Hivők liturgiája

a kat. egyházban a szent liturgia azon része, melyen csakis a hivek lehettek jelen. Ábrázolja az Ur Jézus földi életének a szenvedésétől mennybemeneteléig terjedő időszakát. Két részől áll: 1. az áldozat véghezvitele és bemutatása; 2. az áldozás. V. ö. Melles E., Görög szent Liturgika (Ungvár 1891).

Hivvitek

vagy hevitek, azaz «tanya-lakók», kanaáni néptörzs, mely Izrael bevándorlásának korában Szihem, Gibeon, Hermon és a Libanon melletti földeken lakott.

Hizardsik

török neve Grockának (l. o.).

Hizelgés

Hazug magasztalása annak, akinek kedvébe akarunk járni, hogy a magunk számára megnyerjük. A hizelgő tehát a hazugok (képmutatók) osztályába tartozik, aki el akarja hitetni azzal, akinek hizeleg, hogy szerfölött elismeri, becsüli, csodálja oly jelenségek miatt, melyekről jól tudja, hogy nincsenek meg benne. Aránylag ártatlanfajtája a H.-nek, mikor csak azért hizelgünk valakinek, hogy örömet szerezzünk neki. Rendesen a maga hasznát keresi a hizelgő (a hatalmasaknak van a legtöbb hizelgőjük), építvén az emberek ama gyarlóságára, hogy különben is jó véleménnyel vannak maguk felől és szivesen, kritika nélkül fogadják, ami e jó véleményt megerősíti bennük.

Hizen-porcellán

igy nevezik azt a nagyon finom procellánt, amelyet Kiusiu japán szigetnek Hizen nevü tartományában az ottani kaolinból készítenek. E procellánból a XVII. és XVIII. sz.-ban sok került Európába. A H. fajtáihoz tartozik egy üvegnemü, zöldesfehér szinü, arannyal és vörössel gyönyörüen diszített porcellán is.

Hizlalás

az állati test hús- és zsirtömegének bő táplálás által való szaporítása. A hús-H. főleg a hús szaporítását célozza, ellenben a zsir-H. főleg zsirt szándékozik termelni. Hús-H. csak növendékállatokban lehetséges, mert csak azok képesek uj izomszövetet létesíteni, a megnőtt állatok ellenben csak csekély mértékben, és főleg csak azáltal szaporítják hústömegüket, hogy az izmok zsirral szövődnek át. A zsir-H.-t fél- és teljes H.-ra osztják. Fél-H. az, midőn csak addig hizlalják az állatokat, mig a hús mértékletesen szövődik át zsirral; a teljes H.-nál ellenben részben a húsrost maga módosul, részben pedig tömeges zsir rakódik a testre. A teljes H.-t a sertésen a ludon eszközlik. A test a H.-nál nemcsak gyarapodik, de javul is (finomodik), azonban utóbbi nem történik a testen mindenütt egyenlően, mert egyes hústájak többet javulnak, mint mások; a hizlalt állaton tehát nagy eltérés van az egyes hústájak minősége között, ellenben a sovány állat húsa a testen mindenütt egyenlő. Legfeltünőbben javul a H.-nál a vesepecsenye s a fartő, kevésbé a rostélyos, lapocka és vastagin, még kevésbé a tarja, vékonyoldal, középszegy, szegykötés és dagadó, legkevésbé a nyakon levő hús. Ebből kitetszik annak jogosultsága, hogy a mészárosok nagobb városokban testtájak szerint állapítják meg a hús árát, hogy p. a vesepecsenyét 2-3-szor drágábban adják el, mint a nyakhúst. A H.-nál használt takarmány szerint megkülönböztetnek tej-, legelő-, moslék-, répa-, szemes-H.-t stb. A tej-H. ujabban a tejgazdaságok fellendülése óta nyert fontosságot, mert a tejhulladékok gyakran csak borju- és malac-H. által értékesíthetők. A legelő-H. csapadékdús országokban (Eszaknyugat-Európában) üzetik legkiterjedtebb mértékben, mig nálunk legelőink minősége folytán szarvasmarhát csak vidékenként, ürüket átalánosabban javítanak a legelőn. A moslék-H.-t szeszgyárosaink gyakorolják, vannak, kik 5000 marhát is hizlalnak egy évben. A mezőgazda inkább még csak kiselejtezett marháját hizlalja és pedig télen répa, széna, szalma, dara s kereskedelmi takarmányok segélyével. A szemes-H.-t leginkább sertéssel (p. Kőbányán) és baromfival üzik. Az állat a H. kezdetén jobban gyarapodik, mint később. Ezért csak addig célszerü a H.-t folytatni, mig a súlygyarapodás értéke a megetetett takarmány értékét fölülmulja, vagy a termék finomodása fizeti meg a H. költségeit. A súlygyarapodás megtudása végett szükséges, hogy a nagyobb hizlaló marhamérleget szerezzen be. Magától érthető, hogy a hizókkal annyi takarmányt kell etetni, amennyit meg tudnak enni és emészteni, sőt ezeket az által kell előmozdítani, hogy a takarmányt lehetőleg izletes és könnyen emészthető alakban etetjük. Igen fontos továbbá, hogy a hizók kényelmes istállóban legyenek elhelyezve, hogy szeliden bánjanak velük, jól ápoltassanak és hogy lehetőleg keveset nyugtalanítsák őket.

Hizlaló kúra

oly gyógyítóeljárás, melynek célja tulsok táplálék bevitele által a test tultáplálása, a testsúly növelése. Javalva van idült betegségek után nagy lesoványodás, kevésvérüség, sápkór, vérvesztés után való kimerülés, hiszteria és neurasztenia bizonyos eseteiben. Legcélszerübb jól megválasztott esetekben, a mihez okvetlen szakértelem kell, az ügyesen vezetett Weir-Mitschell-féle H. A kúra 4-6 hétig tart; ha a beteg nem türné, az vagy megszakítandó, vagy egészen megszüntetendő. A beteget szokott környezetéből el kell távolítani, nyugodt ágyban fekvés az egész gyógymód alatt szigoruan követeltessék. Az aktiv testmozgást a passzivnak kell helyettesíteni, ezért napjában kétszer 1/2 - 1 1/2 órai massage-t kell elrendelni, faradikus árammal való villamozás is célszerünek bizonyult. A táplálék mennyiségét fokozatosan kell emelni. Az első napokban kizárólag tej nyujtassék és pedig 2 óránként 60 gr., a 3-5. napon már 3 liter tejet fogyasszon el a beteg. Ha a beteg undorodnék a tejtől, akkor ahhoz kevés tea vagy kávé, vagy cognac teendő. 6 nap mulva a következő legyen az étrend: Reggel 7 óra: 1/2 liter tej, mely 1/2 óra alatt kortyonként fogyasztandó el. 8 óra: 1/3-1/2 liter tejszines kávé, fehér kenyér vagy kávésütemény vajjal, 80 gr. hideg sült, 1 tányér zsirban kisütött burgonya. 10 óra: 1/2 liter tej kétszersülttel. Déli 12 óra: 1/2 liter tej, mely 1/2 óra alatt fogyasztandó el. 1 óra: Húsleves, sült bőven, főzelék, édes tészta, befőzött. 3 óra 30 perc: 1/2 liter tej kortyonként, 5 óra: 1/lso"2 liter tej, vajas kenyér, 80gr. hideg hús, 8 óra: Meleg sült, kenyér vajjal, 1/2 liter tej. 9 óra 30 perc: 1/2 liter tej kétszersülttel. Ha ezalatt hányás és gyomornyomás állana be, akkor pár napig tisztán csak tejet adunk, mig a gyomorhurut elmulik.

Hizlaló tó

tógazdaságokban az a tó, melyből a hal fogyasztásra kerül, l. Halászat.

Hizli

József, l. Zalár.

Hizó

a hizlalt állat, l. Hizlalás.


Kezdőlap

˙