Homonnai Béla

Vajda János álneve.

Homonnayak

Drugeth János (I.) nádor (megh. 1335) unokái, azaz Drugeth János (II.) fiai: Ferenc, Fülöp, János, László, Miklós 1380. megszerezték a zemplénvármegyei Homonnát. Ettől kezdve a Drugeth-család ezen ága Homonnay-nak is neveztetett. A Drugeth-családnál felsorolt tagjain kivül (l. o.) még említendők: 1. H. Bálint, megh. 1691. Esztergomi kanonok és corbaviai cimzetes püspök volt. - 2. H. Ferenc, főkamarás és ungvmegyei főispán. 1522. több hatalmas főurral véd- és dacszövetségre lépett, melynélfogva a szövetkezők egymás becsületét mind a királlyal, mind másokkal szemben szóval és tettel, hathatósan meg fogják védeni. Ezen egyesülésre az ország megzavart közbiztonsága és ama sok méltánytalanság szolgáltatott okot, melyeknek a legtöbb főur ez időben ki volt téve. A mohácsi csata után (1526), melyben rettenthetlen bátorságának adta tanujelét, Szapolyai János pártjára tért, ki őt tárnokmesterré meg Ung és Sáros vmegye főispánjává tette. A szerencsétlen kimenetelü tokaji ütközetben is részt vett. A pozsonyi országgyülés többek közt őt is számüzetéssel fenyegette, ha a kitüzött határnapig nem szegődik I. Ferdinánd hivének. H. mindazonáltal Szapolyaihoz ragaszkodott, sőt ennek az 1532. kassai gyülésen több főurat és szepességi várost nyert meg. Elesett 1532. a terebesi ütközetben. - 3. H. Gábor, gazdag felvidéki főur, ki I. Ferdinándtól elpártolván, Szapolyai János hive lett. 1536. a ravasz Csernahora Ulrik, Ferdinánd szepességi kapitánya elfogta és csupán tetemes váltságdij lefizetése után bocsátotta szabadon. 1541. visszatért az ingatag ember Ferdinánd hűségére, és Ung meg Zemplén vármegye főispánja lett. Erőszakoskodás és zsarolás miatt többször emeltek panaszt ellene. - 4. H. Gáspár és János (VIII.) 1492 körül a lechnici karthausiak kolostorát fegyveres népükkel megrohanták és kifosztották. Azonban 1505 körül, mintegy engesztelésül, dus adományokban részesítették az ungvári pálosok szerzetét. János 1505. jelen volt a rákosi országgyülésen. Felesége volt Szapolyai István Margit (mások szerint Krisztina) nevü leánya. Egyik gyermeke, Katalin, később Drágfy János neje lett. - 5. H. György, János fia, szül. 1633. Korán jutott árvaságra. Hitbuzgó ember, ki Homonnán a ferencieknek zárdát építtetett. 1659. Felső-Magyarország főhadvezére lett. Megh. 1661. - 6. H. Imre, János fia; I. Ferdinánd 1543. maga elé idézte, mivel H. István özvegye, Báthory Klára egy férjéről rámaradt, remek török paripának istállójából való elrablásával vádolta. A per végéről nem tudunk. - 7. H. István, több izben részt vett Giskra János (l. o.) ellen intézett hadi vállalatokban. 1459. azonban a cseh martalócok elfogták. Nagy nehezen sikerült csak megszabadulnia Héderváry László egri püspök közbenjárására és tetemes váltságdij fejében, melyet Abauj, Sáros, Ung és Zemplén vmegyék áldozatkészsége nyujtott. - 8. H. István, 1527. Zemplén és Ung vármegye főispánja. Szapolyai János buzgó párthive. Érdekében többször ment Lengyelországba követnek. 1538. kassai kapitány is volt. Egyike azon főuraknak, kik 1539. Zsigmond lengyel király leányáért, Izabelláért, Krakóban jártak. - 9. H. István (a családban e néven ötödik), H. Gábor és Gálfy Fruzsina fia. Miksa és Rudolf királyok uralkodása alatt Ung és Zemplén vmegyék főispánja volt. 1565 körül Schwendi Lázár és Balassa Menyhért alatt számos, Szapolyai Zsigmond és a törökök ellen irányuló harcban tünt ki. 1566. Kapus nevü falunál a garázdálkodó tatárokat, kikkel Schwendi Lázár Miksa király parancsára sem mert megütközni, katonákkal és parasztokkal megtámadta és széjjelverte. Az 1587. pozsonyi országgyülés többekkel együtt kirendelte a Lengyelországgal való pörös határügy megvizsgálására. 1588. Rákóczi Zsigmonddal harcolt Szikszónál a törökök ellen, amidőn majdnem életét veszté. 1593. nagy szerepe jutott Fülek várának a törököktől való visszavételében. 1594. Báthory Istvánnal együtt, 7000 katonával, meglepte a Szécsen alatt összegyült törököket és győzelmével Nógrád vmegyét megtisztította tőlük. Ugyanezen évben még az agg Szinán nagyvezér ellen és Biharban ismét a tatárokkal harcolt. 1596. részt vett a magyarokra szerencsétlen eredményü mező-keresztesi ütközetben. 1599 előtt halhatott meg. 10. H. János (Drugeth János fia), neve ott szerepel azon okiraton, mellyel Zsigmond király a 16 szepességi várost Ulászló lengyel királynak elzálogosította (1412). - 11. H. János (a családban e néven tizedik), Zemplén vmegye főispánja, buzgó királypárti ember. 1632. a Császár Péter-féle parasztlázadás lecsendesítésében fáradozott. 1636. országbiró volt. Megh. 1645. - 12. H. Miklós, Imre fia, I. Ferdinánd királynak kora gyermekségétől fogva kegyeltje, kinek gondviselése és felügyelete alatt nevekedett fel. A király H.-nak hanyag és hatalmukkal visszaélő gyámjait többször intette meg. 1563. megjelent Miksa király koronázásánál 30 katonával. Később mint jeles katona tünt ki. - 13. H. Miklós, Antal fia, a fiatal Zrinyi Margitot, a szigetvári hős árva leányát vette feleségül. A pozsonyi országgyülés 1576. kirendelte az eperjesi törvényszékre. - 14. H. László, Drugeth János (II.) fia, Ungváron monostort építtetett a pálosoknak.

Homo proponit, Deus disponit

a m. ember tervez, Isten végez.

Homoptera

l. Egyenlő szárnyuak és Félfedeles szárnyuak.

Homorgyürü

lapos vasgyürü, melynek külső körlete, karimája vissza van hajtva, ugy hogy egy rovatékot képez, melybe az azt körülfogó kötél beillesztetik. A H. az árboc álló kötélzetének sok helyén csiga helyett alkalmaztatik.

Homomító gyalu

v. horgas gyalu, a már összeállított hordó feje belső felületének, ahová a csin jön, legyalulására, lesimítására. A H. a munkafelület homorusága miatt szántalpu.

Homoród

l. kisközség Hunyad vmegye algyógyi j.-ban, 1033 oláh lakossal. - 2. H. (Hameruden), nagyközség Nagy-Küküllő vmegye kőhalmi j.-ban, 1227 német és oláh lakossal, vasuti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral. Az itteni állami ménteleposztályban összesen 151 mén van (közte 10 angol telivér s 4 arab telivér). 3. H., Kápolnás-Oláhfaluhoz tartozó fürdőhely, Udvarhely vármegye udvarhelyi járásában. A fürdő a Hargita-hegységben 561 m. magasságban, gyönyörü fenyveserdőben fekszik. Négy ásványforrása közül kettő ivóviznek, kettő fürdésre szolgál; vizök kitünő földes, vasas savanyuviz, mely általános testi gyengeség esetében, vérszegénységben és vese- s gyomorbajokban jó hatásunak bizonyult. Vannak tükör- és kádfürdők, a fürdővendégek (évenként 2-300) részére 120 szoba áll rendelkezésre. A fürdő csak szerény igényeket elégíthet ki. Klotild-forrásának vizéből évenként 300.000 palack kerül forgalomba mint ital. A fürdő Kápolnás-Oláhfalu község tulajdona. Nyáron postaállomás és postatakarékpénztár van itt. V. ö. Solymosy L., A homoródi vasas savanyuviz források kémiai elemzése (Budapest 1881). - 4. H., az Olt folyónak két egymással párhuzamos irányu, jobboldali mellékfolyója. Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyékben, mindkettő a vármegye K-i határán, a Hargita-hegységben, a Galusa-tetőtől D-re fakad s DNy-i irányban folyva, H. községnél Kis-Küküllő vmegyében egyesül s rövid futás után Ugrónál az Oltba ömlik. A Nagy-H. hossza 70, a Kis-H.-é 60 km.

Homoród-Abásfalva

l. Abásfalva.

Homoród-Almás

község, l. Almás (9).

Homoród-Almási barlang

l. Almás (9).


Kezdőlap

˙