Gyurits

Antal iró és tanár, szül. Szombathelyen 1819 máj. 29., megh. 1891. Tanulmányait szülővárosában végezte, Pesten a jogtudományokat hallgatta. Az 1848-iki országgyülés alatt Pozsonyban megtanulta a gyorsirászat egy könnyü rendszerét, amelyről tankönyvet is irt: A gyorsirásról elméleti és gyakorlati tekintetben. Az 1847-48-iki országgyülésen mint hivatalos gyorsiró működött. 1848. ügyvédi oklevelet nyert. Majd a Religió dolgozótársa lett. Miután 3 évig a Szt. István-társulatnál mint titkár működött, 1859. Szatmárra gimnáziumi tanárnak nevezték ki, hol különösen a nyelvtudományokkal foglalkozott. 1890. nyugdijazták, legjelentékenyebb irodalmi sikert Cantu Caesar nagy világtörténelmének magyar fordításával érte el. Jó nevet vivott ki klasszika-filologiai munkásságával is; ide tartoznak latin, görög és magyar nyelvtanai, Horatius és Cicero-kiadásai, Horatius és Vergilius-fordításai.

Gyurmán

1. Adolf, hirlapiró, szül. Szászvárosban (Erdély) 1813., megh. Pesten 1869 szept,. 15. A gimnáziumot Gyulafehérvárt, a bölcsészetet Kolozsvárt végezte. 1832. a pesti egyetemre ment jogi tanulmányait végezni, nemsokára a hirlapirói pályára lépett s először a hazai és Külföldi Tudósításoknál, aztán a Jelenkornál dolgozott. 1840. Kossuthnak akkor alapított Pesti Hirlapjánál belmunkatárs lett és a Külföld c. rovatot vezette. Ez évben Negyedik László c. 5 felv. szomorujátékával akadémiai második pályadijat nyert. (Megjelent az akadémia Eredeti Játékszin c. vállalatában 1840) A radikális párt megbizásából több röpiratot irt, melyek a külföldön jelentek meg (Magyar szózatok stb.). A szabadságharc alatt a kormány hivatalos közlönyének volt szerkesztője és 1849. min. tanácsosi cimet nyert. Világos után ő is menekült Kiutahiába, 1851. pedig Amerikába, New-Yorkba kisérte Kossuthot, ott az angol nyelvet tökéletesen elsajátította és irogatott a lapokba; szerkesztett egy német lapot is. 1854. Londonba jött át, hol francia és német leckék adásával kereste kenyerét és levelező volt, majd egy irlandi gimnáziumban tanárkodott hosszabb ideig. Angliában is nősült. 1863. hazajött, a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett s több éven át a külföld-rovatot vezette, ugyszintén a magyar kormány visszaállítása után a Budapesti Közlönynél is. A Vasárnapi Ujságba élet- és jellemrajzokat irt. Egész irói pályáján névtelenül dolgozott. Egyike volt legkészültebb és tapasztaltabb hirlapiróinknak; kivált a politikai tudományokban és a történelemben volt rendkivül jártas. Ritka emlékezőtehetséggel is birt.

2. Gy. Andor (podolini), gyorsiró, szül. Podolinban 1828 nov. 28. A gyorsirással 1847. kezdett foglalkozni s legelőbb a Taylor-, majd a Gabelsberger-Markovits- és Stolze-Fenyvesy-féle gyorsirási rendszereket tanulta meg. Az utóbbi rendszer szerint 1883. a Magyar Gyorsiró szaklap szerkesztését vette át. E szaklapban a Stolze-rendszert saját, önalkotta rendszerével igyekezett összeegyeztetni. E törekvésének eredményeként 1887. A magyar gyorsirás kimerítő tankönyvét kiadta.

Gyuró

kisközség Fejér vármegye váli j.-ban, (1891) 1258 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt jelenik meg a magyar Földmüves c. havi lap (szerk. vasadi Balogh Lajos).

Gyutacs

csappantyu, a lövőfegyverekbe töltött lőpor és ezenkivül robbanó szerek megyujtására szolgáló tokocska, melybe kevés, ütés vagy szurás által könnyen fellobbantható gyujtó-anyagot tesznek. A tokocskákat v. vörös-, v. sárgarézből készítik s a gyujtóanyagot főleg lobbanó higanyból s kevés lőporlisztből állítják össze. Gy. -okat 1819 óta használnak, l. Töltény.

Gyútűs puska

l. Puska.

Gyüd

(Mária-Gy.), kisközség Baranya vármegye siklósi j.-ban, (1891) 720 magyar lakossal. Itt van a Szt. ferenc-rendiek kolostora és temploma, melyet II. Géza király 1148. épített s mely ma igen látogatott bucsujáróhely.

Gyügy

(Dudinci), kisközség Hont vármegye ipolysági j.-ban, (1891) 143 tót és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében számos savanyuforrás fakad.

Gyüjtő

lottogyüjtő, l. Lotto - Gy. a fizikában, l. Elektromozó gép.

Gyüjtőcsatornák

vagy tápláló csatornák (erdészet). Minthogy különösen a völgyek felső része szokott vizhiányban szenvedni, valamely usztatópatakot az által lehet gyakran vizzel olcsón és állandóan táplálni, hogy a szomszédos völgy vizét valamely magasabb ponton kis zsilippel felfogják s egyszerü, földbe ásott csatornában az usztatópatak azon pontjáig vezetik, honnét kezdve annak hasznát akarják venni. hazánkban a tápláló csatornákkal elég gyéren találkozunk, legtöbb van a felső-garami állami erdőkben. Legnagyobb, a Béga folyón való usztatást is gyámolító tápláló csatornánk a Bánságban található. Ez Kiszetónál felveszi a Temes folyó vizét és a Béga folyóba vezeti; szélessége körülbelül 10 méternyi. Nagyszerü, noha nem erdészeti, hanem bányászati célokra szolgáló gyüjtőcsatorna-hálózatot láthatni Selmecbánya környékén hol jelentékenyebb patakok hiányában az eső- és hóvizet fogják fel és sok kilométernyi távolságról a nagyobb völgyekben épített vizgyüjtőkbe vezetik. Ezen hálózat csatornáinak összes hosszusága 130 kilométer. L. még Csatornázás.

Gyüjtőcsövek

az alagcsövezésnél alkalmazott azon csövek, melyeknek az a rendeltetésök, hogy a szivócső-vonalaktól átvett vizet továbbvezessék; utóbbiaktól csak abban különböznek, hogy nagyobb átméretüek. L. Alagcsövezés.


Kezdőlap

˙