Haaparanta

l. Haparanda.

Haar

(Die-, v. Haarstrang), mintegy 75 km. hosszu, keskeny, alacsony dombsor Vesztfáliában, a Ruhr és Lippe közt. Egyik legmagasabb csúcsa a Bischofshaar (308 m.).

Haar

Bernát, németalföldi költő, szül. Amsterdamban 1806 jun. 13., megh. Velpben, Arnhem mellett 1880 nov. 19. teologiát, filozofiát tanult s egyideig Amsterdamban prédikátoroskodott; 1854. az utrechti egyetemen az egyházi jog tanára lett. Egyházi jogi művein kivül irt költői munkákat is, minők: Joannes en Theagenes (4. kiad. Arnhem 1856); Huibert en Klaartje (3. kiad. Haarlem 1858); továbbá népszerü holland költeményeket: De St. Paulusrots (5. kiad. Arnh., 1865); lirai költeményeket: Verzamelung van verspreide en onuitgegeven gedichten (u.o. 1849, 3 kiad. 1852), Zangen van vroegeren leegtijd en nieuwe gedichten (u.o. 1851. 2. kiad. 1857); Gedichten (1866); Laatste gedichten (Hága 1879); összegyüjtve költeményei Kompleete gedichten (Lejda 1883, 3 köt.) cimmel jelentek meg, V. ö. Beets, Levensbericht van Bernard ter H. (Lejda 1881); ten Brink, ter H. a Litteranische schetsen en kriticken (u.o. 1882) c. lapban.

Haardt

hegység a bajor rajnai Pfalzban, l. Hardt.

Haarlem

(Harlem), E.-Hollandia németalföldi tartomány fővárosa és püspöki székhely, 18 km.-nyire Amsterdamtól, vasut és csatorna mellett, (1892) 55311 lak., vászon- és pamutfehérítőkkel, szövéssel, kaucsukgyárakkal, továbbá selyem- és posztószövéssel, csipkekészítéssel, betüöntéssel és szappangyártással. A falakkal és sáncokkal kerített város mindenütt téglával van kövezve: házai is nagyobbára vörös téglából épületek. Utcái nem igen szélesek, de több utcáján fákkal szegélyezett csatornák vezetnek keresztül. Ezek nagyobbára a Spaarneból ágaznak ki. Legjelentékenyebb épületei: a XV. századból való református Groote Kerk, keresztalaku bazilika, 80 m. magas toronnyal több, a keresztes háboruk korából való tárggyal és Müller Keresztélynek a mult században fölállított világhirü orgonájával (4 klaviaturával, 8000 sippal; a városháza; Coster Lőrincnek 4 m. magas ércszobra. Tudományos gyüjteményekben s egyletekben H. igen gazdag; a kiválóbbak a püspöki muzeum egyházi régiségekkel; a Teyler-muzeum, egy kereskedő alapítványa, érdekes természetrajzi, fizikai és képgyüjteménnyel, könyvtárral; a műipari-muzeum; a gyarmatmuzeum, a hollandi gyarmatokból származó érdekes tárgyakkal; a városi könyvtár; az 1752. alapított holland tudományos társulat, az obszervatorium, botanikus kert, nemzetgazdasági, irodalmi stb. egyesület. Érdekes a városházán a képgyüjtemény, amelyben egyéb festvényeken kivül Hals Ferenc 8 nagy képe látható. H., amely még virágtermesztéséről is ismertes, szülővárosa Wouwermans, Ruysdael és más hires festőknek. 2 km.-nyire vannak Brederode erősségnek impozáns romjai. A XII. sz.-ban már virágzó város volt. A keresztes háborukban H. volt az egyedüli németalföldi város, amely azokban résztvett. A németalföldi szabadságharcban a szövetségesek pártján állott. 1573. héthónapi ostromot kellett a spanyolok részéről kiállania, amelyben a H.-i nők, Kanau Haselaerrel élükön, hathatósan támogatták a csekély őrséget s a melyért a városnak keményen kellett lakolnia. 1577. az orániai herceg a spanyoloktól visszafoglalta. A XVI. sz.-ban érte el virágzása legszebb korát.

Haarlemi-tenger

egykori nagy tó É.- és D.-Hollandia németalföldi tartományban, Haarlem, Lejda és Amsterdam városok közt. 1531-ben még csak négy kis tó volt, amelyek folytonosan növekedvén, a közelökben levő helységeket lassan elöntötték és egyesülvén, még mindig növekedtek. 1531. 5333 ha.-nyi területet, 1806. már 16200 ha.-nyi területet leptek el és 1836. hullámai már Amsterdamot is fenyegették. Ekkor határozták el kiszárítását Leeghwater mérnök tervei szerint. E munkát 1840. kezdték el. Körülötte csatornát ástak, amelybe a tengerbe torkolló kis vizeket vezették; azután a kiásott földből töltéseket csináltak körülötte, amelyeken át a vizét (800 millió m3) kiszivattyuzták. E munkálat 8981344 hollandi forintba került. A medre (Haarlemi-polder) 180 km2 területü, nagyobbára termékeny; rajta van a Haarlemmermeer nevü község, (1891) 15559 lak. V. ö. Boekel P., Het Haarlemmermeer, wat het was, en wat het is (1872).

Haas

Mihály, püspök, szül. Pinkafőn (Vas vármegye) 1810. ápr. 8., megh. Szatmáron 1866 márc. 17. Iskoláit szülőhelyén, majd Szombathelyen, Pécsett és Bécsben végezte. 1834. már mint bölcsésztudort áldozópappá szentelték. Pécsett a liceum történettanára volt, hol plébánossá választották s az maradt 1853-ig. magyar volt, de a német kultura hive. Emiatt később (1858), mikor szatmári püspökké lett, félre is értették s neve több ideig népszerütlen volt. Ő maga járt az iskolákba tanítani. Sokszor órákig eltanított, hogy a tanító tanuljon. Irodalmi munkássága igen korán kezdődik. Már növendékpap korában dolgozott egyes lapoknak, Kiadta Szepessy egyházi beszédeit. Irta Baranya ismertetése c. könyvét. Buzgó és leghivatottabb munkatársa volt a Lonkar által szerkesztett Tanügyi Lapoknak, A papnevelő intézetében levő irodalmi kört ő maga vezette.

Haas

1. Fülöp, nagyiparos, szül. Bécsben 1791 jun. 7., megh. Vöslauban 1870 máj. 31. 1810. alapította szőnyeg- és butor-szövetgyárát; 1818. átvette atyja szövőgyárát is, de főleg a keleti szőnyegminták utánzására, a keleti formák tetszetős stilizálására helyezte a fősúlyt, s ez iparágat világhirüvé tette. A bel- és külföldön nevezetes gyárakat alapított és számos nagy városban fiókokat létesített. A szőnyegminták művészi tervezése körül oly jeles szakférfiak művészi tehetségeit is igénybe vette, mint Hansen, Ferstel, Storak, Fischbach stb. Utána fia Ede (szül. 1826., megh. 1880). s azután ennek fia Fülöp (szül. 1858) vette át a nagykiterjedésü üzletet, mely 1883. részvénytársasággá alakult át. A cég Budapesten 1841. telepedett le és Aranyos-Maróton is létesített virágzó szőnyegszövőgyárat.

2. H. János Hubert Lénárd, hollandi festő, szül. Hedelben 1832 márc. 25., megh. Brüsszelben 1880. Először Haarlemben van Os vezetése alatt, azután Oosterbeckben a tájé és állatfestést tanulta; 18857. Brüsszelben telepedett le. Legkitünőbb képei, melyek közül többel aranyérmeket nyert, a következők: Az árviz után (1861); Szamár a tengerparton: Csorda egy hollandi folyó partján; A zivatar közeledése; Déli pihenő az Északi-tenger partján: A napszámos tehenei; Legelő tehenek (berlini nemzeti képtár). Néhány képe a brüsszeli és lüttichi muzeumban van.

Haase

130 km. hosszu mellékfolyója az Emsnek. A Teutoburgi-erdőben ered és Meppennél torkollik.

Haase

1. prágai nyomdász-család. Nyomdaalapító H. Gottlieb volt, szül. Halberstadtban 1763., megh. 1824. Ő vetette mg az alapját a nyomda virágzásának. Két idősebbik fia, Lajos (szül. 1801., megh. 1868) és András (szül. 1804., megh. 1864). vezette tovább az üzletet, 1831. másik két öccsükkel, H. Gottleiebbel (megh. 1887.9 és Rudolffal társulva. Nyomdájukat kibővítették s papir- és gápgyárral kötötték össze: specialitásuk volt az ó-szláv (glagolica) betüs nyomtatványok előállítása. 1827. Bohemia cimmel folyóiratot indítottak, mely 1852. számottevő politikai napilappá lett. 1871. a nyomdát a Bohemia részvénytársaság vette meg, de ennek föloszlása után (1879) ismét visszakerült az a H.-család kezére. Azóta wranaui II. András (szül. 1842.) vezeti, ki 1881. «udvari kő- és könyvnyomdász» cimet kapott.

2. H. Frigyes, német filologus szül. Magdeburgban 1808 jan. 4., megh. 1867 aug. 16. 1840 óta a boroszlói egyetemen a filologia tanára. 1848. a porosz tartománygyülés tagja, s a baloldali centrumpárt hive. Számos klasszikus iró munkáit adta ki s több filologiai művet irt, melyekben nyelvészeti kérdésekkel s a filologia történetével foglalkozik. V. ö. Fickert. Fr. Haasii memoria (Boroszló 1868. Programm).

3. H. Frigyes, német szinész, szül. Berlinben 1826 nov. 1. Tieck L. volt első mestere a szinpadi pályán, amelyen 1846 óta egész mostanig szakadatlanul müködik. Alig van nagyobb német város, ahol H. meg nem fordult volna mint vendég. Budapesten, Pozsonyban stb. is eleget látták egyik-másik parádés szerepében (Klingsberg gróf, Thorane gróf, Rochefferier). A finomabb vigjáték az a szerepkör, melyen belül aratja legfőbb sikereit. Ujabban Oroszországot, Amerikát is beutazta, de az örökös kóborlás és vendégszereplés modorossá tette alakításait. - Neje Schönhoff Erzsébet (szül. 1837.) 1857-70. szintén működött mint szinésznő.

4. H. Tivadar Károly, osztrák politikus és iró, szül. Lembergben 1834. Nemcsak mint tescheni (sziléziai) evang. szuperintendens, hanem mint az osztrák alkotmányos életnek egyik oszlopos tagja, köztiszteletnek tárgya. 1861 óta egész mostanig állandó tagja a birodalmi gyülésnek, melyben mindig a szabadelvü balpárttal szavazott. Művei: Die Fehler u. Vorzüge des Protestantismus (1874); Die 3. Generalsynode er evangel. Kirche der österr.-ungar. Monarchie (1880); Der Antisemitismus; végre számos munka Teschen város multjáról és iparának fejlődéséről.


Kezdőlap

˙