Hozadékadó

l. Jövedelmi adó.

Hozadéki érték

a javaknak azon gazdasági jelentősége, melyet az általuk nyujtott hozadékot mérlegelve tulajdonítunk nekik. A H. nemcsak megállapítására nézve különbözik a használati és csereértéktől, hanem sok esetben nagyságára nézve is eltér azoktól, p. valamely műtárgynak igen nagy csereértéke lehet, pedig H.-e éppen semmi sincs. A H. megállapítása mai adórendszerünkre nézve elsőrangu fontos kérdés.

Hozadékszabályozás

(erdészet). Az erdőrendezésnek (l. o.) legfontosabb feladata, mely az egyenlő gazdasági elvek szerint, ugyanazon üzemmódban és forda (l. o.) mellett kezelendő, egy gazdasági egészet (üzemosztályt l. o.) képező erdőterület évi és korszaki hozamainak fatömeg és vágásterület szerint való meghatározásában áll és rendesen vágásra osztás, v. valamely szakozási mód alapján történik.

Hozadékszámítás

(erdészet). Valamely egy gazdasági egészet (üzemosztályt) képező erdőterület évi hozadékának rendes erdőkezelés feltétele mellett való kiszámítása. Ez történhet a hozadékszabályozással kapcsolatban, v. önállóan, ama viszony alapján, mely a szabályos fakészlet a jelenlegi fakészlet és a növedék közt fennáll. E viszonyra vannak alapítva az u. n. hozadékszámítási képletek.

Hozelec

(Hohesulc), kisközség Szepes vmegye tátrai járásában, (1891) 123 tót lak., szeszgyárral.

Hozomány

a római jogban (dos) az a vagyonérték, melyet a nő, vagy helyettese és részére más valaki a férjnek a közös háztartás céljából rendel. A házasság tartama alatt a H. tulajdonosa a férj, aki a házasság megszüntével attól a kivételes esettől eltekintve, amelyben az reá száll, a H.-t az arra jogosultnak visszaadni tartozik. A nő azonban jogának biztosítása végett a házasság tartama alatt is visszakövetelhette férjétől a H.-t, ha az elszegényedett, v. csőd alá jutott. A nőnek további H.-i joga biztosítására a férj összes vagyonán törvényes s kiváltságos zálogjoga volt. Hazai jogunkban H.-t (allatura uxorea) a nőnek a házasság megkötésekor v. később a férj kezéhez átadott ingó javai képeznek. A H.-ra, valamint a férjnek átadott ingatlan vagyonra a férj szabad kezelési és haszonélvezési joggal bir, de a tulajdon a nőt illeti. A H.-t a házasság megszüntével a nő, illetve örökösei visszakövetelhetik. Előbbi csődjogunk azt a speciális rendelkezését, hogy a H. csőd esetében is visszajárt, az 1881. évi csődtörvény (1881. XVII. t.-c. 267. §) megszüntette.

Hozsánna

v. Hosánna (héber) a. m. szabadíts meg kérünk. Már Dávid zsoltáraiban is elfordul e kifejezés. Krisztus idejében ugy használták mint nálunk az éljent, p. midőn Krisztus bevonult Jeruzsálembe, ugy üdvözölték, hogy «H. Dávid fiának». Mát. XXI. 9.

Hózseás

1. Beéri fia, próféta, akinek beszédei a tizenkét kis próféta könyvében első helyen állanak. Izraelországban élt és működött az asszirok betörését megelőző zavaros időkben. Beszédeit nagy bensőség jellemzi. - 2. H., Élának fia, Izraelország utolsó királya, aki, miután az assziroknak az adófizetést megtagadta, országának vesztét okozta, mert Szargón asszir király, miután országát meghódította, a fővárost, Sómrónt ostrom alá vette. Három évi ostrom után Salmaneszer, Szargón utódja Sómrónt elfoglalta (720), Izrael népének legelőkelőbbjeit pedig számüzetésbe vitte.

Hozzájáró utak

v. hozzávezető utak, igy nevezik a vasut állomásaihoz vezető azokat az utrészeket, amelyek a fennállü közlekedési utakból kiágazólag ujonnan építtetnek. Építésük és fentartásuk költségeinek viselését a közutakról szóló 1891. évi törvény szabályozza.

Hozzájárulási arány

általában az oly teherben való részesedésnek mérve, melyet valaki több társsal együttesen visel. Igy nevezi a vizjogi törvény azt a viszonyt, melyben az ármentesítő társulatokhoz tartozó s többféle vizmagasságok szerint megkülönböztetett területek a költségekhez járulnak.


Kezdőlap

˙