Hallgatózás

l. Auszkultáció.

Hallier

Ernő, német botanikus, szül. Hamburgban 1831 nov. 15. Eleinte Jenában a kertészetet, Berlinben, Jenában és Göttingában a természet-tudományokat meg a filozofiát tanulta. 1858. Jenában a gyógyszerésziskolában tanított s itt 1860. az egyetemen magántanárrá képesítették, 1865.u. i. rendkivül tanár lett. Az élősködő gombákról közzétett tanulmányai nagy mozgalmat eredményeztek különösen az erjedés, rothadás és betegségek tekintetében. 1884. a tanárságtól lemondott, 1886 óta Stuttgartban, most Münchenben él és irodalmilag működik. Nevezetesebb művei: Die pflanzlichen Parasiten d. menschlichen Körpers (Lipcse 1866); Das Cholerakontagium (u.o. 1867); Gährungs-Erscheinungen (u.o. 1867); Phytopathologie. Die Krankheiten der Kulturgewäschse (u.o. 1868); Parasitologische Untersuchungen, bezüglich auf die pflanzenlichen Organismen bei Masern, Hungertyphus etc. (u.o. 1868); Die Ursache der Kräuselkrankheit (Jena 1875); Reform der Pilzforschung (u.o. 1876); Die Plastiden er niedern Pflanzen (u.o. 1878); Lehrbuch der Pharmacie (Mainz 1865); Ausflüge in die Specification (Hamburg 1865); Ausflüge in die natur (Berlin 1876); Schule der systematischen Botanik (Boroszló 1878); Katechismus der allgemeinen Botanik (Lipcse 1879); Untersuchungen über Diatomeen (Gera 1880); Die Vegetation auf Helgoland (2. kiad., Hamburg 1863); Exkursionsbuch (2. kiadás. Jena 1876); Deutschlands Flora (Lipcse 1873). Ő dolgozta át Koch Taschenbuch der deutschen und schweizerischen Flora-ját (u.o. 1878) és Schlechtendal, Langethal u. Schenk Flora von Deutschland-ját (5. kiad., Gera 1880). Filozofiai munkája: Weltanschauung des Naturforschers (Jena 1875); Naturwissenschaft, religion und Erziehung (u.o. 1875); Kulturgeschichte des XIX. Jahrhunderts in ihrer Abhängigkeit von der Entwicklung der naturwissenschaft (1889); Grundzüge der landwirtschaftlichen Gartenkunst, eine Aesthetik der Landschaftgärtnerei (Lipcse 1891); Federerrel együtt: Atlas der Pflanzenwelt (Fürth 1891); Aesthetik der natur (Stuttgart 1890); Die socialen Probleme und das Erbrecht (1892).

Halligen

13 apró sziget az Északi-tengerben, Slezvig Ny-i partja mellett, amelyeket a tenger magasabbra csapó hullámai el-ellepnek. A legnagyobbnak felülete nincs 30 km2 sem, a kisebbek pedig alig 1000 m. hosszuak és szélesek. Mindannyit a tenger végelnyeléssel fenyegeti. felületüket sovány fű takarja. Területük 2000 ha., lakóik száma 512, akik cölöpökre épített házakban laknak. A legnagyobbak: Hooge, Nordmarsch-Langeness, Gröde és Nordstrandischmoor. Behnshalligot csak nem régen nyelte el a tenger. V. ö. Träger E., Die H. der Nordsee (1892), Jensen Chr., Die nordfriesischen Inseln (1891).

Halliszt

l. Halguano.

Hallit

l. Aluminit.

Halliwell-Phillipps

Jakab Orchard, angol régiség- és Shakespere-buvár, szül. Chelseaban 1820 jun. 21. megh. Hollingburg Copseban (Brighton mellett) 1889 jan. 3. A cambridgei egyetemen irodalomtörténetet tanult; első műve Mandeville János leirásainak kiadása volt. Régiségtani munkái: Outlines of the life of Shakespeare (7. kiad., London 1887, 2 köt.); Dictionary of archaic and provincial words (9. kiad., u. o. 1878, 2 köt.); Dictionary of old English plays (1861); Stratford upon Avon in the times ofShakespeare's autotypes (1885). Kiadta a Torrent of Portugal cimü verses regényt, mely a XV. sz.-ból való volt (1842, 2. kiad. 1856) és Letters of the kings of England (1846, 2 köt.). Történelmi műve: Early history of freemasonry in England (1842).

Halljárat

l. Füljárat.

Hallócső

Van egy egész serege a készülékeknek, melyekkel nagyothallóknál a hallásképességet öregbíteni akarják. Valamennyinél két lényeges tényező szerepel: az egyik a felület nagysága, a másik a felület alakja. Maga a fülkagyló kiemelkedő porcos léceivel és bemélyedéseivel is ilyen hangfelfogó készülék, amelynek azonban azon rendeltetése isvan, hogy a hang forrása felől tájékoztasson. Ha fülkagylónk felületét valamely sik vagy inkább homoru felülettel nagyobbítjuk (p. tenyerünket a fülkagylóhoz tesszük), hallásképességünk élességét fokozhatjuk. Ezen elven alapszik sok ily hallásjavító eszköz, a különféle anyagból készült hallási kagyló. A másik tényezőnek, t. i. a felület alakja, legjobban megfelelnek azon üreges eszközök, melyeknek a görbületük parabola vagy paraboloid, amennyiben a hanggyüjtés mellett még a hanghullámoknak a visszaverődés törvényének alapján egy pontba gyüjti és igy tömöríti. A tölcséralaku H.-k is a hangvisszaverődés elvén alapulnak, amennyiben a messzebbről jövő hanghullámok a tölcsér alapja felől a csúcsa felé, a tölcsér faláról többször visszaverődve bizonyos mértékben összegyüjtetnek és igya fülbe tömörebben jutnak. Legcélszerübbek azon H.-k, amelyekben ezen két alak parabola tölcsérrel kombinálva szerepel. A H.-k használata csak ott van helyén, ahol már semmiféle gyógyító eljárással nem javítható és ahol a hallásképeség oly rossz, hogy már a környezetre való tekintetből is ily mesterkélt fogással segíteni szükséges. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen H.-k magára a hallószervre semmiképen sincsenek gyógyító vagy javító hatással, mert hiszen csak mint hanggyüjtők és mint hangtömörítők szerepelnek és végeredményben is csak a különben beteg hallószervre ható ingert növelik és igy azt még jobban kifárasztják. Az ujabb időben széltében kinált, különösen Amerikából származó halló gépecskék inkább a közönség elámítására és kifosztására valók. L. még Hang.

Hallóideg

(nervus acusticus), a 8-ik agyidegpár. Eredésére szolgáló magvak, főleg a csüllőidomu árok fenekén vannak; ezekből egy hátulsó és egy elülső gyökérrel ered, az arc- és Wrisberg-féle ideggel együtt belső hangvezetékbe lép, ahol a tornácidegre és a csigaidegre oszlik, amazt főleg a hátulsó, emezt inkább az elülső gyökér szolgáltat. Ezen ágak azután a hallószerv idegvégkészülékeit szolgáltatják. L. még Fül és Hallás.

Hallorok

a Saale melletti hallei sóbyányák munkásai: sajátságos viseletü, erős testalkatu népfaj, szigoruan ragaszkodnak régi szokásaikhoz, a régi frank eredetü lakosság maradéka; mióta a nagy sófőzőházak felállíttattak, számuk folyvát apad. Most még vagy 8-9 százan vannak, de ezek sem dolgoznak már mindnyájan a sóbányákban. Régi szabadalmaikból néhány megmaradt napjainkig; igy p. ujév napján a fejedelemnek ajándékot adnak, valamint az uj fejedelemnek is, ki nekik viszonzásul uj zsázlót s egy lovat ad. A sóbányák igazgatójának, midőn hivatalát elfoglalja, hengeralaku, zöld üveget nyujtanak át, melyre a sófőzést ábrázoló képek vannak festve.


Kezdőlap

˙