Hiuzkő

sötét feketekék szinü kordierit (l. o.), Hiuz-zafirnak is mondják.

Hiuzköröm

(máskép jahuzköröm is), régi magyar amulet, melyet ujabban helytelenül Jánosköröm-nek is neveztek, nyilván a jahuz-körömmel való összetévesztés folytán. A hiuznak körméből állott, kivált a jobboldali első lábnak körméből, melyet aranyba vagy ezüstbe foglalva nyakukon viseltek az emberek és azt hitték, hogy megóv a görcstől és zsábától. A hiuznak általában nagy szerepe volt a kuruzslás terén. Egész Európában, de kivált Németországban hitték, hogy vére hasznos a hugykő ellen, zsirja helyrehozza a meghibbant tagokat, de a legnagyobb büverőt mégis körmének tulajdonították. Ezért játszik a H. akkora szerepet a régi magyar amuletek történetében. A XVI. és XVII. sz. hozomány- és vagyonjegyzékeiben sürün fordul elő. Legelébb említik Bocskay István kincsei közt a XVI. sz. végső éveiben, utoljára 1656. Berényi György ingóságai közt. V. ö. Ballagi Aladár, A János-köröm. Adalék a régi magyar amuletek történetéhez (Puluszky-Album, Budapest 1884).

Hiva-oa

(Hiva-ova, Dominica), a Marquesas-szigetek egyike, a csoport D-i részében; a Bordelais-szoros választja el Tauatától; területe 350 km2, lakosainak száma mintegy 4000. Vulkáni hegyek takarják, amelyek közt a legnagyobb (1260 m.) az egész Marquesas-csoport legmagasabb csúcsa. Dominicanak nevezte el Mendana 1594., midőn a szigetcsoportot fölfedezte. 1880. a franciák két matrózuk elfogatása miatt függetlenségének véget vetettek és elfoglalták.

Hivatal

általában minden hivatásszerü, szorosabb értelemben általános és közcélok elérésére irányzott hivatásszerü tevékenység. Ennek felel meg a hivatalnokoknak felosztása köz- és magánhivatalnokokra. Alanyi értelemben továbbá H. alatt értjük az alkalmazottnak hivatásszerü tevékenységre való kötelességét, tárgyi értelemben pedig az alkalmazottat megillető tevékenységi kört. A közhivataloknál megkülönböztethetők állami, törvényhatósági és községi H.-ok, egyházaknál az egyházi H.-ok. A H.-lal rendszerint fizetés jár, ellenkező esetben tiszteletbeli H.-okról szólunk.

Hivatalfenség

általában azt jelenti, hogy az állami minden közhivatalnak és hatóságnak forrása; őtet illeti a hivatalok szervezése, betöltése, változtatása, ellenőrzése, valamint a hatáskörök megállapítása. Monarkiákban e jogokat közvetve vagy közvetlenül a fejedelem gyakorolja, de alkotmányos államokban csak a törvény korlátai között. Igy a magyar államban a közhivatalok csak honfiaknak adományozhatók. Ez alól ma annyiban van kivétel, hogy Magyarország és Ausztria közös ügyeinél a magyar és osztrák állampolgárok egyaránt alkalmazhatók. Továbbá a biróságoknak a törvényben megállapított szervezete, rendje és függetlensége, valamint a törvényhatóságoknak és községeknek alkotmányos jogállása, a qualifikáció szabályai csorbát nem szenvedhetnek. Egyes főbb hivatalok betöltésénél más tényezők is közreműködnek: a nádor, a koronaőrök állásánál, a főszámszéki elnökségnél az országgyülés; a budapesti főpolgármesteri állásnál a főváros közgyülése. Az 1848. III. t.-c. szerint pedig a király a H. jogát felelős minisztérium által és ellenjegyzése mellett kezelheti. A H.-gel kapcsolatban van a kitüntetési felségjog, melynek tartalma, hogy az állam a közügyek körében szerzett érdemek jutalmául nemességet, méltóságokat, cimeket, rend- és diszjeleket osztogat. Monarkiában e jog szintén a fejedelmet illeti, alkotmányos formában miniszteri ellenjegyzés mellett. A magyar államban, a nemességen kivül, osztogatni szokott főbb cimek: a valóságos belső titkos tanácsosi, kamarási, asztalnoki és kir. tanácsosi; valamint a kinevezés alá eső legtöbb hivatal puszta cime is adományozható. Az osztogatott rendjelek pedig: az arany sarkantyus-rend, a Szt. István-rend, mint szorosan vett magyar rendek; továbbá az aranygyapjasrend, csillagkeresztes-rend (nők számára), Mária Terézia-rend, Lipót-rend, vaskorona-rend, Ferenc József-rend, valamint az irói és művészi érdemek jutalmazására (pro literis et artibus) alapított érdemjelvény és az arany, v. ezüst érdemkereszt koronával, vagy anélkül. Miután pedig a magyar államban minden nyilvános kitüntetés forrásául a király tekintetik, a magyar állampolgár idegen állam rendjeleit csak akkor fogadhatja el, illetve viselheti, ha erre a Felség engedélyét megnyerte. Ha azonban valaki jogérvényes birói határozattal hivatalvesztésre itéltetik, az 1878. V. t.-c. értelmében az örökösökre át nem ruházható nyilvános cimeit, belföldi rend- és diszjeleit, valamint a külföldi rendjelek viselhetésének jogát elveszti. Végül megjegyzendő, hogy csak az állami kitüntetések erednek közvetlenül a Felségtől, mert ezeken kivül még egyes testületek, egyesületek is osztogathatnak cimeket, bár végelemzésben szintén királyi auktoritás alapján. Igy a m. tud. akadémi tiszteleti, rendes és levelező tag cimét; az egyetemek a doktori cimet, községek diszpolgári oklevelet stb. A főispán pedig törvényhatósági állásokra tiszteletbeli jelzővel kinevezhet. L. még Felségjogok.

Hivatali büntettek és vétségek

a közhivatalnokok által ily minőségükben elkövetett büntettek és vétségek. Kik tekintendők büntetőjogi értelemben közhivatalnokoknak, azt a büntetőtörvény határozza meg. A magyar btkvben fontos annak kiemelése, hogy a közhivatalnoki minőségnél nem az alkalmazás állandósága irányadó. Különös - egyes esetre szorítkozó - megbizatás is, arra a megbizatásra vonatkozólag megállapítja a megbizottnak közhivatalnoki minőségét. Közhivatalnokok továbbá az állam, törvényhatóság v. község által kezelt közalapítványoknál, kórházaknál, tébolydáknál alkalmazott felügyelők, orvosok, hivatalnokok, szolgák. A kir. közjegyzők is közhivatalnokoknak tekintendők.

A főbb H. a következők: 1. Hivatali sikkasztás, vagyis a közhivatalnok által hivatalánál fogva kezeihez letett, vagy kezelésére, vagy őrizetére bizott értékeken elkövetett sikkasztás. Rendes büntetése 2-5 évig terjedhető börtön, s ha az elsikkasztott érték 1000 frtot meghalad, 5 évig terjedhető fegyház. Bizonyos esetekben, jelesül haa tettes a felfedezés meghiusítása v. megnehezítése céljából hamisításokat, v. a sikkasztással összefüggőleg más büntettet va. vétséget követett el, a büntetés 5-10 évig terjedhatő fegyház. Viszont csak vétséget képez a hivatali sikkasztás és 1 évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha az elsikkasztott tárgy értéke a sikkasztónak óvadékpénzből fedezhető volt, amennyiben a sikkasztásnak fennemlített minősített esete fenn nem forog. 2. Megvesztegetés (l. o.). 3. Hivatali visszaélés vétsége, vagyis a hivatali kötelességnek oly célból megsértése, hogy az által valakinek jogtalan haszon v. kár v. más sérelem okoztassék. A bünttés 5 évig terjedhető fegyház. 4. Hivatali hatalommal való visszaélés büntette, ide tartozik: a) fegyveres erőnek jogos ok nélkül alkalmazása. Büntetés 5 évig terjedhető fegyház, amennyiben a fegyverek tettleges használata által súlyosabban büntetendő büntett el nem követtetett; b) ártatlan személynek tudva bünvizsgálat alá helyezése a biró v. vizsgálóbiró által. Büntetés 3 évig terjedhető fegyház; c) törvényellenes eszközöknek alkalmazása a vádlottól, tanutól v. szakértőtől vallomásnak kicsikarása céljából. Büntetés 5 évig terjedhető börtön; d) a büntető eljárás körül a hivtalos kötelességnek elmulasztása oly célból, hogy valaki a törvényes büntetés alól elvonassék. Büntetése 3 évig terjedhető fegyház. 5. Hivatali hatalommal való visszaélés vétsége. Ide tartozik: a) valakinek tettleges bántalmazása a hivatal gyakorlásában. Büntetése 6 hónapig terjedhető fogház; b) visszaélés oly célból, hogy valaki jogtalanul valaminek eltürésére v. elhagyására kényszeríttessék. Büntetése 5 évig terjedhető fogház; c) a hivatali kötelesség teljesítésének egyes közhivatalnok által megtagadása. Büntetése 3 hónapig terjedhető fogház. Ez utóbbi cselekmény büntettet képez és 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha két v. több közhivatalnok összebeszélve követi el. 6. Hivatali titoknak az állam v. mások ártalmára másokkal közlése v. közzététele. Büntetés egy évig terjedhető államfogház. Büntett esetében hivatalvesztés, vétség esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondandó. Egyéb büncselekményekről l. Választási jognak; Személyes szabadságnak; Házjognak; Levél- és távirdai titoknak, közhivatalnok által megsértése; Titokfelfedezés. 7. Közveszélyü büncselekmények. Vannak ezenkivül más büncselekmények, melyekben a közhivatalnoki minőség súlyosabb büntetést von maga után, p. a csalás, ha közhivatalnok hivatala körében követi el (l. Csalás); a közokirathamisítás (l. o.).

Hivatali egyenruha

némely közhivatalnok számára elő van írva. Az ily egyenruhának jogtalan viselése mint kihágás 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Hivatali pragmatika

a hivatali állás elnyerésére, ehhez szükséges kellékekre, a hivatal betöltésére, a hivatali kötelességekre, a hivatalból folyó morális és anyagi igényekre, a hivatali felelősségre, a hivatali viszony megszüntetésére vonatkozó jogszabványok rendszeres összefoglalása, vagyis a hivatali jog kódexe. Nálunk a hivatalnoki jognak kimerítő, rendszeres, egységes törvénye nincs; egyes köreit a hivatalnoki jognak szabályozzák ugyan ma már szerves törvények, igy az 1883. I. t.-c. a köztisztviselők, altisztek és szolgák nyugdijazásáról, 1893. IV. a fizetések rendezéséről, 1886. XXIII. a törvényhatósági, 1886. XXII.a községi tisztviselők fegyelmi felelősségéről, 1871. VIII. és 1891. XVII. a birák, birósági hivatalnokok, ügyészek felelősségéről stb., de tulnyomó részében a hivatalnoki jog rendeleteken, elvi jelentőségi kormányhatósági határozatokon alapul. Egyik főfeladata közigazgatási törvényhozásunknak, a H. megalkotása által legalább főelvekben az összes közszolgálati ágakban jogi egységet létesíteni. L. Államszolgálat.

Hivatali titok

megőrzését a btkv 479. §-a büntető védelmében részesíti. A közhivatalnok, aki hivatali állásában tudomására jött hivatalos tárgyalást, meghagyást, tudósítást hivatalos minőségében kezéhez jött iratot, tudva, hogy tartalmuk hivatali titkot képez, az állam v. magánosok ártalmára másokkal közöl v. közzé tesz: egy évig terjedhető államfogházzal s a viselt hivatal elvesztésével büntetendő.

Hivataljelvények

hivatalos személyek által viselt jelzők (övek, karkötők stb.), melyeknek rendeltetése a hivataltársakkal és a közönséggel szemben ezek tájékozása az illetőnek hivatalos minőségéről, szolgálatban létéről. Hivatali rendfokozatot, jelleget jelentő jelvényeknek mások általi jogosulatlan viselése az 1879. XL. t.-c. szerint kihágást képez.


Kezdőlap

˙