Intransigens

(lat.) a. m. engesztelhetetlen, kibékíthetetlen. Intransigensek, a legszélsőbb francia radikális párt elnevezése, a. m. az «engesztelhetetlenek pártja», mely nevét Rochefort Henrik L'Intransigeant cimü lapjától kapta. A párt programmja a régi forradalmi és kommunisztikus elvek megvalósítása s közeli rokonságban van a nihilizmussal. A spanyol és olasz képviselőház termeiben is találkozunk I.-ekkel.

Intransitiva

l. Ige.

Intransportabilis

(lat.) a. m. nem szállítható.

Intravillan

(uj-lat.) a. m. belsőtelek, valamely városnak belső területe, l. Beltelek.

Intreccio

(ol., ejtsd: intrescso) a. m. intrika, fondorlat, kisebb szindarab neve is.

Intregáld

kisközség Alsó-Fehér vmegye magyar-igeni j.-ban, (1891) 1358 oláh lak. Havasaiban sok ásványos forrás fakad.

Intrika

intrikus (franc. intrigue), l. Fondorlat és Dráma.

In triplo

(lat.) a. m. háromszorosan, három példányban.

Introdukció

(introductio, olaszul introduzione) a. m. bevezetés; a zenében nagyobb zeneművet v. valamely önálló tételt megelőz, abba bevezetésül szolgáló rész. Össze nem tévesztendő az előjátékkal (l. o.), mert ezek terjedelmesebb kidolgozásu, önálló részek, mig az I. rendesen rövid lélegzetü kisebb tétel, mely önálló egészet nem képez. Operáknál más értelme van, ott a nyitány s a függöny felgördülte után az első bevezető számot jelenti, mely legtöbbnyire énekkar v. magánének, játékoperáknál pedig néha kettős, hármas v. négyes, de sokszor prózai dialog is. Az ujabb operairány jórészt szakított már e divattal s az I. után egyenesen belemegy a zenedráma cselekvényébe. L. még Bevezetés.

Introite, nam et hic Dii sunt

(lat.), lépjetek be, itt is istenek vannak; Heraklitos szavain alapuló mondás, fenmaradt Aristoteles De partibus animaliam I., 5.


Kezdőlap

˙