Hajolt rétegek

(ásv.), l. Réteg.

Hajómalom

Alulcsapó vizimalom, mely két hajóból, az ugynevezett házhajóból és völgyhajóból áll, melyek gerendákkal vannak egymással összekötve s közöttük van a lapátos hajtókerék elhelyezve. A házhajó felső építményes s ebben van a malommű, a völgyhajó kisebb s fedetlen s a malom gerendelyéül, illetőleg a kerék második támpontjául szolgál. A lapátos kerék a folyó tükre felett keresztben fekszik és a viz folyása által mozgásba hozatva, hajtja a gerendellyel összeköttetésben levő fogaskerekek közvetítésével a malomművet. A H. a mederbe levert karókhoz, v. pedig vasmacskákhoz lánccal, néha közvetlenül a parthoz kötéllel van kikötve s lehetőleg elhelyezve, hogy kedvező vizsodorban legyen; hajózható folyón azonban az elhelyezésnél első sorban mérvadó az, hogy a H. a hajózárt ne akadályozza. A H. felállítása és üzemben tartása hatósági engedélyhez van kötve s a H. háromféle jogviszony szerint különböztethető meg, aszerint, amint az 1., 1851. febr. 15. előtt engedélyezett és engedélyezésekor szabad forgalom tárgyát képezte, 2., 1851 után de 1888 szept, 1 előtt, és 3., 1888 nov. 1. után engedélyeztetett. Első esetben a jogosítvány reális minősége változatlanul fennmaradt s ily H., vagy ha az elpusztult volna, az arra vonatkozó reális jog szabad forgalomtárgyát képezi. Második esetben a H. csak az engedélyes személynek vagy özvegyének életére szóló jogosítványt képez s másra át nem ruházható. A harmadik eset, vagyis uj engedélyezés csak kivételesen s csak különösen indokolt körülmények közt fordul elő s az engedély mindenkor csak tetszés szerinti visszavonásig adható és a jog gyakorlata az engedélyes személyéhez van kötve, minélfogva az ily H. a közforgalom tárgyát nem képezheti. A hajómalmok rendtartását 1888. évi 33477. számu közmuka- és közlekedésügyi miniszteri rendelt szabályozza.

Hajómérés

miniszteri hajóköbözés (ném. Schiffsvermessung; ol. stazzatura di una nave; ang. measurement of a ship), a hajó ürtartalmának a rakodhatóság megitélése céljából eszközölt kimérése. Ha egy hajó oly mélyen merül a vizbe, hogy a viz alatt fekvő része a viz felett levő részéhez helyes arányban áll, tehát a szabályszerü vizvonalig merül, ugy a hajó által a helyéből kiszorított viz épen annyit nyom, mint a hajó maga, terhével együtt. A hajó által a szabályszerü vizvonalig való merülésénél, a helyéből kiszorított vizmennyiséget köbméterekben kifejezve, déplacement-nek (viz-suly) nevezik, és miután 1 m3 viz 1000 kg.-ot vagy 1 tonnát nyom, déplacementnek köbméterekben kifejezett száma egyenlő a hajónak súlyával tonnákban. Ezen szabály persze csak akkor helyes, ha a hajó desztillált vizben uszik, de miután ez nem ugy van, az előbb említett számot még a viznek fajsúlyával kell szorozni, hogy a déplacementből a hajó súlyára lehessen következtetni. A tehernek, rakománynak súlya, melyet egy hajó szabályszerü vizvonal mellett felvehet, vagyis a hajónak biróssága tonnákban, tehát egyenlő az önsúlyának és a déplacementnak különbözetével, szorozva a tengerviz fajsúlyával. Ez lenne tehát egy hajó birósságának mértéke, ha a hajó mindig a szabályszerü vizvonalig rakodnék, de ez csak hadihajókon szokásos; a kereskedelmi hajók azonban sokszor kevesebb, sokszor több terhet vesznek fel és ennek folytán a rakodó-képességet a hajók belső térfogata, vagyis a férhetőség alapján számítják. Eredetileg ezen számítás bizonyos nagyságu tonnák vagy hordók száma szerint történt (tonnatartalom), melyek a legcélszerübb módon a hajóban voltak elrakhatók, később azonban egy képletnek felállítására a hajónak bizonyos mérteit vették kombinációba, mely képlet a kisérletek utján meghatározott koefficiensek igénybevétele által a tonnatartalomnak számmértékét adta. Ezen képleteknek legnevezetesebbje az u. n. builder's old measurement rule volt, melyet B. O. M. betükkel jelöltek. A B. O. M. képletben egynehány koefficiens kivételével a hajónak csak hossza és szélessége fordul elő és pedig az utóbbinak a négyzete, miután a hajó szélességét annak mélységéhez viszonyítva, egy bizonyos arány állapíttatott meg. Ezen aránynak megtartása azonban nem volt kötelező, amiért is a B. O. M. képlet felhasználásánál - miután abban a hajó magassága, illetve annak mélysége nem fordul elő - igen sok szabálytalanság történt, mely végre is arra indította az angol kormányt, hogy a H.-eknél egy okszerübb rendszert léptessen életbe, mely esetleg a nemzetközi igényeknek is megfelelve, a H.-eknél az egyenlő eljárást biztosítsa. Ezen rendszer, mely szerint egy hajó férhetőségének számítása a hajó belső ürtartalmának felmérése által csaknem matematikailag pontosan eszközölhető, Moorsom találmánya s majdnem minden hajózást üző nemzet által elfogadtatott. A kiszámítás köblábokban történik, mely köblábok 100-zal osztva a nyers-regisztertonna számát eredményezik. Ennek megfelelőleg egy regiszter- vagy Moorsom-féle tonna egysége gyanánt 100 angol köbláb terjeme tekintendő. A többi államokban a H. e szabály értelmében a méterrendszer szerint számíttatik, és a köbméterek összege 2,83-dal osztva adja a regisztertonnát. ha azon férhelyek, melyek az áruk elhelyezésére nem szolgálnak, a hajó nyers-tonnatartalmából levonatnak, a tisztatonnatartalom eredményeztetik, mely tonnatartalom, valamint a nyers is, minden hajónak mértéklevelébe hivatalosan lesz beiktatva. A hajók köbözése hivatalok által eszközöltetnek. Európa csaknem valamennyi állama, az állami köbözési hivatalok által a hajók részére kiállított mértékleveleket kölcsönösen elismeri.

Hajómester

(ném. Bootsmann; ol. nostruomo; ang. boatswain), a hajó legénységéhez tartozó legidősebb egyén, hadihajókon a rangban legidősebb altiszt, ki az árbocozat, csónakok és a hajónak rend és karban tartásával, súlyos teher-munkáknak vezetésével stb. van megbizva. Három rangfokozata van: a hajófőmester, hajómester és hajóalmester, melyek mind őrmesteri ranggal biró altisztek. A vitorlás hajók korszakában hadihajókon a H.-ek sok évi szolgálatban szerzett gazdag tapasztalatuknál és tág hatáskörüknél fogva a legénység előtt rendkivül nagy tekintélyben állottak, melyet a kötélvégnek alkalmi applikálása még jobban fokozott.

Hajónagy

v. hajóhadnagy (ném. Mercantil-Lieu-tenant; ol. tenente mercantile; ang. lieutenant trader), hadnagyi ranggal biró tiszt a kereskedelmi tengerészetben. A H.-ot a vizsga levetése után nálunk a kereskedelmi miniszter nevezi ki.

Hajónapló

(ném. Schiffsjournal; ol. giornale di bordo; ang. ships log-book), napló melynek vezetésére minden hajó minden utazásnál köteles. A H.-t kereskedelmi hajókon rendesen a kormányos vagy más a hajószemélyzethez tartozó egyén vezeti, de a bevezetésekért mindenkor a hajó kapitánya vagy vezetője felelős. Hadihajókon a H.-t az őrtisztek vezetik, a parancsnoknak mindennapi láttamozása mellett. A H.-ba bevezetendő minden esemény, mely a hajót csak legkevésbé is érinti, az időnek, szélnek minősége, a hajónak iránya, megtett utja, kalauzok felvétele, a személyzetben történt változás stb.

Hajónyüg

(növ., golf-fű), nevén azelőtt Humboldt szavára határozott algafajt értettek, t. i. a szargasszo-algát, amely Dél-Amerika és Nyugat-Afrika közt az t Atlati-oceánon világrészünk felénél is nagyobb területet uszó-hinárképen lepett e (fukusz-zátony, szargasszo tava, atlanti rét).

[ÁBRA] Hajónyüg.

Az igaz, hogy a Sargassum Ag.-nak, mely a fukusz-félékhez tartozik, ott vagy száz faja hólyagosan felpuffadt szálas hajtásaival bőven található, de nem ott termett, hanem a tenger áramlásai alkalmával a partok fenekéről leszakadva szélvész-korbácsolta tenger legnyugodtabb, tehát e szerint változó helyén több százféle algából gombolyodik együvé s ott lassacskán elrothadva a mélységbe sülyed. A hajózást nem akasztja meg, sem a hajókra nem szivódik nyügképen, mint ahogy hitték. L. még Sargassum.

Hajóokmányok

oly nyilvános okmányok, melyek a hajónak a hajólajstromba való bevezetését, az utasok számát és a rakomány minőségét bizonyítják. Ezen okmányok, melyeknek a hajón való tartása az egyes államok törvényei által követeltetik, leginkább a hajó nemzetiségének megállapítására és háboru esetén a hajó neutralitásának kimutatására szolgálnak. A H. legnevezetesebbje a hajó-igazolvány, mellyel a hajónak a hajók lajstromába való bevezetése igazoltatik, a köbözési okmány és a hajónapló, továbbá a személyrend, amelyben az illetékes tengeri hatóságok mélyrend, amelyben az illetékes tengeri hatóságok által a hajó neve és nemzetisége és a hajón szolgálattételre beosztott személyek neve, lakhelye és szolgálati minősége stb. irandó. Ide számít még az egészségügyi levél is, ha olyan szükségeltetnék. V. ö. Hajózási törvénycikkek.

Hajóorom

a fahajó orrtőkéjének előre kinyuló vége.

Hajóorr

(ném. Galion, ol. polena; ang. the head of a ship), igy nevezik a hajó elején levő és a hajó homlokából kinyuló építményt, mely a mai időben többnyire csak vitorlás hajókon, az ormányárbocnak célszerübb fektetésére és esztétikai szempontból ennek a hajó homlokélével való összeköttetésére szolgál. A H. elején van a hajó jelképét ábrázoló alak vagy cimer. Ujabbkori hajóknak már nem csinálnak H.-ot.


Kezdőlap

˙