Hörnen Siegfried

(Szarubőrös v. Csontos Szigfrid), XV. sz.-i német költemény, l. Szigfrid.

Hörnes

Móric, német archeologus, szül. Bécsben 1852 jan. 29., u. o. végezte tanulmányait; jelenleg az udvari muzeumban asszisztens. Művei: Alterthümer der Herzegovina (1881); Atlantis (1884); Dinarische Wanderungen (1888); Bosnien und die Herzegovina (1888); Urgeschichte des Menschen (1891); Österreich-Ungarn u. das Haus Habsburg (1892); Urgeschichte der Menschheit (1895). Élénk részt vett az I. boszniai archeologiai kongresszus tárgyalásaiban (1894); alaposan ismeri Bosznia és Hercegovina multját.

Hörnstein

falu Baden alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, Berndorf vasuti állomás közelében, Lipót főherceg pompás, gót izlésben Hansen tervei szerint épített kastélyával, amelyet Rahlnak és tanítványainak festményei ékesítenek. V. ö. Becker, H. in Niederösterreich (1888).

Hős

ez a szó régente ifjut, legényt is jelentett, továbbá vőlegényt, kérőt.

Hős

(eszt.), az éposz és dráma főszemélye, mely körül csoportosulnak az események, vagy ki a cselekedetnek élén áll, azt viszi, érte felelős, célhoz vezeti, diadalmaskodik vagy megbukik. Az époszi és a drámai hős közt az a főkülönbség, hogy az époszi hős inkább az események hatása alatt áll, a sors és nemzete akaratát követi; mig a drámai hős a teljes egyéni szabadság erélyét képviseli. De lehetnek époszszerü drámai H.-ök is, valamint époszban v. regényben kiváló egyéniségü hőst is lehet ecsetelni. Idő és izlés szerint a költészeti hősök erényei és hibái is változnak. - H. a szinészetben elsőrendü drámai szerepkör, melynek alfajai: tragikus hős, szerelmes hős, jellemhős, hősapa. L. még Héroszok.

Hősávok

néha már tavasszal, sokszor azonban csak julius-augusztusban azt lehet észlelni, hogy a gyümölcs- és erdei fák törzsének déli, a naptüzésnek legerősebben kitett oldalán a kéreg, különösen a törzs alsó felében, megreped s a fatestről sávokban leválik; ezek a H. Keletkezésökre nézve több nézet uralkodik; Hartig közvetlen a nap hevének tulajdonítja e jelenséget, melynél a felhevített kéreg nagyfoku kiterjedése okozza ennek leválását a fatestről, Caspary pedig azt hiszi, hogy megelőző fagy idézi elő a H.-at, melynél a kambium megfagyott s e miatt a kéreg a fatesttől elvált; a nedvkeringéstől ekként elzárt kéreg szerinte később a nap hevének hatása alatt gyorsan kiszárad s lerepedez.

Hőscincér

(állat, Hammaticherus heros Scop.), a fedeles szárnyu bogarak rendjébe, a rejtve ötlábtőizesek csoportjába és a cincérek családjába tartozó bogárfaj. Fekete, csak fedőszárnyainak végén vöröslő barna. 4-5 cm. hosszu, a csápok gyakran 7-8 cm.-re is megnőnek. Álcái, melyek gyakran 8 cm. hosszuak és 4-10-ik gyürüig a háti oldalukon sajátszerü, ráncosfelületü tapadási szemölcsökkel vannak ellátva, vén, korhadt tölgyfákban élnek. A bogár petéit a tölgyfa kérgére rakja. Az ezekből kikelő lábatlan álcák a fa belsejébe rágják magukat, széles csőalaku meneteket képezvén abban, miáltal rendkivül kártékonyak. Kifejlődve a fa belsejébe bábozzák be magukat, tavasszal azután teljesen kifejlődve kirágják magukat a fából. Kifejlődésére 5 év szükséges. Este szokott repülni, a nappalt fákon, v. ezek üregeiben tölti. Jellemző cincogó hangja van, melyet az által idéz elő, hogy előtorát szabadon mozgatva, a középtor harántredős felületéhez dörzsöli. Irtására keveset tehetni, mivel a vén tölgyfák durva héján és a korhadási helyeken a kirepülési lyukak és járataik nem egykönnyen ismerhetők fel.

Hősdal

hősök tetteit vagy érdemeit dicsőítő dal, melyet saját maguk buzdítására a hősök énekelnek.

Hősdísz

(növ.), igy nevezi Sadler az Imperata Cyr. nevü pázsitkórót, l. Ezüstbojt.

Hőskor

valamely nép történetének az a szakasza, mely a tulajdonképeni történelmet bevezeti, illetőleg megelőzi. Hiteles adatok helyett szájhagyományok, regék őrzik emlékét a nép tudatában. Ezek szerint a H.-t ugy tüntetik fel, hogy az egész nép hadi életet él, nagyszerü tetteket visz véghez; a nemzet életében a főszerep a hősöké, akik a bátorság, erő és vitézség csodálatos jeleit adják. A H. kezdete a mitikus korba nyulik fel s a nép legrégibb hősei az istenekkel vannak érintkezésben, sőt tőlük is származnak. L. még Monda.


Kezdőlap

˙