Hajfű

(növ.), az Elymus L., l. Őzárpa.

Hajhullató

(állat), l. Aplysia.

Hajifjító

l. Hajfestőszerek.

Háji prépostság

szent Lőrinc tiszteletére Ágnes királyné (III. Béla felesége) 1173-1183. közt tett alapításából keletkezett. A kalocsai egyházmegyében feküdt. Egyházában többször gyültek egybe a kalocsai és bácsi káptalanok, hogy Kalocsa érsekét megválasszák. A hiteles helyek közé tartozott, de anyagiakkal oly rosszul volt ellátva, hogy Ugrin kalocsai érsek 1233. a bodrogi főesperességgel egyesített. utóbb plébánia lett belőle, de a cimet 1494. is viselték plébánosai.

Hajítás

az elhajított test mozgása a nehézség befolyása alatt. Eme mozgás egyenletesen gyorsuló a gyorsulás függélyesen lefelé irányított s értéke egyenlő a földnehézség gyorsulásával, épp ugy, mint a szabadon eső test mozgása esetében. E mozgás leirása legegyszerübben ugy történik, hogy felbontjuk két összetevőre: az egyik függélyesen lefelé irányított és ugyanazon módon történik, mint a szabadban eső testé (l. Esés), a másik pedig egyenletes egyenes vonalu mozgás, melynek sebessége iránya és nagyságára nézve egyezik az elhajításnál a testtel kölcsönzött sebesség irányával és nagyságával. Az elhajított test pályája általánosságban parabola, mely egyenes vonallá válik azon esetben, ha elhajításnál a testtel kölcsönzött sebesség függélyesen lefelé vagy felfelé irányított; ha az előbb említett sebesség vizszintes, akkor a parabola csúcspontja a mozgás kezdő pontjával esik egybe.

Hajító dárda

A lándsához hasonló támadó fegyver, mely a lövő fegyverek feltalálása és általános alkalmazása előtt mind a gyalog, mind a lovas harcosok egyik főfegyverét képezte. Általában kétféle H.-ákat alkalmaztak: csakis hajításra és hajításra meg döfésre is alkalmazhatókat. Némely H.-ára zsineg vagy szij is volt alkalmazva, melynél fogva az elhajított dárdát vissza lehetett rántani.

Hajítógépek

l. Hadigépek.

Hajk

A fának fejszével való le- v. átvágásánál képződő bevágás, berovás. Hajkolni még annyit is tesz, mint a fát fejszével, darab kéreg levágása által megjelölni; továbbá gyánta nyerésénél a fekete fenyők (Pinus austriaca) tövén tett bevágásokat is H.-oknak nevezzük.

Hájk

v. Hájg, az örmények törzsatyja, Őrményország alapítója, kinek neve Kr. e. 2350. fordul elő. Az örmény monda szerint a babiloni torony építése idejében Babilonban Bel (Neproft) uralkodott, ki szomszédait mind iga alá hajtotta. Hájk háromszáz emberével (fiai-, unokái- és szolgáival) elment, hogy megnézze a csodálatos tornyot. Innen - mivel nem akart Belnek alattvalója lenni - visszatért hazájába, Dáronba; a tengerparton megállapodott s hadat izent Belnek, kit Ármenág és Gátinosz fiainak segítségével nyilával leterített. A csatatér Hájoc-cor (örmények völgye), az ország Hájászdáén és nemzete Háj (örmény) nevet nyert. H. Thorgomtól, a Jáfet fiától vette eredetét. H. sok várost alapított, melyeket Horckávár (Atyáink kerülete) névvel jelzett. Ezek ma is egy kerületet képeznek. Nyári lakóhelyét Hájgásen (Hájk épülete) nevezte el. Utódai alatt, kik Örményországban uralkodtak, a kormányforma 1050-ig patriárkális volt. H. utódai közül mindegyik Örményország emelésén fáradozott. Az örmények ma is tisztelik H.-nak, legendaszerü hősüknek, törzsatyjuknak emlékét.

Hajkarikák

l. Halántékgyürük.


Kezdőlap

˙