Holtz

Vilmos, német fizikus, szül. Saatelban (Neu-Verpommern) 1836 okt. 15. Berlinben, Dijonban és Edinburgban tanult és később Berlinben tartózkodott, hol főképen az elektromosságra vonatkozó kutatásokkal foglalkozott; 1865. az influenz-elektromozó gépet szerkesztette (l. Elektromozó gép). Több évi utazásairól visszatérvén, a greifswaldi egyetem fizikai intézetében tanársegéd lett, 1881. pedig u. o. magántanárrá habilitálták és 1884. a fizika rendes tanára lett. Nevezetesebb művei: Theorie, Anlage und Prüfung der Blitzableiter (Greifswald 1878) és Über die Zunahme der Blitzgefahr und ihre vermutlichen Ursachen.

Holtzendorff

1. Ferenc, német jogtudós, szül. Vietmannsdorfban (Ukermark) 1829 okt. 14-én, megh. Münchenben 1889 febr. 4. Jogot tanult s aztán négy éven át a törvényszéknél hivataloskodott. 1857. a berlini egyetem magán-, 1860. rendkivüli, 1873. rendes tanára lett;1873. Münchenbe ment tanárnak. Sokat buzgólkodott a halálbüntetés eltörlése és a fogházjavítás érdekében. Művei: Französische Rechtszustände (Lipcse 1859); Die Deportation als Strafmittel in alter u. neuer zeit (u. o. 1859); Das irische Gefängnis-system (u. o. 1859); Die Kürzungsfähigkeit der Freiheitsstrafen und die bedingte Freilassung d. Sträflinge (u. o. 1861); Die Reform der Staatsanwaltschaft in Deutschland (Berlin 1864); Die Umgestaltung der Staatsanwaltschaft vom Standpunkt unnabhängigen Strafjustiz (u. o. 1865); Kritische Untersuchungen über die Grundsätze und Ergebnisse des irischen Strafvollzugs (u. o. 1865); Die Principien der Politik (2. kiad., u. o. 1879, idegen nyelvekre is le van fordítva); Wesen und Wert den öffentlichen Meinung (München 1880); Das Verbrechen des Mordes und die Todesstrafe (u. o. 1874); Der Rechtsfall der Fürstin Bibesco (u. o. 1876(; Ein englischer Landsquire (Stuttgart 1877); Schott. Reiseskizzen (Boroszló 1882); Zeitglossen des gesunden Menschenverstandes (München 1884). Azonkivül számos jogi kézikönyve is van, számos kisebb munkáját nem is említve. Ő adta ki az Ancyclopädie der Reshtswissenschaft-ot, az Allgemeine deutsche Strafrechts-Zeitung-ot; a Sammlung gemeinverständlicher wissenschaftlicher Vorträge c. gyüjteményt (Virchow-val együtt) s a Jahrbuch für Gesetzgebung, Verwaltung und Rechtspflege des deutschen Reichs cimü könyvet stb. Irodalmi munkásságán kivül nagy tevékenységet fejtett ki a jogászok társadalmi életében is. 1891. emlékére H.-alapítvány létesült. V. ö. Stoerk, Franz von H. (Hamburg 1889).

2. H. Károly Frigyes, porosz tüzértábornok, szül. Berlinben 1764., megh. u. o. 1828. szept. 26. 1778. lépett a katonai pályára; 1794. a «pour le mérite» rendjelt nyerte. Részt vett a lengyel háboruban, hasonlóképen később a Napoleon elleni küzdelmekben, ahol Bülow alatt, különösen 1812-1815., sokszorosan kitünt. 1825-től kezdve az összes katonai iskolák felügyelője volt.

Holtzmann

1. Adolf, német germanista, szül. Karlsruheban 1810 máj. 2., megh. Heidelbergában 1870 jul. 3. Halleban és Berlinben teologiát, majd Münchenben és Párisban a szanszkrit nyelvet tanulta; 1837. a fiatal badeni hercegek nevelője és 1852. a heidelbergai egyetemen a szanszkrit nyelv és irodalom rendes tanára lett. Mávei: Ausgabe u. Erklärung der fränk. Uebersetzung des Isidorus de nativitate Domini (Karlsruhe 1836); Ramajana fordítása (u. o. 1841, 2. kiad. 1843); Sagen aus dem Mahabharata (u. o. 1845-47, 3. rész; 2. kiad. Stuttgart 1854, 2 köt.); Ueber den griech. Ursprung des indischen Tierkreises (u. o. 1841); Ueber den Umlaut (u. o. 1843); Ueber den Ablaut (u. o. 1844); Beiträge zur Erklärung der pers. Keilinschriften (1. füz. 1845); Ueber das Verhältniss der Malberger Glosse zum Texte der Lex Salica; Untersuchungen über das Nibelungenlied (Stuttgart 1854);Kampf um der Nibelunge Hort (u. o. 1855); Kelten und Germanen (u. o. 1855); kiadta a Nibelungenlied-et (1857-1858, 3. kiad. 1874);a Klage-t (u. o. 1859); Grosser Wolfdietrich-et (Heidelberga 1865; Altdeutsche Grammatik-ot (Lipcse 1870-75). Halála után Holder kiadásában: Germanische Altertümer mit Text, Uebersetzung u. Erklärung v. Tacitus Germania (Lipcse 1873); Vorlesungen über deutsche Mythologie (u. o. 1874); Die ältere Edda, übersetzt u. erklärt (u. o. 1875).

2. H. Henrik Gyula, német protestáns hittudós, szül. Karlsruheban 1832 máj. 17. A heidelbergai egyetemen 1858. magántanár lett, 1865 után mint rendes tanár működött, 1874. a strassburgi egyetem tanárául hivatott meg. Kiválóbb művei: Kanon und Tradition, ein Beitrag zur neuern Dogmengeschichte u. Symbolik (1859); Die synoptischen Evangelien (1863); Kritik der Epheser und Kolosserbriefe (1872); Die Pastoralbriefe (1881); Luhrbuch der historisch-kritischen Einleintung in d. Neue Testament (Freiburg 1885, 3. kiad. 1892); Predigten, gehalten im akademischen Gottesdienst zu Heidelberg (1865); Geschichte des Volkes Israel (Weberrel együtt, 1867), a Lexikon für Theologie u. Kirchen wasen cimü Lipcsében megjelent műnek (1892. II. kiad.) Zöpffellel együtt szerzője. Handkommentar zum Neuen Testament, 2. kiad. 1893.

Holub

Emil, cseh utazó, szül. Holitzban (Csehország) 1847 okt. 7. 1872. Dél-Afrikába utazott, hol Kimberley gyémántbányáinál orvosi gyakorlatával annyi pénzt szerzett, amennyiből három nagyobb expedició költségei kiteltek. Miután Dél-Afrikából visszatért, kiadta következő műveit: Kulturskizze des Marutse-Mambundareichs (Bécs 1879), Sieben Jahre in Südafrika 1872-79 (u. o. 1880), Die Kolonisation Afrikas (u. o. 1881-82), Elefantenjagden in Südafrikas (u. o. 1882), Beiträge zur Ornithologie Südafrikas (u. o. 1882). 1883. Ferenc József király anyagi támogatása mellett elszánt neje kiséretében ujra Dél-Afrikába utazott és 1887. tért vissza. Ezen nagyobb utazásának leirása: Von der Kapstadt ins Land der Maschukulumbe (Bécs 1888-90), magyarul is megjelent. Becses gyüjteményeit a bécsi udvari muzeumnak adta át. 1894. Budapesten is tartott felolvasást; 1894 végén pedig nejével együtt Afrikába indult tanulmányutra.

Holubár

cseh bajnok, ki a XV. sz.-ban Magyarországon is szerepelt, s kinek csodaszerü erejéről mondák keringtek a nép között. Budán is megjelent Mátyás király udvarában, hogy a harcjátékokban részt vegyen. Erről több, egymástól elütő leirás maradt ránk. Némelyek szerint Mátyás nyiltan hivta volna ki a vele harcolni vonakodó H.-t, mások szerint, hogy a magyar lovagság becsületét megmentse, mint ismeretlen, leeresztett sisakrostéllyal vitt volna meg a király a kérkedő cseh vitézzel. A budai Zsigmond-utca volt állítólag a párviadal szinhelye. A sok ezerre menő tömeg előtt Mátyás hosszas, kemény küzdelem után megsebesítette H.-t, ki lováról lebukván, kezét törte (némely följegyzés szerint maga a király is megsebesült, bár lovát még megülhette). A nagylelkü győztes ellenfelét saját palotájában a maga orvosával ápoltatta, és felgyógyulása után dus ajándékokkal bocsátotta vissza hazájába, «hadd hirdesse a magyarnak vitézségét». Az esetet több költőnk dolgozta fel; igy Kisfaludy Károly, Budai harcjáték, Endrődi Sándor, Lovagjáték cimü versében. H. összes viselt dolgairól P. Szatmáry Károly vig époszt irt Holubár Vencel lovag cimen (1889).

Holubina

kisközség Bereg vmegye szolyvai j.-ban, 978 rutén és német lakossal. Határában fakadnak a Luhi Margit-forrás és Luhi Erzsébet-forrás név alatt ismeretes ásványforrások. V. ö. Luhi.

Holuby

József Lajos, botanikus, született Lubinán Nyitramegyében 1836 márc. 25. Az algimnáziumot Modorban, a felső gimnáziumi és bölcsészetteologiai osztályokat a pozsonyi liceumban végezte s azután a bécsi ev. teologiai fakultáson tanult. 1860-61. Szakolcán mint segédlelkész működött. 1861-ik évtől Nemes-Podrágyon lelkész, s 1883 óta a trencséni ág. h. ev. egyházmegye esperese. Számos kisebb-nagyobb cikkén kivül, mely főkép Pozsony, Nyitra, Trencsén és Árva vármegyék flóráját ismerteti, nevezetesebb munkái: Krátka historia cirkve ev. a. v. Zemansko-Podhradskej (Turóc-Szent-Márton 1884); Flora des Trencsiner Comitates (Trencsén 1888). Kézirata: Materiály k dejinám cirkvi ev. a. v. na uzemi stolice trenčianskéj (4 köt.) a mostani és az egykori trencsén-vmegyei evangelikus egyházak monográfiáit ismerteti. Holuby hazánk első batográfusa, vagyis a változatos szederfajok legjobb ismerője. Számos uj szederfajt ismertetett és szárítva küldött szét Nemes-Podhrágy vidékéről, melyek általános figyelmet és elismerést keltettek.

Hólud

(Anser hyperboreus Pall.), az uszók rendjébe, a lemezcsőrüek csoportjába és a ludak családjába tartozó madárfaj. Csőre narancssárga, homloka sárgás, szemei sötétbarnák, lábai pirosak, evezőtollai félig feketék, különben egész teste fehér és a nősténynél a hát és has kissé barnás. Hossza 86, szárnyhossza 48, farkhossza 16 cm. Északvidéki madár, mely csak elvétve kerül nagy ritkán hozzánk is (Madarász, Kornhuber, Mojsisovics). Hudson öböltől egészen az Aleut szigetekig fekvő partvidéken honos. Húsát eszik.

Holuj

mezőváros Vladimir orosz kormányzóság Vjaszniki kerületében, Vladimir városától 48 km.-nyire ÉK-re, a Klyáznával az Okába ömlő Teza partján, 2172 lak. Van postája, távirója, 2 temploma, 5 országos vására. Az itt festett szénképek egész Oroszországban el vannak terjedve.

Holval

hollal, a régi magyarságban a. m. reggel (rokon a holnap és holdá szókkal. V. ö. Prikkel M., M. Nyelvőr 1894).


Kezdőlap

˙