Havliet

a Maas (l.o.) torkolatának egyik ága Dél-Holland németalföldi tartományban.

Hariri

(arab, a. m. selyemkereskedő). Abu Muhammed Kászim ibn Ali, Al-, az arab nyelvtudomány és nyelvművészet leghiresebb mestereinek egyike, szül. Baszrában 1054., megh.u. o. 1121. Neve különösen 50 Makamá-i által vált hiressé, az arab magasabb stil egy különös faja által, melynek számos mértékes költeményekkelátszőtt rímes prózájában a nyelvművészet elmésége jut érvényre. Ezen régibb idők óta művelt stilfajt (l. Makáma) H. emelte a legmagasabb tökéletességre e munkájában, melynek keretét egy szárudsi Abu Zejd nevü szélhámos kalandor viselt dolgai képezik: a hős a legkülönfélébb helyzetekben jelenik meg és leálcázása alkalmával a legszellemesebb ötletekkel vágja ki magát. H. ez elbeszéléseket az arab nyelv gazdag szinonimikája és csakis az arab irás sajátossága mellett lehetséges művészettel, a keleti retorika változatos fogásaival tarkította és a nyelv gazdagságának kincsesházává, az elmés fordulatok dus forrásává tette. Hű fordításuk csaknem lehetetlen, bár Rückert, Die Verwandlungen des Abu Seid von Serung cimü átdolgozásában az eredeti megközelítésére a legnagyobb erőlködést fejtette ki. Az A-XXVI. makámák angol fordítését tárgyi jegyzetekkel Chenery-től (The assemblies of Al-H., London 1867) birjuk. A hátralevő 24 makámáé Dr. Steingasstól van kilátásba helyezve az Oriental Transliteration Fund kiadványai srán. Azarab eredetit legjobban Silvestre de Socy adta ki, rab kommentárral, a költő életrajzát is magában foglaló bevezetéssel (Les séances de H., 2 köt. Páris 1822, második kiadás Reinand és J. Derenbourg-tól 1847-53); keleten is többször adták ki a mű eredetiját (3. köt., Kalkutta 1809-14, Beirut 1872. Bulák 1288 hidsra, Kairo 1299 hidsra) és Serisi kommentárját (2 kötet, 1300 hidsra). H. nyelvtudományi munkákat is irt, melyek közül az egyikben (A buvár gyöngye) a grammatikai purizmus szempontjából rostálja meg a művelt stilusban is elharapódzott hibákat (Durrat al-ghavvász fi auhám al-khavász, akiadta Thorbecke Lipcse 1871); a másikban (Molhat al-i'ráb ou les récréations grammaticales de H., kiadta és franciára ford. L. Pinto 1889) az arab szintaxist verses alakban adja elő saját kommentárja kiséetében. S. de Sacy Anthologie grammaticale arabe (páris 1827-1829) cimü nyelvtudományi kresztomatiájában mindkettőből mutatványt közölt.

Haris

(állat), (Crex, Bechst.) a gázlók rendjébe, a guvat-félék családjába tartozó madárnem. Csőre rövidebb mint a feje, gyengén hajlott. Hátsó ujja oly hosszu, mint a csüd 1/4 része, farka rövid. Egy faja hazánkban is él: a közönséges H. (Crex pratensis Bechst = Orty gometra Crex L.), Háta feketebarna, barnasárga tollszegélyekkel. Hasa fehéres, az oldalakon vörösbarna sávokkal. Evező- és felső szárnyfedő tollak barnavörösek, az alsó szárnyfedők rozsdavörösek. Csőre vörösesbarna. Lábai ólomszürkék. Hossza 29, szárnyhossza 14, farkhossza 2 cm. Északi s Közép-Európában és Ázsiában otthonos, Költöző maár. Áprilistól őszig hazánk nádasaiban, nedves rétein, szántóföldein eléggyakori. Gyors futó és inkább éji, mint nappali madár. Estefelé hallatja sajátszerü hangját. Rovarokkal, férgekkel táplálkozik. Földön, fűben fészkel. A nőstény junius hóban 7-12 sárgás, zöldesfehér, barnán v. kékesszürkén pettyezett tojást rak, melyeket egyedül három hét alatt költ ki. Tojásain oly erősen ül, hogy róluk elkergetni nem lehet, inkább agyon hagyja magát ütni. Husát Görög- és Spanyolországban eszik. Fogságban megszelidül.

Haris

Pál (Hariszisz), budapesti görög királyi főkonzul, szül. Szentesen 1829. ősi makdon- görög családból származik, mely sok hányattatás után Csongrádmegyében telepedett le. H. gimnáziumi és kereskedelmi tanulmányai elvégeztével beutazta Európát, Ázsiát, sőt Afrika egy résézt. Görögországban Magyarországra irányozta a figyelmét s a két ország között kereskedelmi összeköttetéseket létesített. 1871. a görög kormány Budapesten görög konzulátust is állított, melynek élére H. Sándort, ennek halála után pedig H.-t nevezték ki. Ő volt az, aki a magyarországi és keleti kereskedelmi iskolában egy görögnyelvi tanszék felállítását javasolta, ami meg is történt.

Harisnyaáruk

hurokkötéssel készülnek s kötött v. kötött-szövött áruknak neveztetnek a szerint, amint kötötték v. szőtték. A kötött áru jellemzője, hogy varrat nélküli. A kötve szövött áru szegélye lehet szilárd v. foszlékony; első esetben a szegélyek egymáshoz tüzhetők a nélkül, hogy a varrat vastagabb volna s az ily árut szabályosnak mondják, az utóbbi esetben a varrat mindig vastag s az ily árut kiszabottnak mondják, mert alakját kiszabás által nyerte. Ha a varrat helyenkint lapos, helyenkint vastag, az árut félszabályosnak mondják. A kötött áru kézi kötéssel vagy a kötőgépen készül,a kötő-szövő áru pedig a kötőszövő gépen. Lényeges különbség a két gép között abban áll, hogy a kötőgép tűi elkülönítve mozgathatók s ezért nem állíthatók oly sürün be, mint a kötőszövőgép rögzízett tűi, s ezért a kötőgépen csak a durva és középfinom áru, a kötőszövőgépen pedig a finom áru készül.

Hárith

(Háreth), 1. gyakori arab személynév, a. m. földművelő (szószerint: szántó) Gewrgoz E nevet több nabatäus és arab fejedelem viselte; a görög-római forrásokban e fejedelmek neve rendszerint Aretaz Aretas alakban jelenik meg.

2. H. b. Hilizza iszlám előtti arab költő a Bekr törzsből, a Mu'allakát (l.o.) gyüjteménybe felvett költemények egyikének szerzője.

Hárítólap

a kardmarkolaton a kéz megvédésére alkalmazott fémlap, melyet néha művészien ékesítettek.

Harivansa

a. m. Hári azaz Visnu osten családja egy ó-ind hősköltemény, a Mahábhárata függeléke. Eredetiben Kalkuttában 1839. jelent meg. Franciára fordította Langlois: Harivansa ou histoire de la famille de hari. Ouvrage formant un appendice du Mahabharata. trad. sur l'original sanser. (London 1834).

Harka

kisközség Sopron vármegye soproni j.-ban, (1881) 1126 német (és kizárólag ág. evang.) lakossal; rendesen épített jómódú község. Igen szép evang. templommal és iskolával. Van postahivatala és postatakarékpénztára. Közelében van a H.-i domb nevü különálló ula. Vidékein szőllő terem.

Harka

v. Horka, Töhötöm fia, hagyomány szerint atyja kiséretében hódította meg Nyirséget;majd Zilah felől a meszesi részekbe indult Szabolcshoz és Tashoz, hol a három vezér a meszesi kaput tüzte ki árpád országának határául. Atyja csakhamar elfoglalta, a Névtelen szerint, Gyeló erdőelvi földjét is, hol «a föld lakói urok halálát látván, tulajdon maguk jószántából kezet adva, Töhötömöt, H. atyját urokká választák.» Utódai - eszerint - békében birták Erdélyt. Töhötöm után fia, H. követekezett, kitől két fiu, maradt, Gyula és Zsombor s Gyulától két leány, Karold és Sarolt, az utóbbi szt. István anyja; Zsombortól származott az ifjabb Gyula, ki fiaival, Bujával és Buknyával pártot ütött Szt. István ellen (Névt., 27. fej.), A Horka név, a gr. Andrássy-féle Kraszna-Horka hitbizományi helység nevében maiglan is fentartotta magát.


Kezdőlap

˙