Hódosság

holdranézés, holdutánjárás (selenotropismus), a napraforgás tüneményéhez hasonló és 1890). Musset megfigyelte forgolódás, mellyel fiatal növényke holdvilágos éjjel a fényforrás mozgását követi. Eljárása az, hogy napraforgó növény (pl. lencse, bükköny) magvát elültetve, kikelés után is homályban tartja és a palántát csak holdvilágos éjszakán hozza ki. Elhajlásuk mozzanatait pálcikákkal jeleli meg. Legérdekesebbek a Dauphinéi Alpok 1000 m.-es magasságában, tehát erősebb fényben mások által is ellenőrzött 1889. észleletei.

Hodossy

Imre, jogtudós és politikus, szül. Sáros vm. 1840. Tanulmányait Eperjesen, Kassán és Budapesten végezte. Az 1861. országgyülésre Sáros vmegye részéről más ifjakkal együtt az országgyülési képviselők mellé mint ugynevezett «kis követ» küldetett fel. Ugyanakkor ügyvédi oklevelet nyert. Kevéssel azután Sáros vm. tiszteletbeli főügyésze lett, az 1869. évben pedig Sáros vmegye kisszebeni választókerülete országgyülési képviselőnek választotta meg s azóta folyvást ugyanazon választókerületet képviseli az országgyülésen. Mint képviselő megválasztásakor a Deák-párthoz csatlakozott s e párt szabadelvü árnyalatához tartozott. Az 1875-iki fuzió alkalmával a szabadelvü pártba lépett; Bosznia okkupációja alkalmával azonban a szabadelvü pártból kilépett. Kevéssel azután a közjogi alapon álló ellenzékhez csatlakozott és ma is a nemzeti pártnak tagja. Mint országgyülési képviselő főleg közjogi és igazságügyi kérdésekkel foglalkozik, s 1870 óta az igazságügyi bizottságnak tagjai. Kiváló szónok, kinek különösen közjogi fejtegetéseit az egész ház osztatlan figyelemmel kiséri. 1870. Horváth Boldizsár akkori igazságügyi miniszter felhivására emlékiratot irt a polgári házasság intézményének létesítése ügyében. 1873-74. résztvett a kereskedelmi törvény szerkesztésére egybehivott bizottság munkálataiban s az országgyülésen ezen törvénynek előadója volt. A záloglevelek biztosításáról szóló 1876. törvény az ő tollából folyt. A Pesti Naplóban és a Nemzeti Ujságban több politikai cikk jelent meg tőle. A budapesti ügyvédi kamara az 1878. elnökévé választotta s e tisztet 1893-ig viselte; midőn pedig erről lemondott, akkor az ügyvédi kamara tiszteletbeli elnökévé választotta meg. 1882. a magyar jógászgyülésnek elnöke volt, 1885. pedig az országos ügyvédgyülés választotta elnökévé.

Hódos-tó

v. Cegei-tó, nagyobb tó a Mezőségen, Szolnok-Doboka vmegyében, Göcs és Szt. Gotthárd közt; hossza 5 km., vize halban annyira gazdag, hogy a környék lakóinak fontos jövedelemforrását képezi. Hód, melytől egyik nevét vette, nem igen fordul elő benne.

Hodr

(Hödr, Hother, a. m. háboru), a skandináv mitologia egy alakja, Odin és Frigg fia; rendkivüli erejü, de vak isten. Lokitól félrevezetve saját testvérét, Baldrt (l. o.) lövi agyon. Egy jobb jövőben azonban Baldr és H. ismét ki fognak békülni s az uj világban tovább élnek mint istenek. H. talán csak Odin egy mellékalakja, a kinél Odin félszemüsége vaksággá fokozódott. Mások szerint a H. tél megszemélyesítője.

Hodrusbánya

Selmec- és Bélabányához tartozó bányatelep Hont vmegyében, Selmecbányától 5 km.-nyire Ny-felé. Környékén jelentékeny arany-, ezüst-, ólom- és rézbányászat folyik, legjelentékenyebb bányaműve a Geramb János József bányatársulat Teremtő- és Jánostára nevü bányája, melyben 600, és a Finsterort magánbányatársulat bányája, melyben 150 munkás dolgozik (l. Selmecbánya). Van sörgyára is. H. vidéke természeti szépségekben is gazdag; a Garam völgyére nyiló Hodrusi völgy és a hegyek közt fekvő két Hodrusi-tó számos turistát vonz oda. Itt van az 1849. elesett honvédek emlékoszlopa is melyet a magyar turista-egyesület Szittnyaosztálya emelt.

Hodsa

(persa), de használatos a török nyelvben is, a. m. tanító, mester, öreg tekintélyes ember; v. egyházi alkalmazott valamely mecsetnél. XVII. századi hitvitázó iróinknál gyúnynév.

Hódság

nagyközség Bács-Bodrog vmegye H.-i j.-ban, 4317 német lakossal; a járási szolgabirói hivatal és járásbiróság széke; van takarékpénztára, közjegyzősége, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. A község az u. n. római sáncok közelében fekszik.

Hodsent

1. járás Turkesztán orosz-középázsiai főkormányzóság Szamarkand nevü területének ésszakkeleti részében. Területe 22.802.6 km2, lak. 2.467.000. - 2. H., a járás fővárosa, 150 km.-nyire Taskenttől, 25,4 m. magasban. Lak. 34.800. Van egy orosz temploma, 202 mecsete, 40 iskolája, stb. A lakosok gyapju-, gyümölcs-, bortermeléssel, selyemszövéssel, festéssel, himzéssel stb. foglalkoznak. 1866. az oroszok hódították meg.

Hód-tó

azelőtt Csongrád vmegye legnagyobb tava, Hódmező-Vásárhely mellett, mely nevét a körülötte hajdan előfordult hódoktól kapta. Most nagyobbára ki van szárítva.

Hodža

Mihály, hirhedt tót nemzetiségi agitátor és iró, született Raksán (Turóc) 1811., meghalt Teschenben 1863-ban. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Pozsonyban, a teologiát Bécsben végezte. 1837 óta 1848-ig liptó-szt.-miklósi ág. ev. lelkész. A szabadságharc után császári kegydijat huzott haláláig. Népe iránti szereteténél csak a magyarok elleni gyülölete volt nagyobb. Már tanuló korában szenvedélyes költeményeket irt nemzetéhez s mint lelkész beszédével és tollával széleskörü agitációt kezdett meg a tót irodalom felkarolására és a tót nemzetiségi érzület feébresztésére. Az irodalomban a Bernolakisták ellen fellépő Sturhoz csatlakozott s ennek győzelemre juttatásában jelentékeny része volt. A szabadságharcban Hurbannal és Sturral együtt szervezte a tótok fegyveres lázadását, de kevés sikerrel. Irodalmi működése főleg a napi-kérdésekhez való hozzászólásra, illetve a röpiratok irására szorítkozott. Ismertebb művei: Dobré slovo slovákom súcím na slovo (Jó szó a szóra érdemes jó tótokhoz, Lőcse 1847); Epigenes slovenicus, Tentamen ortographic slovenicec (u. o. 1847; Vitairat a tót nyelv ügyében); Der Slovák. Beiträge zur slavischen Frage in Ungarn (Prága 1848); Nepi palenku (Ne igyál pálinkát, Besztercebánya 1846); Hlas k národu slovenskému (Hang a tót néphez, Prága 1848).


Kezdőlap

˙