Hagiosztrati

kristályos kőzetekből álló, 43 km2 területü sziget az Égei-tengerben, 30 km.-nyire Limnitől. Törökországhoz tartozik.

Hagiotika

(gör.), tan arról, hogy miként lehet szentté lenni.

Hagn

Lajos, német festő, született Münchenben 1819 nov. 23., eleinte katonai pályára készült, majd a festészetnek szentelte magát és a müncheni akadémián, utóbb Antwerpenben Wappers és E. de Block vezetése alatt képezte ki magát. Azután Brüsszelbe, innen Berlinbe ment. 1853-55. Párisban élt, 1855 óta Münchenben tartózkodik. Többnyire az olasz renaissance v. a francia rokokó korából, az előkelő körök életéből vett jeleneleteket festett. Képei nagyon finomak, előkelők, ragyogó szinezetüek. Legszebbek: Rokokó jelenet (Potsdam, Orangerie); Hangverseny a parkban (München, uj képtár); hasonló tárgyu kép a müncheni Schack-féle képtárban; Római könyvtár: XVII. századbeli gavallérok párbaja; stb.

Hágódeszka

deszkákból és pallókból összeépített falépcsőknél az a vizszintes deszka, melyre rálépünk. A H. szélessége egy lépcsőfok szélességének felel meg, vastagsága 4-5 centiméter. Vésett lépcsőknél (l.o.) a H. az oldalfába van bevésve, nyergelt lépcsőknél (l.o.) az oldalfára rányergelve, a bélésdeszkával rendesen hornyos és eresztékes kötés kapcsolja össze. Elöl - néha hátul is - profilozva van, és többnyire puhafából, ritkábban keményfából készül.

Hágók

a hegysoroknak vagy hegygerinceknek a csúcsokkal váltakozó mélyedései. Szorosabb értelemben a H.-on átvezető utak legmagasabb részé nevezik H.-nak.

Hágó mén

l. Hágatás.

Hague

Cap de la (ejtsd: ág), Cotnetin félsziget Ény-i végét alkotó, szienit-sziklából álló hegyfok, amelynek legkimagaslóbb része a Nez de Jobourg (128m.) és amelynek partjain mély öblök vannak. A Gros du Razon 33 km.-nyire kerületben látható világító torony áll.

Hagyakozó

(Resevage), l. Szinnyomás.

Hagyásfa

A szélerdők levágása alkalmával sok esetben a vágás területén egyes fákat oly célból hagynak meg, hogy a következő vágásforduló végeig ezek erőteljes, értékes fákká növekedjenek; ezek a H.-k. Ha egy erdő területén a kihasználások alkalmával a vágásokon sok ily fát hagynak állva a következő vágásforduló végeig, keletkezik a kétkoru szálerdő.

Hagyaték

az örökhagyó hátrahagyott vagyonának összessége; a meghaltnak vagyona mint jogi egész (hereditas, patrimonium v. bona, v. universum jus defuncti). A római jogban familia-nak is nevezik. Igy a XII táblás törvény azt, hogy a legközelebbi atyafi az örökös akként fejezi ki: Agnatus proximus familiam habeto. Az osztrák polgári tkv 531 §-ában a hagyaték fogalmát ennek megfelelően akként határozza meg, mint «valamely elhalt jogainak és kötelességeinek összeségét, amennyiben azok nem csupán személyes viszonyokon alapulnak». mert a személyes viszonyon alapuló jogok és kötelezettségek az illető személy halálával megszünnek. H.-nak tárgyát nem képezhetik. A H. tehát mindig valamely természeti személynek halálát tételezi fel, mert: viventis nulla successio. Az elhaltat örökhagyónak, azokat, akikre a H. egészben v. bizonyos hányad részben megy át, örökösöknek; azokat, kiknek a hagyatékban foglalt egyes dolog, v. általában a hagyatéknak nem az egészre vonatkozással meghatározott része, tehát p. egy meghatározott pénzösszeg jut osztályrészül, hagyományosoknak (legatarii), a nekik ilyen cimen jutott értéket hagyománynak (legatum) nevezzük. Hazai jogunk azelőtt örökösöknek és utódoknak (haeredes et posteritates) csak azokat tekintette, kiknek öröködési joga az örökhagyó intézkedésétől független, mig azokat, kik csak az ő intézkedése - p. végrendelet - alapján örököltek, engedményeseknek és hagyományosoknak (cessionarii et legatarii) nevezték. L. Hagyomány.


Kezdőlap

˙