. 1858).


Kezdőlap

˙