Karózó horgászat

l. Halászat.

Káröröm

mások baján érzett öröm, mely vagy gyülöletből ered, vagy rossz akaratból, gonosz szivből. Ennyiben rokon az irigységgel. A jó ember mások örömén örül, mások szenvedését maga is szenvedéssel érzi; a gonosz ember megfordítva mások baján örül, mig mások szenvedése megelégedéssel tölti el.

Karp

géta-dák törzs, a mai Máramarosban és Erdély É-i részén tanyázott. Róluk nevezték el a Kárpátokat. M. Julius Philippus 247. személyesen harcolt ellenök. Győzelmének emlékére Victoria Carpica körirattal érmeket veretett s Carpicus maximusnak nevezte magát.

Kárpátegyesületek

l. Erdélyi Kárpát-egyesület, Erdélyrészi Kárpát-egyesület és Magyarországi Kárpát-egyesület.

Karpathosz

(Kerpe, Szkarpanto), Dsezairi Bahri Szefid török vilajethez tartozó sziget az Egei-tengerben, Kréta és Rodus közt, ez utóbbinak D-i végétől mintegy 50 km.-nyire; 332 km2 területtel. Hossza 45 km. Szaria szigetet csak keskeny tengerszoros választja el tőle. DNy-i végső pontja mellett van a kis Kaszos. K. hegyes és sziklás sziget. Legmagasabb csúcsa a Lasztosz 1219 m. magas; benne márványbányák vannak. Partjain több kikötő van, amelyek kis hajók kikötésére alkalmasak; ilyenek K-en Avdemo és Perniszi, DNy-on Porto-Grato, É-on Szkoniako. Az ókori lakóinak legnagyobb helysége Arkeszine volt. Mostani lakói, mintegy 8000-en csaknem kizárólag görögök; mint ácsok és hajóépítők gyakran hazájuktól távol keresik meg kenyeröket.

Kárpáti

1. Endre, pedagogus, szül. Győrújvárosban 1840 nov. 11. Tanult a győri alreáliskolában, majd a tanítóképzőbe iratkozott s még em volt 16 éves, mikor már megszerezte az oklevelet. Azután több helyt tanítóskodott. 1870., mint felsőbányai tanító, résztvett az első egyetemes tanítógyülésen. Ekkor vonta magára b. Eötvös József miniszter figyelmét. Eötvös aztán Gmündbe küldte ki, hogy képzőintézeti tanárrá képezze magát. 1871. kinevezték Iglóra segédtanárnak. Iglón léte alatt középiskolai tanári vizsgálatot tett. 1872. Hamburgban jelen volt a német egyetemes tanítógyülésen. 1876. a győri tanítóképzőben nyert állomást. 1883. az akkor tartott képviseleti tanítói közgyülésen ő is egyike volt a kormány által meghivottaknak. 1883. nevezték ki a besztercebányai felsőbb leányiskola igazgatójának. 1885. Lőcsére helyezték át s itt működött 1889-ig, mikor betegeskedése miatt nyugalmazták. Irodalmi működése főkép a tanügy terére szorítkozott. 6 évig szerkesztette a Győrvidési Tanítóegylet Közlönyét s most szerkeszti az Őrangyal c. ifjusági lapot. Önálló művei: Vezérkönyv a népiskolai irálygyakorlatokhoz; Irómester; Állatmuzeum. Utasítás az állatok kitömésére; Madárdalok; Iskola után. (E két utóbbi gyermekversek- és elbeszélésekből áll.) Emericzyvel közös művei: Vezérkönyv a népiskolai földrajztanításhoz. Ehhez Eredménytár; Atlasz. Mind a három állami kiadás; Vezérkönyv a népiskolai számtanításhoz. Ehhez példatárak; Vezérkönyv a méréstani tanításhoz. Ehhez példatár; Olvasókönyv a polgári és felsőbb leányiskolák számára.

2. K. Károly, filologus, született Besztercebányán 1851 szept. 8. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, az egyetemieket Bécsben és Budapesten végezte. Az utóbbi egyetemnél szerzett tanári oklevelet, majd 1876. óta a soproni állami főreáliskola tanára. Élénk tevékenysséget fejtett ki ugy az irodalmi, mint a közművelődési téren. Az irodalomban munkatársa volt számos tudományos és szépirodalmi lapnak (Magyar Nyelvőr, Figyelő, Fővárosi Lapok), különösen az Újvári Béla és Moller Ede által szerkesztett Külföldnek. Önálló művei: A murányi Vénus a magyar költészetben (Sopron 1880); Német nyelvtan (Fleischaker Fridolinnal, magyar és német szöveggel, Budapest 1890-92); A soproni áll. főreáliskoa monográfiája (sajtó alatt). Élénk tevékenységet fejtett ki az egyesületi téren, egyfelül mint a soproni szinpártoló egyesület egyik alapvetője, másfelül mint a soproni Irodalmi és művészeti körnek 1877-1882. főtitkára, azontul másodelnöke, majd elnökhelyettese és elnöke, ahol emberül küzdött a magyarosodásért a Sopronnak nemzeti művelődéseért. Ebbeli minőségében szerkesztette a Frankenburg által alapított kör díszes emlékkönyvét (Sopron 1892), mely K. tollából a kör történetét is tartalmazza.

Kárpáti balzsam

v. magyar balzsam (növ.), l. Havasfenyő.

Kárpáti dolomit

a kréta-szisztémabeli (s pedig a felső emeletből) világosszinü dolomit vagy mészkő a Ny-i Kárpátokban, mely rendesen a parnica-rétegeket vagy az aptichus-márgát fedi. Khocsdolomit is a neve.

Kárpáti flóravidék

(növ.), Kerner szerint a Baltmelléki flórának egyik tagja, a Vág völgyétől Bukovináig terjed. Jellemzője a havasi fenyő, a sziléziai fűzfa, a Spiraea ulmifolia és Sp. chamaedryfolia, meg az Erica carnea, amely a quad flóravidéktől megkülönböztet, Erdély flóravidékétől a Bruckenthalia és sok más erdélyi jellemző növény hiánya különbözteti meg, mig a Josikafa vele összefűzi.

Kárpáti homokkő

erősen vasoxidtartalmu meszes homokkő, mely a Kárpátokban, különösen pedig a K.-i Kárpátokban van erősen kifejlődve és korra nézve legfőképen kréta-szisztémabeli, még pedig leginkább a felső emeletből, noha a többi emeletből, nemkülönben még a felső eocenből is ismeretes. Kövületekben igen szegény, legismertebb kövületei a fukoidák és az inoceramuszok. Az u. n. bécsi homokkő, a flysch, valamint a maciquo vele egyenrangu képződmények.


Kezdőlap

˙