Ingaquadráns

főleg a ballisztikában a mozsarak irányításánál használatban volt quadráns, azaz fokokra beosztott negyedkör, melyen egy inga mutatta, hogy 0 pontja helyesen van-e beállítva.

Ingás

a vasuti járóművek ingása - nyugtalan járása - igen károsan hat a vasutak felépítményére (l. o.), valamint a járóművek alkotó részeire, továbbá kellemetlenné teszi a gyorsabb menetü vonatok használatát. Lipthay szerint a vasuti kocsiknak három irányban való ingását különböztetjük meg: 1. A kigyódzó menetet, melynél a járómű ingadozásai annak súlypontjában képzelhető függőleges tengely körül történnek. A nyomkarima és sin közöti játék ugyanis lehetségessé teszi a járóművek ferde állását a vágányban. Ha ez bármi okból bekövetkezett, akkor a kerekek kúpalakja miatt a függőleges súlyponttengely körül ingadozások keletkeznek, melyeknél a nyomkarimák felváltva a kétoldali sinekhez ütődnek, surlódnak 2. A bólíntó menetek, mely alatt a járóművek ama ingásait értjük, melyek a járómű súlypontjában a vágány irányára merőlegesen képzelt vizszintes tengely körül történnek. A bólintó menet főleg onnan keletkezik, hogy a vágányt egyes sinekből kell alkotni, melyek végei között, hogy a hőmérséklet nagyobbodásakor szabadon terjeszkedhessenek, hézagot kell hagyni (1. Dilatatio). A kerék a hézagot, a menet sebessége miatt, ütéssel lépi át, mely a járóműre való visszahatásában az említett mozgást idézi elő. Végre 3. a támolygó menetet, amely egy olyan vizszintes tengely körül való I.-ból áll, amely a járómű súlypontjában a vágány irányával párhuzamosan képzelhető. Ez az utóbbi mozgás főleg a vágány (l. o.) vagy a járóművek egyik oldalán előforduló szabálytalanságokból keletkezik.

Ingatag

az ami nem állandó, ami nem marad meg egy és ugyanazon helyen; az az ember, ki nem marad meg terve mellett.

Ingatlan dolgok

l. Dolog.

Ingatlan műemlékek

Henszelmann Imre mint országgyülési képviselő 1870 jan. 31. törvényjavaslatot nyujtott be a történeti és műemlékek és régiségek országos felügyelet alakjában leendő fentartásáról, biztosításáról és kijavításáról. Ezen javaslatban az ingatlan történeti és műemlékek közé sorozza: a római kor előtti kő- v. földalkotmányok és halmokat, a római és középkori történeti építményeket, mint templomokat, tornyokat, várakat, erődöket, álló táborokat, fürdőket, vizvezetékeket, mértföldmutatókat, siremlékeket, sarkofágokat, áldozati és fogadalmi oltárakat, községházakat, kolostorokat, kápolnákat, halotti mécseket, ugynevezett ördög- v. csörszárkokat, római sáncokat, azaz gyürüket, szóval minden néven nevezendő, meghatározott helyhez kötött építményeket.

Ingatlan vagyon elfoglalása

ha jogtalanul történik, épugy mint az ingatlan vagyon szándékos és jogtalan megrongálása, továbbá a földtől el nem választott termékének felhasználása, ha súlyosabb büncselekmény fenn nem forog, és az okozott kár 5 frt értéket felülmul, a btkv 421. §-a szerint a sértett fél indítványára 3 hónapig terjedhető fogházzal, s 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a kár 5 frtot meg nem halad, a cselekmélny mint kihágás (kbtkv 127. §) 8 napig terjedhető elzárással büntetendő. Az 1894. XII. (mezei rendőrségről szóló) törvény szerint a termékek leszedése a sértett fél indítványára üldözhető s 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást képez, ha az érték 60 koronát meg nem halad; amennyiben a cselekmény a btkv szerint a dolog értékére való tekintet nélkül büntetté minősülő lopást nem képez. A betörés v. bemászás azonban a kihágást büntetté nem minősíti.

Ingattyu gépek

(balancier), l. Gőzhajó.

Ingbert

város, l. Sankt Ingbert.

Ingeborg

állítólag I. Ingo svéd királynak leánya, helyesebben unokája, I. Valdemár dán király anyja, II. Géza magyar király sógorasszonya. Hamis az a föltevés, hogy Álmos hercegnek (megh. 1129.) lett volna felesége. Ingeborg, I. Valdemár leánya 1193 aug. 14-től Fülöp Ágost francia király felesége volt, de a király de facto már novemberben elvált tőle s mielőtt ezt a pápa helybenhagyta volna, feleségül vett Ágnes meráni hercegnőt, András herceg feleségének, Gertrudnak növérét. Fülöp Ágost ezt 1200 szept., mikor már két gyermeke született tőle, szintén elbocsátotta; kevéssel a válás után szüleett a harmadik gyermek, Tristán, kinek születése anyja halálát okozta. Ekkor 1201. visszafogadta Fülöp I.-ot, de csakhamar ismét elüzte és csak 1213. ismerte el ujból feleségéül és királynéul, mikor az Angolország és IV. Ottó német-római császár ellen való küzdelemben a pápával szövetkezett. Gyermektelenül 1226. halt meg. Róla szól Sárossy Gyulának egy szép költeménye.

Ingelfingen

város Künzelsauban, Jagst württembergi járásban, 3 km.-nyire ÉNy-ra KKünzelsautól, a Neckarba ömlő Kocher mentén, (1890) 1351. lak. Van postája, távirója, egy régibb és egy ujabb vára, mely 1676-1765. épült. Az utóbbi vár hajdan a Hohenlohe-Ingelfingen hercegek székhelye volt, melyet később Öhringenbe tettek át. Már 1290. I. a Hohenloheké volt; 1806. Württemberghez került.


Kezdőlap

˙