Helosz

(gör.) a. m. mocsár, különösen az Eurotasz torkolatánál levő mocsaras sikság, hol H. város volt. L. Heloták.

Heloták

(gör.), Helosz lakóniai várostól vették nevöket, mely a spártaiaknál hadifoglyot jelent. A spártaiak ugyanis III. Agis király uralkodása alatt ezt a várost lerombolták, mert megtagadta a rája rótt hadisarc kifizetését. A spártaiak ezt a merészséget oly keményen büntették, hogy be nem érve a város lerombolásával, lakóit örökös rabságra karhoztatták, törvényt hozván, mely a H.-at átengedte egyesek szolgálatába, de megtiltotta gazáiknak, hogy őket akár megoljék, akár más országba eresszék. Betetőzték Helosz lakóinak gyalázatát azzal, hogy az állam rabszolgáit és hadifoglyokat is H.-nak nevezték el. Mint jobbágyok laktak a spártaiak telkein, melyeket művelni tartoztak, bizonyos termést kötelesek voltak beszolgáltani, ami azontul termett, a felett szabadon rendelekztek. Kötelesek voltak hadiszolgálatra is, de csak kivételesen használták mint hoplitákat (l. o.). Inkább alkalmazták mint könnyü fegyverzetüeket és a hajórajnál mint matrózokat. Kiváló hadi tettekért felszabadították (nodamódok). A H. sokan voltak, habár számukat nagy mészárlások és a kripteia hirhedt intézménye által ismételten megpróbálták apasztani. Ismételt lázadások után 464., midőn a város földrengés és egyéb okok folytán gyönge volt, a H. elfoglalták Spártát, midőn pedig Archidamos király leverte őket, egyesültek a messzenebeliekkel és velük együtt megszállták Methone sziklavárát, miáltal a harmadik messzencei háboru keletkezet (464-455).

Helpa

kisközség Görmör vmegye nagy-rőcei j.-ban, 2047 tót lakossal, kik juhtenyésztéssel és sajtkészítéssel foglalkoztnak.

Helps

Artur sir, angol iró, szül. Streathamban 1817 jul. 10., megh. Londonban 1875 márc. 7. Cambridgeben tanult, 1859. a titkos államtanács titkára, 1872. báró lett. Műveit mély filozofiai tartalmuk, világosságuk teszi becsesekké. Megemlítjük a következőket: Essays, written in teh intervals of business (legujabb kiad. 1870); The claims of labour (1847); Companions of my solitude (1850, 10. kiad. 1885); The conquerors of teh new world and their bondsmen (1852, 2 köt.); Friends in council (1854, 2 köt., uj folyam 1857, legutószor 1869); The Spanish conquest in America (1855-61, 4 köt.); Organisation in daily life (1862); The life of Las Casas (1868); The life of Pizarro (1869); Realmah (1869, 2 köt.) Brevia: short essays and aphorisms (2. kiad. 1871); Conversations on war and general culture (1871); Thoughts upon government (1871); The life of Hernando Cortes and teh conquest of Mexico (1871, 2 köt.); Talk about animals and their masters (1873); Life and labours of Thomas Brassey (5. kiad. 1876); Social pressure (1875); Oulita teh serf (tragédia, 1858, 2. kiad. 1873);Ivan de Biron, or the Russian court (történelmi regény 1874).

Helsingborg

kikötőváros Malmö svéd tartományában, 75 km.-nyire Malmötől, a Sund bejáratánál, Helsingör dán várossal szemben, vasut mellett, 21,026 lak., egy nagy gránit moló által védett jó kikötővel, élénk hajóforgalommal (évenként mintegy 500,000 t. tartalommal) és halászattal. A város fölött álló dombon a Därnan nevü régi torony áll. Közelében vannak Höganäs szénbányái, amelyek már mintegy 10 millió t. szenet adtak. H. egykoron vár volt. 1710 febr. 28. Steenbock svéd vezér itt Rantzau dán csapatait megverte.

Helsingfors

(Helsinki), Finnországnak és Ny-land finn tartománynak fővárosa, a főkormányzónak, a császári szenátusnak, a finn országgyülésnek és a többi legfőbb hatóságoknak székhelye, a Finn-öböl D-i partján, egy félszigeten, több vasuti vonal mellett, három öböltől körülvéve, amelyek közül a K-iben a Sveaborg (l. o.) erőségekkel koszoruzott szigetcsoport van, 65,535 lak., akik közül 45,46 % svéd és 45,45% finn; mekanikai és sörgyárakkal, 1 cukor- (Toloben), 1 porcelán-, több dohány- és szeszgyárral. Az összes iprartelepek 7806 munkást foglalkoztattak és 25 millió finn márka értéket produkáltak. Az 1808 után ujra épített, egyenes és széles utcákból álló város legélénkebb utcái az esplanad (Runeberg emlékszobrával) és a Sándor-utca. Legjelentékenyebb épületei: a császári palota, az egyetem és egyetemi könyvtár épülete, a szenátus palotája, a Miklós-templom 10 m. magas sziklán, a városház és az országház, a csillagvizsgáló; a parkok: a városi (Kaisaneiemi), az Ulrikasborgprak villákkal és a tengeri fürdőintézettel, a Tölöpark (2 km.-nyire a várostól). Miként a kormánynak, ugy a finn tudományos életnek is H. a székhelye. Itt van az egyetem, amelyet 1640. Aboban alapítottak és 1827. helyezték át 43 tanárral, 59 docenssel és 1750 (köztük 56 női) immatrikulált hallgatóval, akik közt 120 teologus, 227 jogász, 145 orvosnövendék, 229 hisztorikus és filologus és 244 matematikus, illetőleg természettudományi hallgató. Az egyetemhez tartozik a különböző laboratoriumokon és gyüjteményeken kivül az egyetemi könyvtár (közel 200,000 kötet), egy nagy kórház és a botanikus kert. Van H.-nak azonkivül központi meteorologiai intézete, politechnikuma (30 tanár, 150 hallgató), több középiskolája, ipar-, kereskedelmi és mesteriskolája. A tudományos társulatok közül a jelentékenyebbek a finn tudományos társaság, a finn és svád irodalmi társaság, a finn művészegyesület az Atheneumban elhelyezett gyüjteményeivel, a földrajzi társaság stb.Több svéd és finn ujság (Nya Pressen, Uusi-Suometar stb.) itt jelenik meg. H. Nordenskjöldnek, a hires utazóank szülővárosa. A kereskedelmi forgalom szintén igen élénk; az évi forgalom értéke meghaladja évenként a 40 millió finn márkát. A főbb kiviteli cikkek: fa, olaj, halak és kézműipari áruk. Rendes gőzhajóüsszeköttetése van a közeli kikötőkön kivül Szt. Pétervárral, Stockholmmal, Stettinnel, Lübeckkel, Kopenhágával, Hamburggal, Londonnal és Hullal. H. -t 1550. mai helyétől É-ra 5 km.-nyire a Wanda torkolatánál alapították; 1642. áttették a mai helyére. 1729. megerősítették. Az orosz-svéd háborukban több izben megsarcolták és fölgyujtották. 1809. Oroszországhoz került, 1812. Finnország fővárosává, 1819. pedig a kormány székhelyévé tették.

Helsingland

tartomány Svédország É-i részében, Gefleborg län legészakibb része, 14,768 km2 területtel, 130,000 lak. A sovány termésü föld legnagyobb folyója a Ljusne; főkeresetforrás az erdőgazdaság. Városai Söderhamm és Hudiksvall.

Helsingör

kikötőváros Seeland dán sziget Frederiksborg nevü járásában, az Öresund legkeskenyebb (41/2 km.) része és vasut mellett, 11,076 lak., halászháló-, posztókészítéssel és hajóépítéssel; tengeri fürdökkel. Jelentősége azelőtt főképen abban állott, hogy itt kellett a hajóknak a Sundvámot fizetniök; e vám megszüntetése óta forgalma csökkent, de aránylag még mindig elég jelentékeny. 1892. kikötőjébe érkezett, nem számítva az átmenő hajókat, 601 hajó, 50,765 tonna tartalommal. A fő beviteli cikk a szén (30 millió kg.). Védelmére szolgál Konborg vára. Közelében van az egykori királyi palota: Marienlyst, jelenleg gyógyteremül használják a tengeri fürdők mellett. A kronborgi kastély teraszán jelenik meg Shakspere Hamletjében a dán király szelleme. E vár sötét üregeiben tanyázik a dán néphit szerint a dánok védszelleme, a Hoger Dnaske, ki csak akkor jelen meg, ha az ország veszélyben van. V. ö. Rodiczky, Északon és Nyugaton.

Helsinki

l. Helsingfors.

Helst

Bertalan van der, hollandi festő, szül. Amsterdamban, állítólag 1613., megh. u. o. 1670. Elias Miklós tanítványa, 1654. Helt-Stokade Miklóssal együtt megalapítja az amsterdami szt. Lukács céhet. Majdnem kizárólag arcképeket festett. Egyéb képei, p. a Szt. cslád, az utrechti muzeumban, ritkák és gyöngébbek. Legkitünőbb lövészképei 1639 és 1648-ból volók. Sikerültek családi csoportképei, melyek közül különösen szép A menyasszony bemutatása (a szt. pétervári Eremitageban) s A házaspár (a karlsruhei műcsarnokban).


Kezdőlap

˙