Ihany

vagy iham, oly fonal vagy füzfagúzs, melyre a halakat kényelmesebb szállíthatás céljából felfüzik.

Iharfa

(növ.), l. Juharfa; kis I., l. Fodorjuhar.

Iharos

kisközség Somogy vármegye csurgói j.-ban, (1891) 1240 magyar lakossal.

Iharos-Berény

község, l. Berény (4.).

Ihász

1. Dániel, az 1848-49. szabadságharc menekültjeinek egyik legnemesebb alakja, Kossuthnak hű barátja és a számüzetésben kisérője, szül. Pápán 1818., megh. Colegno-al-Baracconeban 1882 ápr. 10. Jogot hallgatott, aztán az 1848. év viharos napjaiban katona lett. Bem alatt többször kitünt s később Kossuth Lajos hadsegéde lett. 1849 márc. 17. Bem tábornok I.-t bizta meg a vörös-toronyi szoros védelmével, miután előbb Skariatin ezredes oroszai Vöröstoronyon át Oláhországba üzettek. 1819 jul. 20. Lüders orosz tábornagy Talmácsnál megverte a csekély erővel rendelkező I.-t, aki Kimiennél török katonaság előtt kéyntelen volt fegyvereit lerakni. I.-t Viddinbe vitték, ahol a többi magyar menekülő odaérkeztéig ott mardt, utóbb őt is Kutahiába kebelezték be. Itt szövődött közte és Kossuth között ama benső baráti viszony, mely nem lazult meg I. haláláig. Hű kisérője volt Kossuthnak Angliában, Amerikában, Olaszországban, tevékeny társa az emigráció politikai szereplésében és osztályosa a számüzetésben. Olaszországban az olasz király felszólítására I. az olasz hadseregbe lépett s mint ezredes hősiesen harcolt a brigantik ellen. 1862. kilépett a hadi szolgálatból s élte végéig Kossuthtal maradt. V. ö. Vasárnapi Ujság (1880-81).

2. I. Gábor, nyelvész, szül. Vaszaron (Veszprém vármegye) 1805 jan. 6., megh. Egerben 1880 szept. 21. Szülei jómódu földmives emberek voltak. Tanult Pápán, Veszprémben, Győrött, majd a cisterci rendbe lépvén, a bécsi Pázmáneumban, utóbb a pesti egyetemen végezte hittani tanulmányait. A pesti papnevelő intézetben a magyar nyelvnek volt tanára s az ő buzgólkodására alakult meg 1830 máj. 31. a pesti növendékpapok magyar egyházirodalmi iskolája, mely ma is virágzik. Tanulmányai végeztével Székesfehérvárra, egy év mulva pedig Pécsre rendelték tanárnak, hol a jogliceumban is előadta a magyar nyelvet. 1841. Fehérvárt tanította a retorikát, 1842. Egerben tanárkodott, azután Esztergomban, Tevelyen, Hercegfalván lelkészkedett, 1844-től 6 éven át Előszálláson volt plébános. 1849. tábori lelkész lett a hazafias rendkormány engedelmével. A hadi szerencse fordultával Komáromba vonult a fehérvári tisztikarral együtt s ott kapitulált. Előszállásra visszatérve, plébániáját betöltve találta. Zircre vonult, de ott őrizet alá vették s a pesti ujépületbe vitték vizsgálati fogságba. Két hét mulva Zircre internálták, ahol 8 évi rendfogságra itélték s ebből majd egy évet ki is állt. Az apát azután Egerbe küldte a magyar nyelv tanárául. Itt működött hazafias szellemben. Nem érezvén jól magát a rendben, 1851. az egri egyházmegye papságába lépett át. Négy évig hitszónok és hitelemző volt Egerben, 1855-től csak hitelemző az angolkisasszonyok intézetében, 1858-tól 12 évig az érseki finevelő intézet igazgatója volt. 1870. az érsek fő szentszéki ülnökké nevezte ki. Hitelemzőnek azonban ekkor is megmaradt, mig 1875. nyugalmazták. I. egész rajongással csüggött a magyar nyelven. Pesti kispap korában megismerkedvén Révai munkáival, egy kompendiumot készített Révai után, melyből társait tanította. Szándéka volt magyar nyelvtant irni Révai szellemében, de magyar nyelven, hogy hozzáférhető legyen. Előszállási plébánoskodása idején meg is irta és ki is adta munkáját: Magyar nyelvtan (Székesfehérvár 1846), mely az iskolákban példátlanul elterjedt és a Verseghy-rendszerü nyelvtanokat végkép kiszorította. I. e munkáját folyton tökéletesítette; életében 20 kiadása jelent meg. A következő kiadások Mayer Albrik, majd Barbarics Róbert átdolgozásában jelentek meg (1891-ben 27-ik kiad.). Egyéb munkái: Mutatvány a magyar igeképzésből (Eger 1851); A magyar mondattan főbb szabályai (u. o. 1852). Összeállította Az egermegyei papság irodalmi munkálkodását a Bartakovics-Emlékkönyvben (u. o. 1865) és kiadta Majer József vasárnapi és ünnepi homiliáit (u. o. 1856, 2 köt.). V. ö. Irodalmi Szemle 1880, 10. és 11. sz.

3. I. Péter, l. Melius.

Ihászi csata

1849 jun. 27. a Marcaltő (Veszprém) megtámadására siető Schütte osztrák tábornokot Kmeti ezredes az ihászi pusztán megtámadta s két órai heves ágyutüzzel feltartóztatta, de végre is az osztrákok erős lovassága visszanyomta a magyar csapatokat Pápa felé.

Ihering

Rufold, jogtudós, l. Jhering.

Ihlet

(inspiratio). A keresztény teologiában az I. azt a természetfölötti befolyást jelenti, melyet isten az ember lelkére, értelmére és akaratára gyakorol, midőn őt szándékai véghezvitelére felhasználni akarja. A szentirásra vonatkoztatva, I. alatt ugy a kat., mint a protestáns egyházak azt a természetfeletti befolyást értik, mely által a Szentlélek a szentirók értelmét megvilágosította, akaratukat cselekvésre indította és őrködött a felett, hogy a velök közölt, vagy már előbb ismert igazságot tévmentesen irják meg. - I. esztetikai felfogás szerint a művész rendkivüli, emelkedett lélekállapota, melybe őt a képzelet eleven játéka, az alkotási gyönyör ejtik. Az I. egy neme az önkivületnek, de amelyben a művész csak önmagát felejti el, hogy egészen odaadja magát eszményeinek és képzelete sugallatainak. Némely művész az I.-et izgató szerek, bor stb. által iparkodik előidézni.

Ihlov

Keresztély, l. Ilov.

Ihna

112 km. hosszu folyó Pommerániában, az Enzig-tóból ered és a Faule I. fölvétele után a Damm-tóba folyik; 60 km.-nyi hosszuságban tutajozható.


Kezdőlap

˙