Hartel

Vilmos lovag, német filologus, szül. Hofban (Morvaorsz.) 1839 máj. 29.; 1866. magántanár, 1869. rendk., 1872. a klasszikus filologia rendes tanára a bécsi egyetemen. 1871. a tud. akadémia levelező, 1875. rendes tagja. 1882. udvari tanácsos lett s a vaskoronarenddel együtt nemességet kapott. 1891. az udvari könyvtár igazgatója lett. Főbb munkái: Homerische Studien (Bécs 1871-74, 3 részben), Demosthenische Studien (Bécs 1877-78, 2 részben), Studien für attisches Staatsrecht u. Urkundenwesen (u. o. 1878), továbbá Eutropius (1872); Cyprian (1868-71, 3 köt.) és Eunodius (1881) kiadásai. 1876 óta társszerkesztője a Zeitschrift für österreichisce Gymnasien cimü folyóiratnak. 1879. megalakította Schenkllel a Wiener Studien c. folyóiratot.

Hartenau

gróf, Battenberg Sándor, volt I. Sándor bolgár fejedelem neme. Megh. Grazban 1893 nov. 17. Életrajzát l. Battenberg.

Harteneck

János (Sachs de H.), politikus, szül. Eperjesen 1664., lefejezték Nagy-Szebenben 1703 dec. 5. Atyja Zabanius Izsák tanító volt és ev. hite miatt Eperjesről elüzetvén, Nagy-Szebenbe költözött át. A fiu ott végezte az iskolát és azután Tübingába ment, hol magister philosophiae lett és egy ideig előadásokat tartott. 1689-ben Nagy-Szebenbe visszatérve, 1690. notarius provinciális és nagyszebeni városi irnok lett. Hivataloskodásának ezen kezdete azon időbe esik, amikor Erdély a Habsburg-ház uralma alá került. Az 1692-i országgyülés a Leopoldinum keresztülvitelének sürgetésére küldöttséget menesztett Bécsbe. A szászok képviselője H. volt, ki majd egy évig fáradozott Bécsben, hogy a vezető köröket az erdélyi bonyolódott viszonyokról felvilágosítsa és a szászok érdekében jó indulatra bírja. A császár aranyláncot ajándékozott neki, Nagy-Szeben a volt Szeben-szék birájává, azután provinciális polgármesterré választotta; 1697. királybiró és a szászok grófja lett. Lipót nemességet adományozott neki Sachs de H. predikátummal. H.-t 1702. ellenfelei felségsértéssel vádolták s halálra itélték. Ugyanekkor a nagyszebeni tanács előtt is be lett vádolva. A terjedelmes peraktákból csak egy dolog kerül ki, hogy H. felesége semmire való asszony, Rabuti segédtisztjének, Aktonnak életére tört s ennek inasát megölette és hogy H. a tettnek nem részese, de tudója, s hogy indulatos, gyakran érzéki ösztöneinek szolgája volt. A szebeni tanács is halálra itélte és a nagy téren ki is végeztette. V. ö. Zieglauer, Harteneck und die Siebenbürgischen Parteikämpfe seiner Zeit (N.-Szeben 1869).

Hartenstein

az ugyanily nevü járás székhelye Zwickau szász ker. kapitányságban, a Zwickau és vasut mellett, (1890) 2535 lakossal, kénesőbányával, fehérnemü- és gombkészítéssel; a Schönburg grófi család várszerü kastélyával. H. Fleming Pál költőnek szülővárosa.

Hartenstein

Gusztáv, filozofiai iró, született Plauenban (Szászország) 1808 márc. 18., megh. Jenában, mint az egyetemi könyvtár igazgatója, 1890 febr. 2. 1833. a lipcsei egyetemen habilitálta magát De Archytae Tarentini fragmentis philosophicis c. értekezésével. Már 1834. rk., 1836. r. tanára a filozofiának. Herbart követője, kinek rendszerét több műben élesen megvilágítja és magyarázza: Die Probleme und Grundlehren der allg. Metaphysik (1836); Die Grundbegriffe der eth. Wissenschaften (1844); Über die neuesten Darstellungen und Beurtheilungen der Herbartischen Philosophie, (1838); Darstellungen der Rechtsphil. des H. Grotius (1850); Über den wissenschaftl. Werth der Arist. Ethik (1859); Über Locches Lehre von der menschl. Erkenntniss in Vergleichung mit Leibnitz' Kritik derselben, (1861); Historisch-philos. Abhandlungen (1848). Kitünő kiadásait rendezte Kant és Herbart összes műveinek.

Hartford

(ejtsd: hartförd), 1. county Connecticut É.-amerikai államban, 2090 km2 területtel, 147180 lak., H. székhellyel. 2. H., több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban; a legjelentékenyebb Connecticut fővárosa, a Connecticut folyó jobb partján, ahová 3 m. mélyjáratu hajók is feljöhetnek és ahol a Park-river torkollik belé, több vasuti vonal mellett, (1890) 53230 lak., nagy gép- és fegyvergyárakkal, amelyek közt a Colt's factory a legjelentékenyebb, papirmalmokkal, szivar- és rövidáru készítéssel és pamutiparral; élénk kereskedéssel, amelyet ugyanezen államban csak New-Haven szárnyal tul. Az 1636. egy hollandi erősség mellett alapított város nagy biztosító-társaságoknak (Az Etna, a Mutual stb.) székhelye. A szép Bushnell parkban van a kapitolium, 76 m. magas kupolával; a Maine-streetben a Wadsworth Athenaeum kép-, szobor- és a történelmi társulat gyüjteményeivel és nyilvános könyvtárral; ugyanazon utcában az állami arzenál. Szép épülete még a Church of the Good Shepherd. Kiválóbb tudományos és jótékony intézetei: a High School, H.-i teologiai intézet, a Trinity college, az árvaház, az őrültek háza, a városi kórház. H.-t 1635. alapították.

Harthaknut

Hardeknut, dán (1035-42) és angol (1040-42) király, Nagy Knut törvényes örököse. 1035. követte atyját a dán trónon és Anglia déli része is elismerte királyául, az északi rész azonban tejtestvérét, I. Haroldot nyilvánította királynak és Norvégiában is a régi királyi ház egy sarja került a trónra. H. Norvégiáról lemondva, Harold ellen akart fordulni, amidőn ez (1040) meghalt és neki az angol trónhoz vezető utat szabaddá tette. H. halála (1042) után az angolszász ház utolsó sarját, Eduárdot, a hitvallót, hivták meg az angol trónra.

Hartig

1. Ferenc gróf, osztrák államférfiu, szül. Drezdában 1789 junius 5., hol atyja - H. Ferenc - osztrák ügyvivő volt, meghalt Bécsben 1865 jan. 17. Korán államszolgálatba lépvén, 1825. stiriai helytartó s 1830. Lombardia kormányzója lett, hol nagy népszerüségre tett szert. 1840. tagja lett a minisztériumnak s üdvös reformokat létesített a vasutügy és nemzetgazdaság fejlesztése érdekében. 1848. a magánéletbe vonult vissza s irodalommal foglalkozott. Iratai közül a Das kaiserliche Manifest vom 26. Sept. 1848. (Prága); Genesis der Revolution in Österreich (Lipcse) és Nachgedanken des Publizisten Gotthelf Zurecht szabadelvü és őszinte hangjuknál fogva feltünést keltettek. Az urak házában a centralistákkal szavazott.

2. H. Ödön gróf, osztrák államférfiu, az előbbi fia, szül. Bécsben 1812 trák államférfiu, az előbbi fia, szül. Bécsben 1812 nov. 2., megh. San Remóban 1883 márc. 30. Állami szolgálatba lépvén 1846-tól 1859-ig kasseli, kopenhágai és müncheni követ volt. 1861. mint a cseh tartománygyülés tagja képviselővé választatván, a Schmerling-féle politikának legbuzgóbb védelmezői közé tartozott, de Belcredi alatt mandátumát letette. 1867. csehországi marsall s az urakházának élethossziglani tagja lett, hol a szabadelvü párttal szavazott.

3. H. György Lajos, német erdész, szül. Gladenbachban (Biedenkopf járásban) 1764 szept. 2., megh. Berlinben 1837 febr. 2. Giessenben tanult, 1786. erdőmester, s aztán fokról fokra emelkedve 1806. Stuttgartban főerdőtanácsos és 1811. Berlinben kir. porosz államtanácsos és országos főerdőmester lett. Amellett erdészeti előadásokat is tartott a berlini egyetemen; Hungenben alapított s később Dillenburgba s Stuttgartba áthelyezett erdészeti iskolája nagy hirben állott. A porosz erdőigazgatás körül is H. nagy érdemeket szerzett. Több helyütt (Darmstadt stb.) szobrot emeltek neki. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. Főbb művei: Anweisung zur Holzzucht für Förster (Marburg 1791, 8. kiad. 1818); Physikalische Versuche über das Verhältniss der Brennbarkeit der meisten deutschen Waldbaumhölzer (u. o. 1794, 3. kiad. 1807); Anweisung zur Taxation u. Beschreibung der Forste (Giessen 1792, 4. kiad. 1819); Grundsätze der Forstdirektion (Hadamar 1803, 2. kiad. 1813); Lehrbuch für Förster (Stuttgart 1808, 11. kiad. H. Tódortól, 1877, 3. köt.); Lehrbuch für Jäger (Berlin 1810, 11. kiad. H. Róberttól 1884); Versuch über die Dauer der Hölzer (Stuttgart 1822); Erfahrungen über die Dauer der Hölzer, (Berlin 1836); Forstliches und forstnaturwissenschaftliches Konversationslexikon (u. o. 1834. H. Tódorral, 2. kiad. Suttg. 1836); Lexikon für Jäger und Jagdfreunde (Berlin 1836, 2. kiad. 1859-61). Szerkesztett szaklapokat is.

4. H. Károly Ernő, német technologus, szül. Steinban (Rochlitz, Szászország) 1836 jan. 20. Chemnitzben és Drezdában gépészetet tanult, aztán a lipcsei egyetemet látogatta és 1865-ben a drezdai politechnikumon a mekanikai technologia tanára lett. Főbb művei: Untersuchungen über die Heizkraft der Steinkohlen Sachsens (Lipcse, 1860); Abhandlungen über den Kraftverbrauch der Arbeitsmaschinen. 1875 óta a Zivilingenieur c. lap szerkesztője.

5. H. Róbert Henrik Gyula, német erdész és botanikus, H. Tivadar fia, szül. Braunschweigban 1839 máj. 30. Szülővárosban erdészetet, Berlinben természettudományokat és jogot tanult; 1865-ben braunschweigi államszolgálatba lépett, 1867. a neustadt-eberswaldei erdészeti akadémia, 1878. pedig Münchenben az erdészeti növénytan tanára lett. Ő az erdészeti kulturnövények patologiájának megalapítója. Művei: Die durch Pilze erzeugten Krankheiten (2. kiad. Stuttgart 1875); Die Zersetzungserscheinungen des Holzes der Nadelholzbäume u. der Eiche (u. o. 1878); Lehrbuch der Baumkrankheiten (2. kiad. u. o. 1889); Der Wurzelpilz des Weinstocks (Berlin 1883); Die Zerstörungen des Bauholzes (u. o. 1885) stb.

6. H. Tivadar, német botanikus, szül. Dillenburgban 1805 febr. 21., megh. Braunschweigban mint erdőtanácsos és tanár 1880 márc. 26. Nevezetesebb munkái: Über die Verwandlung der polykotyledonischen Pflanzenzelle in Pilz- und Schwammgebilde (Berlin 1833); Neue Theorie der Befruchtung der Pflanzen (Braunschweig 1842); Beiträge zur Entwickelungsgeschichte der Pflanzen (Berlin 1843); Das Leben der Pflanzenzelle (u. o. 1844); Vollständige Naturgeschichte d. forstlichen Kulturpflanzen Deutschlands (u. o. 1851, 120 rézmetszetü tábl.); Entwickelungsgeschichte des Pflanzenkeims (Lipcse 1858, 4 tábl.); Über den Gerbstoff der Eiche (Suttgart 1869); Anatomie u. Physiologie der Holzpflanzen (Berlin 1878, 6 tábl.).

Hartington

(ejtsd: hertingtn) Spencer Compton Cavendish marquis, Devonshire (l. o.) Cavendish Vilmos herceg fia és örököse, angol államférfiu, szül. 1833 jul. 23. Tehetségével és összeköttetéseivel a szabadelvü pártban nagy tekintélyre és befolyásra tett szert. 1866. a hadügyminiszteriumban államtitkár lett. A Palmerston-minisztériummal együtt visszalépett, de nemsokára 1868. mint főpostamester tagja lett a Gladstone-kabinetnek. Később Irország első titkára lett. 1875. a szabadelvü párt élére állott és komoly s türelmes modora tette, hogy még a radikálisokkal is jó lábon állott. 1878. az edinburgi egyetem lord-rektorrá választotta. 1880. indiai államtitkár, 1882. hadügyi államtitkár lett. 1885. Gladstone-nal együtt visszalépett. Midőn Gladstone pártja többségre emelkedett, Gladstone pedig a Home Rulet vette fel programmjába, H. többé nem fogadott el tárcát, hanem az u. n. szabadelvü unionisták élén a konzervativekkel fogott kezet, hogy a Home Rule-t megakadályozza.

Hartlaub

Gusztáv, német ornitologus, szül. Brémában 1814 nov. 8. Orvos volt szülővárosábnan. 1846-71. Troschel, Archiv der Naturgeschichte vállalatába ő irta a Berichte über die Leistungen in der Naturgeschichte der Vögel rovatot. Különösen afrikai madarakkal foglalkozott. Felemlítendő munkái: System der Ornithologie Westafrikas (Bréma 1857); Die Vögel Ostafrikas (Finschsel együtt, Lipcse 1870); Die Vögel Madagaskars und der benachbarten Inselgruppen (Halle 1877); Emin pasa zoologiai gyüjteményével is sokat foglalkozott.


Kezdőlap

˙