Irany

a tellur nem használatos magyar neve.

Irány

Már a közéletben is két egyenközü egyenes vonalról azt szoktuk mondani, hogy ugyanazon I.-uk van. A geometriában két egyenközü egyenesnek egy végtelenben levő közös pontot tulajdonítunk s e pontot nevezzük az illető egyenesek I.-ának. - I. a tengerészetben az a szög, melyet a hajó tővonala a délkörrel (meridián) képez, egyszerübben az I. körlapnak azon vonala, amelyen a hajó célja elérése végett mozog, kormányoztatik. Egy hajón többféle I.-t különböztetnek meg, és pedig a valódi I.-t, vagyis azon szöget, amelyet a tővonal a földgömbnek valódi észak-déli vonalával képez; a magnetikus I.-t, mely a valódi I.-tól csupán a földgömbnek delejes tulajdonsága által okozott elhajlás (deklináció, variáció) által különbözik, tehát a magnetikus észak-déli vonal és a hajótővonal által képzett szög, és végre a mágnestű-I.-t, mely ismét a magnetikus I.-ból keletkezik, ha a meghatározásnál, a hajónak a szél és áramlatok által eszközölt eltereltetése (oldalt), továbbá az iránytűnek a hajón lévő vas- és acéltestek által okozott lokális jellegü elhajlása (deviatio, aberratio) is számításba vétetett. Több és különféle I.-ból keletkező átlagos I.-t vezér I.-nak hivnak, ez tehát azon I., melyet a hajónak következnie kellett volna, hogy utját egy egyenes vonalban tegye meg. - I. a katonaságnál az az egyenes vonal, melyen vmely katona vagy csapat szárnyembere halad, miközben a csapat arcvonalának mindig merőlegesnek kell maradnia az irányvonalra. I.-nak nevezik továbbá azt az egyenest is, amely valamely lövőfegyver (ágyu, puska) csöve irányában a célpontig képzelhető. - I.-szög, az a szög, amelyet a lövőfegyverek (ágyuk, puskák stb.) csőtengelye az irányvonallal alkot. A lőtávolság annál nagyobb, amennyivel nagyobb az irányszög, de ez csak addig áll, mig az irányszög nem 40-43°; ha ennél nagyobb, akkor a lőtávolság ismét kisebb lesz; 90° irányszöggel kilőtt lövedék oda esik vissza, ahonnan kilőtték. Ha az I. a vizszintes irány fölé esik, akkor azt emelő I.-szögnek, ha a vizszintes irány alá esik, akkor sülyesztő I.-szögnek nevezik.

Irányakna

(bány.), igy nevezik nagyobb bányavállalatoknál a szállító és vizemelő főaknát, mely mindig függőleges.

Iránycső

(bány.), a földfurás megkezdésekor a furóaknába pontosan függőlegesen beállított cső, mely a furás kezdetén a furó vezetésére szolgál. L. Földfurás.

Irányi

1. Dániel (Halbschuh), politikus és publicista, szül. Toporcon (Szepes) 1822 febr. 24., megh. Nyiregyházán 1892 nov. 2. Tanulmányait Eperjesen az ev. kollégiumban végezte. Hazafias fejlődésére leginkább a Magyar Társaság volt nagy hatással. 1842 óta Pesten ügyvédkedett és szorgalmas publicisztikai működést fejtett ki, mely Kossuth figyelmét rája terelte. 1848. a pesti Lipótváros beválasztotta az országházba, majd Ujházy Lászlónak, Sáros vármegye főispánjának kivánságára báró Luzsinszky mellé őt nevezték ki felvidéki kormánybiztosnak és mint ilyen erélyesen lépett fel a sárosvármegyei aulikus szabadcsapatok (blyaskárok) ellen. Egyuttal erélyesen sürgette a nemzetőrség szervezését, minek eredménye az volt, hogy sikerült a Galiciából benyomuló ellenséget népfelkelés utján fletartóztatni. Ugyancsak kormánybiztosi minőségben kisérte később a Schlick ellen működő hadtesteket. 1849 jan. 13-tól ápr. 20-ig tevékeny részese volt a debreceni országgyülésnek és ápr. 25-től Pest város kormánybiztosaként működött, mint ilyen vésztörvényszéket állított és fontos állásában megmaradt egészen Világosig. A világosi katasztrófa után külföldre bujdosott és tevékeny tagja lett az emigrációnak, miben nyelvismeretei és publicisztikai tehetségei nagyban segítségére voltak. Mig idehaza «in contumaciam» halálra itélték, kicsibe mult, hogy helyette bátyját, I. Istvánt ki nem végezték és nevét az akasztófára szegezték. I. minden tevékenységét arra fordította, hogy a művelt külföldet hazai állapotainkról helyesen informálja. E működése teréül az olasz és francia lapokat választotta, irt a párisi Siecle-be és Presse-be, az olaszországi Opinione és Alleanza cimü lapokba. Emlékiratai és feljegyzései alapján egy párisi barátjával, Chassinnel (l. o.) megirta a magyar önvédelmi harc történetét: Histoire politique de la révolution de Hongrie 1847-1849. (Páris 1859-1860). Egy ideig lapszerkesztő is volt és elszórtan kisebb történelmi cikkeket is irogatott (Női jellemvonások a szabadságharc idejéből, Honvédalbum 1868). A magyar alkotmányos élet ujból felébredvén, az 1868. parlamentbe beválasztották, melynek haláláig tagja volt. Parlamenti pályáján döntő és elhatározó befolyással volt a pártalakulásra, amennyiben ő volt egyike azon 9 képviselőnek, akik a kiegyezést el nem fogadó u. n. szélsőbaloldali vagy függetlenségi pártot megalkották, melynek I. akkor is, mikor erősen felszaporodva a függetlenségi és 48-as nevet vette fel, elnöke volt és maradt. A szorosan vett politikán kivül sokat fáradozott I. nemzetünk társadalmi összeforrasztásán és közerkölcseink megszilárdításán. Évek hosszu során által ő volt az, ki a polgári házasság és vallásszabadságnak törvénybe iktatását sürgette. Alapítója s elnöke volt az Erkölcsnemesítő egyesületnek. Tetemeit Budapestre hozták, hol 1892 nov. 5-én országos részvét mellett temették el (a temetés a képviselőház költségén történt, mely I. érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és pártkülönbség nélkül testületileg jelenvén meg, koszorut tett az elhunyt koporsójára). Budapest városa azt a belvárosi utcát, melyben az elhunytnak egyszerü lakása volt, a régi Lakatos-utcát I.-utcának nevezte el. Siremlékét Donáth Gyula szobrász készíti.

2. I. István, iró, I. Dániel bátyja, szül. Aboson (Sáros) 1816 dec. 26., megh. Eperjesen 1884 nov. 20-án. Eperjesen és Késmárkon tanult, 1840-41. az ügyvédi képesítést megszerezvén, 1848-ig ügyvéd és váltójegyző volt Eperjesen. Az 1848-49-iki szabadságharcban mint hadbiró szolgált az első hadtestben és több ütközetben részt vett. Buda ostrománál egyike volt az elsőknek, akik máj 21. a várfalat megmászták s a nemzeti lobogót kitüzték, amiért is még aznap ott a helyszinén vitézségi érmet kapott (a Szokoly Viktor által szerkesztett Honvédalbum Buda ostroma cimü cikkében mint Hernády szerepel). A szabadságharc leveretése után több izben fogságra vetették. Hogy öccse könnyebben menekülhessen, Dánielnek vallotta magát, mint ilyent halálra is itélték és csak gróf Szirmay Tamás közbelépése folytán maradt el a végrehajtás. Hosszabb fogság után büntetésből besorozták, majd (ezt a büntetést elengedvén) az ügyvédség gyakorlatától eltiltották. 1860. Sáros vmegye főszolgabirája, 1867. tanár az eperjesi jogakadémián. A biróságok szervezésekor (1872) királyi törvényszéki biróvá nevezték ki. Már kora ifjuságában intim barátságba lépvén Kerényi Frigyessel és utóbb Tompa Mihállyal, ezek révén Petőfivel is megismerkedett és tanuja volt az 1845. évben Eperjesen lefolyt költői versenynek. V. ö. Lévay-Latkóczy, Tompa, Kerényi és Irányi István levelezése (Sárosmegyei Közlöny 1892).

Iránypont

l. Elemi projekció-módszerek.

Irányregény

irányzatos költemény stb., oly regény, illetőleg költemény, melynek a költői célon kivül valamely aktuális rendeltetése is van, nevezetesen politikai vagy társadalmi vagy vallási érdeket is szolgál. I.-ek p. Eötvös József bárótól a Falu jegyzője és Magyarország 1514-ben, melyek a jobbágyság felszabadításának eszméjét hirdetik a regény formájában. Az irányzatosság művészi jogosultsága csak akkor kérdéses, hogy ha egészen háttérbe szorítja a költői érdeket.

Irányszög

l. Irány és Koordináták.

Iránytalan tű

l. Asztatikus tű.

Iránytű

tájoló, delejtű, mágnestű (olaszul compasso, bussola); függélyes, finom csapon szabadon lengő megmágnesezett acél tű, mely mindig a mágneses déllő irányába helyezkedik. Mindig zárt, üveggel lefedett, rendesen kerek dobozban van, hogy a levegő mozgása ne háborgassa. Minthogy a mágneses déllő nem nagyon tér el a valóságos déllőtől, tájékoztatóul szolgálhat igen sok esetben. Állítólag erre a célra használták már a khinaiak Kr. u. a II. században (Klaproth). Nem biztos, hogy hozzánk a khinaiaktól vagy az araboktól származott-e s bár a XII. sz.-ban már használták olyan szekereken, melyeken a császárok utazták be birodalmaikat, mégis Gioja Flavio (másik szerint Giri v. Gira) nevü olasz hajóst tartják feltalálójának, illetőleg aki először használta volna (a XIV. sz. első felében). A mérnöki gyakorlatban v. egy kerek dobozban van, amikor a doboz kerületén teljes 360°-os szögosztás van, vagy pedig csak egy hosszukás, esetleg csőalaku szekrénykében, amikor csakis az illető műszernek, melyre az I. alkalmazva van, a mágneses déllőbe való állítására szolgál (l. Tachimetria). Az előbbi esetben vele vizszintes szögeket mérhetünk, t. i. a szög két szárának a mágneses déllőtől való elhajlását határozhatjuk meg. Különösen ott van nagy használhatósága, ahol nem lehet több irányban látni, mint p. erdőben, bányában stb. Használata a mérnöki gyakorlatban igen régi s hogy nem évült el teljesen a teodolit mellett, azt annak köszönheti, hogy kezelése igen egyszerü és azonkivül minden irány meghatározása független az előbbitől, tehát a hibák nem halmozódnak fel.

[ÁBRA] 1. ábra.

A hajó-I. egy fokokra és vonalakra beosztott, csilla-lapra ragasztott körlapból áll, mely a mágnestűhöz erősítve, azzal együtt mozog, forog és az irányeltéréseket egy a körlapon kivül, az I.-szelence belső részén levő jelzővonás (kormányvonás) segélyével mutatja. E kormányvonás (és a tű középpontja) egy a hajótűhöz párhuzamos sikban fekszik és tulajdonképen a hajótő irányát jelzi. A körlap, iránylap vagy szélrózsa, az alája helyezett mágnestűkkel együtt (rendszerint 4, de van sokkal több is) egy agátkőből álló ággyal, egy kemény fémcsúcson nyugszik és azon mozog, forog. Az egész szerkezet egy Cardano-féle tengelyeken mozgó réz v. sárgaréz szelencébe tétetik (l. 2. ábra és Cardan-féle felfüggesztés). Miután a mágnestű a kör lapjához van erősítve, a körlap maga a tűvel együtt mozog, anélkül, hogy a szemlélő a mágnestűt láthatná és a hajó vagy szélrózsa irányát, amelyben a hajó kormányoz, a szélrózsának azon vonalával jelzi, mely a szélrózsa egy pontját és az előbb említett kormányvonással összeköti és egyszersmind a hajótő vonalához párhuzamos sikban, vagy a hajó középvonalában elhelyezett I.-nél magában a tővonal sikjában fekszik. A körlap felülete (l. 1. ábra) 360 fokra vagy 32 vonalra osztatik, mely vonalak mindegyike egymástól 11° 15´ szög alatt hajlik el és külön elnevezéssel bir.

[ÁBRA] 2. ábra.

Ha a körlap két egymásra függélyesen álló és egymást a körlap középpontjában keresztező vonallal négy egyenlő részre osztatik, ugy ezen részek quadransoknak, az átmérők végpontjai pedig kardinális pontoknak hivatnak. A mágnestű északi polusától kiindulva, a jobb kéz felé, ezen kardinális pontokat észak, kelet, dél és nyugat névvel nevezik. A többi vonalaknak nevei ezen négy elnevezésnek különféle összetételéből keletkezik. Sokkal egyszerübb azonban az irányt a kardinális pontoknak érvényben tartása mellett, az észak és dél pontokból kiindulva, kelet v. nyugat felé fokokban, számokkal kifejezni. Kereskedelmi hajókon 3-4, ujabbkori hadihajókon 8-10 I. is van, melyek közül egy, megfelelő helyen felállítva, mint fő v. vezér-I. alkalmaztatik. A hajó-I.-knek sokféle neme van, melyek egymástól részint a kompenzáció minőségében, részint a mágnestűknek számában és mikénti elhelyezésében, v. abban is különböznek, hogy a körlap a levegőben lebeg-e, v. vizzel kevert spirituszban uszik (fluid compass). Ez utóbbinak használata az ujabbkori hajógépek forgása által okozott rezgések miatt nagyon elterjedt. L. még Galvanometer.


Kezdőlap

˙