Hentes

a mészáros-iparhoz tartozó iparos, ki azonban csak sertévágással és sertéshus-árulással v. sertésfélékkel foglalkozik. A H.-ipar egyike a leginkább elterjedt iparágnak Magyarországon. Önálló csak nagyobb városokban, mig vidéken rendesen a mészáros-iparral közös. A magyar szt. korona országaiban van összesen 3465 H. és pedig 3391 a szorosabb értelemben vett Magyarországon, 9 Fiuméban és 65 Horvát-Szlavonországban. Ezeknél alkalmazva van az 1890. évi népszámlálás szerint 32 tisztviselő, 966 családi kisegítő, 1506 segéd, 1046 tanonc, 34 fiatal munkás (16 éven aluli), 50 napszámos és 424 szolga, vagyis a H.-iparral összesen foglalkozik Magyarországon 7523 egyén. A H.-eknek és mészárosoknak külön szaklapjuk is van Magyarországon: Hentesek és Mészárosok Lapja címen, mely a földmivelésügyi minisztérium támogatása mellett, Schatz Ármin szerkesztésében hetenként jelenik meg.

Hentzi

1. Henrik, arthurmi nemes, osztrák tábornok, szül. Debrecenben 1785 okt. 24., elesett Buda bevételénél 1849 máj 21. Előkelő berni családból származott, melyet 1749. számüztek. A bécsi mérnök-akadémiában tanult, 1808-13-ig Komárom erősítésén dolgozott és a napoleoni háborukban is részt vett. A békében a magyar és olasz várakban volt alkalmazva és tábornokságig vitte. Már akkor ismeretes volt magyarellenes érzelme, melyről Széchenyi is megemlékezik naplójában. A forradalom idején Péterváradnak volt hadmérnökemöki főnöke és parancsnoka. Letette ugyan az esküt az alkotmányra, de az okt. 3-iki kir. manifesztum óta kötelességének tartotta mindent elkövetni, hogy a várat osztrák kézre játszhassa. Érzülete annyira ismeretes volt, hogy 1848 okt. 18. a Don Miguel zászlóalj legénysége ellene fordult és csak több magyar tiszt közbelépése mentette meg a haláltól. Elfogták és Budára vitték, hol hadi törvényszék elé állították. Ügye azonban hosszasan huzódott és midőn a kormány Debrecenbe távozott, börtönében feledték, honnét Windisch-Grätz bevonulása szabadította ki. Ekkor Buda parancsnoka lett és midőn a téli hadjárat rossz fordulatot kezdett venni az osztrákokra nézve, teljes erővel hozzáfogott az elhanyagolt vár megerősítéséhez, ugy hogy az, mire a magyar had Görgey alatt 1849 máj. 4. ostromolni kezdte, teljesen harcrakész állapotban volt. Ügyességét a vár fölszerelésében és vitézségét a védelemben még ellenségei sem tagadták, de épp oly tagadhatatlan, hogy a nyilt Pest bombázása által, igazi katonai cél nélkül, roppant nyomort és elkeseredést intézett elő. Miután május 17. egy rohamot visszavert, máj 21., midőn a bástyára feljutott győzelmes honvédek ellen készült, halálosan megsebesült és 15 óra mulva meg is halt. Az ő és elesett bajtársai emlékére diszes oszlopot állítottak Budán, a Szt. György téren, melyet 1852. jun. 11. a császár és több főherceg jelenlétében lepleztek le.

2. H. Sámuel (Henzi), svájci forradalmár, szül. Bümplitzben, Bern mellett 1701., megh. 1749 jul. 17-én. Berni patricius család sarja; 1744. többekkel együtt azt kivánta, hogy a város nem uralkodó családjai számára is megengedjék a tanácsba való beléphetést. E miatt számüzték, egy év mulva azonban megbocsátottak neki. 1749. megsértődvén a hatóságok részéről őt ért mellőztetés miatt, a fennálló alkotmány ellen irányuló összeesküvésben vett részt, de elárulták s társaival, Fueterrel és Wernierrel 1749 jul. 17. kivégezték, családját pedig számüzték. Lessing H. sorsát egy (befejezetlenül maradt) szomorujáték tárgyává tette. H., aki barátja volt Bodmernek, francia nyelven tragédiát, költeményeket stb. irt. V. ö. Bäbler, S. H.-s Leben und Schriften (Aarau 1879).

Henyul

a Borgói hegycsoport egyik jelentékeny csúcsa (1614 m.) Beszterce-Naszód vármegyében, Borgó-Prund községtől É-ra, a hegység Ny-i végpontja, melyen tul az hirtelen lelapul.

Henze

Róbert, német szobrász, szül Drezdában 1827 jul. 8. Schilling és Hähnel tanítványa, különösen nagy, monumentális emlékszobrok alkotásában tünik ki. Ilyenek: I. Henrik szobra egy meisseni kuton; Anna szász választó-fejedelemasszony ércszobra és drezdai kuton; a Wettinházból származó hercegek szobrainak vázlatai a meisseni Albrechtsburg számára;Wolfgang anhalti herceg ércszobra Bernburgban; Germánia, márvány győzelmi emlék Drezdában, kitünő mellékalakokkal; Uttmann Borbálának, a csipkeverés föltalálójának ércszobra Annabergben; Niké szobra a drezdai kiállítási épület kupoláján.

Herzen

1. Károly György Vilmos, német drámairó, szül. Brémában 1850 nov. 30. zenét és filozofiát tanult s Die Kypseliden (Lipcse 1874; 2. kiad. 1877) c. drámája sikere után az irodalomnak szentelte magát. Szerkesztette a Dramatugische Blaättert. 1882-1805. a lipcsei városi szinház dramaturgja volt, 1843. a német drámairók és komponisták társaságánai igazgatója. Drámái közül megemlítjük: Ossian (1877); Studiosus Lessing (1879); Bettine de Monk (1881); Martin Luther (1883); Im Reiche der Mütter (1884); Ulrich von Hutten (1888); Konrad von Wettin (1889); Die heil. Elisabeth (1890); Schiller und Lotte (1891); Deutsche Bürger (1892).

2. H. Vilmos, német arceologus, szül. Bremában 1816 jan. 24., megh. Rómában 1887. jan. 27. Bonnban, Berlinben tanult, beutazta Olasz- és Görögországot, azután 1845. második, 1856. első titkára lett a római régiségtani intézetnek. Főbb művei: Scavi nel bosco'sacro dei fratelli Arvali (Római 1868) és Acta fratum Arvalium (Berlin 1874). Az Orelli-féle Inscriptionum latrinarum collectio-hoz 3-ik kötetet adott ki (Zürich 1856) és mint a Corpus inscriptionum latinarum egyik főszerkesztőja, az Inscriptiones urbis Romaae (6 köt., 1-3. és 5. rész, Berlin 1876-88) c. kötetet, valamint több kisebb cikket tett közzé a régiségtani szaklapokban (Bullettino, Annali).

Henzi

l. Hentzi.

Heo

heu, hew, a hiu szó régibb nyelvemlékeinkben előforduló alakja, melynek a latin heatus és a görög szavakkal való tarthatatlan egybevetése alapján Ipolyi (Magy. Myth. 309) ősi közmogoniai mondalemeket véli kihüvelyezni, amelyekből szerinte az tünnék ki, hogy a világ eredetéről való mitoszok azon alapeszméje, mely szerint «annak kezdetét ür, kelletlen zavar, kaosz előzé meg, nálunk is nyelvünk egy-két halványuló fogalmában keresheő még». Mindennek azonban csak annyi kézzelfogható magja, hogy Kozmogoniai feltevéseket azonban erre egyéb adat hiján nem építhetünk.

Heortologia

(gör.) a. m. az ünnepnapokról szóló tan.

Heosphoros

l. Phosphoros.

Hepar

(lat.) a. m. máj (l. o.). - H. migrans, l. Vándormáj. - H. sulfuris- a. m. kénmáj (l. o.).


Kezdőlap

˙