Katalonia

Spanyolország egykori tartománya Franciaország, Aragonia, Valencia és a Földközi-tenger közt. Partjainak hossza, leszámítva a kisebb öblöket, több mint 400 km. Felülete igen hegyes; a sík területek csekély kiterjedésüek; ilyenek: az Ampurdan, a Campo de Tarragonna, az Ebro-delta, az urgeli llanók, a leridai huerta és a Noguera. Hegyei közül az É-i részét takaró Pireneusok 2000-3404 m.-nyi magasra emelkednek, mig belsejében a legérdekesebb és legszebb a Montserrat-hegy (1238 m.), továbbá ettől ÉK-re a Sierra de Monseny (1699 m.). A folyók nagyobbára az Ebro vizkörnyékéhez tartoznak; ilyenek a két Noguera, a Pallaresa, a Ribagorzena és a Sere; parti folyócskák a Muga, Fluvia, Ter, Daro, Tordera, Besos, Llobregat, Gaya és Cenia. Mindezen folyóvizek nagyobb része környékük öntözésére szolgál. A partok mellékének klimája és növényzete egyaránt Földközi-tengermelléki; itt megterem az olajfa, narancs, citrom, rizs, sőt a datolyapálma is virágzik, de gyümölcse meg nem érik; a paratölgy általánosan el van terjedve. A belsőbb részeken a magasság szerint az éghajlat és a termékek is különböznek. Itt a mi gyümölcsfáink és gabonaféléink díszlenek. A juh- és sertéstenyésztés virágzó, a selyemhernyók és méhek száma nagy. Bár vasércekben, kősóban, kénben és márványban nincs hiány, a bányászat el van hanyagolva. A föld termékenysége, a lakosok munkássága K.-t Spanyolország egyik legműveltebb és legiparosabb tartományává tették. Jelenleg Lerida, Barcelona, Tarragona és Girone tartományokra van felosztva, összesen 32,330 km2 ter., (1887) 1.843,540 lak. K. egyike volt az első római tartományoknak, amelyet legtovább is tartottak meg. A népvándorlás korában először az alánok, 415. pedig a nyugati gótok foglalták el. 711. után az arabok szállották meg, de már 778. Nagy Károly a Limes Hispanicus megalkotásánál frank uralom alá vetette. K. grófjai azonban Kövér Károly halála után magukat függetlenítették. IV. Rajmund Berengár házassága által 1137. Aragonia trónját is megszerezte magának; de később Aragonia és K. ismét különváltak. Többszörös egyesítés és különválás után 1469-ben Spanyolország kiegészítő részévé vált. Szabadelvü alkotmányát azonban megtartotta egészen V. Fülöp koráig, aki attól megfosztotta. V. ö. Balaguer, Hist. de Cataluna (Madrid 1885-87); Pella y Forgas, Historia del Ampurdan (Barcelona 1883-89); Des Molins szótára. (L. Katalán nyelv és irodalom alatt).

Katamenia

l. Hónapszám.

Katana

(lat. Catana v. Catina), ókori város Sziciliában, a szigetnek keleti partján, az Amenanus folyó mellett. A várost Kalkisz lakói alapították (Kr. e. 729. v. 730.), akik azt egész könyékével virágzásra emelték. Itt halt meg Stesichoros a költő. Hieron 476. Leontinoiba költöztette a város lakóit, kiknek helyébe más lakókat hozott Szirakuzából és a Peloponnezusból, magát a várost pedig Aitnának nevezte. Halála után a régi lakók újból hatalmukba kerítették a várost és visszaadták régi nevét is. Még Dionysiosszal és Agathoklesszel szemben kellett szabadságát megvédenie, mig végre az első pún háboruval a római hódoltság vette kezdetét. Mindezen változások dacára a város megmaradt gazdagnak és népesnek és mikor Augustus császár gyarmatosokat vezetett oda, olyan virágzásnak indult, hogy Messana mellett a sziget második, sőt koronkint első városának nézték.

Katanchich

Mátyás Péter, horvát költő és régész, szül. Valpón (Szlavonia) 1750 aug. 12-én, megh. Budán 1825 máj. 24. 1771 belépett a ferencrendiek szerzetébe, 1775 ápr. 17. áldozópappá szenteltetett. 1780-ben eszéki gimnáziumi tanár, 1788. zágrábi főgimnáziumi tanár, 1796. pesti egyetemi tanár és az egyetemi könyvtár őre lett. 1809 októberében ezen állásáról lemondott és visszahúzódott szerzetének budai kolostorába, hol azután csakis tudományos munkáinak élt. Munkái a régi történet, archeologia, régi geográfia terén alapvetők. Kézirataai a budapesti egyetemi könyvtár tulajdonát képezik. Fiatal korában horvát költészettel is foglalkozott. Számos munkája közül itt csak a legnevezetesebbeket fogjuk felsorolni: Dissertatio de Columna Milliaria ad Essekum reperta (Eszék 1782); In veterem Croatarum Patriam indagatio philologica (Zágráb 1790); Specimen philologiae et geographiae Pannoniarum (u. o. 1795); Tentamen publicum ex Numismatica veteri (Pest 1797); Sacra Scriptura Illyrice reddita (a biblia horvát fordítása, Buda 1809-16, 5 köt.); Fructus autumnales in jugis Parnassi (horvát idillikus költemény, Zágráb 1791); Poskocnica Pana i Thalie (idilli költemény Pan és Tháliáról horvát nyelven, Eszék 1788); Orbis antiquus ex Tabula, quae Theodosii Imp. et Peutingeri audit etc. (Buda 1824-25, III. köt., legnevezetesebb munkája); csak halála után jelentek meg: Istri Adcolarum geographia vetus (Buda 1826-27, II. köt.); Commentarius in Caii Plinii Secundi Pannoniam (u. o. 1829). Szülőhelyén, Valpón emlékszobrot emeltek neki és Zágrábban egy utca viseli nevét.

Katang

(növ.), l. Katángkóró.

Katanga

1. folyó Jenisszeiszk orosz-szibériai kormányzóságban; a sarkkör alatt, három tóból ered, balról a Ketát, Balaknát és Novaját, jobbról a Popigáj folyót veszi föl és a tundrákon keresztül az Északi Jeges-tenger K.-öblébe ömlik. A K. hossza a K.-öböllel együtt 7372 km. - 2. K. (Msidi országa), ország Afrika belsejében, a felső Lualoba és Luapula között (D. sz. 80 és 120), melyet az Uniamvézi törzsből bevándorolt Msidi-főnök alapított és zsarnokilag kormányzott. Az 1200 m. magasan fekvő fensík most a Kongó-államhoz tartozik; határai É-on a Mvitomba-hegység., Ny-on a Lualaba, Kafue, Kabile, Upemba, Mutunda és Kissala tavak, D-en a Lualaba és Zambezi folyók, K-en a Luapula és Moero tavak. Éghajlata egyenletesen forró (25°-35 °C.), de egészséges; terményei: szorgum, maniok, földi dió és rizs; sok elefántja, bivalya és antilopja van. Fő gazdasága azonban a déli rézbányák, továbbá az elefántcsont és rabszolgák, melyekkel, részben még most is, élénk kereskedést űznek a nyugati portugál partokon. Újabban nemes fémeket is találtak. Msidi fővárosa Mukurru (Bunkeja, vagy Unkea) volt, nem messze a belga Lufui állomástól. Reichard Pál volt az első európai, aki a területet az ott meghalt Böhm Rikárd társaságában (1883-1884) beutazta. V. ö. Mitteil. der afr. Gesellsch. in Deutschland (Berlin 1885); Arnot, Garenganze (London 1889); Mouvement Géographie (Brüsszel 1892-93); Moloney J. A., With captain Stairs to Katanga (London 1893).

Katángkóró

(növ.), katáng, kattan, katlankóró, kotáng, cikória, napranéző fű, nap után néző (járó) fű, Cichorium Tourn., a nyelves fészkesek kórója, 5 faja az ó-világ É-i részén (nálunk 3) terem, de nagyon elfajzik. Ága szétterpeszkedik, levele szárnyashasábu v. nagyjából fogas, virága kék, ritkán fehér, kaszatja majdnem ötélü, kopasz bóbitáját 1-3 soros pikkelyek alkotják. Fészekpikkelye kétsoros, a külső sort 5, a belsőt 8-10 levélke alkotja. Fajai az endivia (C. Endivia L.) tövi levele laza fejjé borul össze; különösen a bodros fajtáét (C. crispum Mull.) salátának termesztik. A C. Intybus L. (cikória) egész 1,25 m.-nyi kóró, alsó levele csipdelkés, a felső lándsás. Japántól Khinán és Elő-Ázsián át egész Európában Norvégia É-i részéig, sőt É.-Amerikában is terem. Füve jó takarmány, az ürünek is termesztik, fiatal levele jó saláta. Salátául a K.-nak bizonyos fajtáit termesztik, még pedig Belgiumban a brüsszeli witloofot, a franciák pedig a kapucinus-szakáll nevüt. Ezek gyökerét sötétes pincében lótrágyába ültetik s itt szüntelen, még télen is, szintelen, nagyon gyengéd levelet hajt. Nagy mértékben cikória néven 1763 óta kávépótléknak (német kávé) termesztik. Ennek a gyökere vastagabb, húsos s aránylag vastagabb a kérge, mint a vadontermőének. Akár termesztett, akár vad a gyökér, a csersavnak meg az éteres olajnak csak a nyoma van benne, kevés a fehérje, zsir, gyánta és szerves sav. A termesztett gyökér alkotó része 3-4/% cukor, 16-23% nitrogéntelen, 2-4% nitrogénes szerves anyag, 2-5% farost és ásványanyag, 70-80% viz, tehát a kávénak ható anyagából semmi sincs benne, csak a pörkölés folytán benne kifejlődött kozmás olajat lehet némileg a kávé arómájahoz hasonlítani. A kávénak való K.-gyökeret megszárítják, ekkor 3,5-4 mázsából körülbelül egy mázsa lesz. Ezt felaprítják, nagy vaslemezen mint a kávét megpörkölik, azután finomra megőrlik s 60-120 g. pakétákba csomagolják. Újabban e gyökereket spirituszgyártásra is ajánlják, a cikóriagyárban pedig a munkásoknak ételül megfőzik. Sörfestésre is felhasználják. A K.-t már a régiek seris cichorium vagy cichorium, avagy ambuleja néven ismerték.

[ÁBRA] a Kék katáng, c a nyelves virág, d a termő, a bibeszárral és bibével, e a gyümölcs.

A K. szelid, csapadékos éghajlat alatt s könnyü, homokos, jó erdőben levő és mély rétegü talajon adja a legnagyobb termést. A trágyát meghálálja, csakhogy ez őszkor alászántandó. Rendszerint gabona után vetik, utána pedig gabonát következtetnek. A talaj előkészítésénél a fősúly az őszi mély szántásra fektetendő. Vetése tavaszkor, április hóban történik; rendszerint sorba vetik, 30-40 cm. sortávolságra, mely esetben kataszt. holdjára 4-5 kg. mag szükséges. A vetés kikelése után egy-két kapálás, 20-30 cm.-nyi távolságra való egyezés és töltegetés következik. A K. kiszedése a cukorrépa kiszedésével esik össze. A szár előleges levágása után a gyökerek legcélszerübben ásóvillákkal szedetnek ki s megtisztítva, esetleg megmosva a gyárnak adatnak el. Kataszt. holdjáról 70-170 q gyökér és 25-30 q szár várható, mely utóbbi egyéb takarmányfélékkel keverve feltakarmányozható. Hazánkban különösen Kassa környékén termelnek K.-ot nagyobb kiterjedésben.

Katánia

(Catania), 1. tartomány az egyesült olasz királyságban, Szicilia sziget keleti részében fekszik, É-on Messzina tartománnyal, K-en a Jón-tengerrel, D-en Szirakuza, Ny-on Palermo és Kaltanizetta tartományokkal határos. Területe 5102 km2, lakosainak száma (1881) 563,457; négy kerületre oszlik: Acireale (130,697), Caltagirone (108,270), Katánia (229,707) és Nikozia (94,783). A tartomány É-i, ÉNy-i és DNy-i része hegyes; legmagasabb emelkedése az Etna (3313 méter); D-i részén van a rendkivül termékeny Piano di Catania (E-i síkság, Campi Leontini), melyet a K-i öbölbe szakadó Szimeto, Dittaino és Gornalunga folyók öntöznek. Az Etna körül még az Alkantera folyó folyik. A lakosság gabonát, lent, kendert, selymet, bort (1882. 1 millió hl.), édesgyökeret termel és olajjal meg déli gyümölccsel kereskedik. Az ipar a gyapot- és selyemszövésre, továbbá a szódagyártásra szorítkozik; vannak gazdag kén- és márványbányái is.

2. K., az ilyen nevü tartomány fővárosa Szicilia legszebb és Palermo után legnépesebb városa; rendesen épült és tiszta város, a Jón-tenger egyik öble mellett, a messzina-szirakuzai vasútvonal mentén, a kataláni síkság közepén, az Etna DK-i tövében fekszik. Az Etna kitörései gyakran elpusztították, de mindannyiszor még szebben épült fel; éghajlata egészséges, átlagos hőmérséklet 18,6 °C. (legnagyobb 34°, legkisebb 3°), eső 1800 mm. Itt lakik a prefekt, az érsek, a máltai lovagrend nagy perjele; van itélőtáblája, 105 temploma, egyeteme, katonai főparancsnoksága, (1891) 109,687 lakosa. A hires dom, melyet 1091. I. Roger kezdett építeni, egy földrengés (1161) következtében romba dőlt, azóta újra építették. A San Carcere-templom kapuzata a XI. sz.-ból ered és görög-normann stilü. A benedekrendiek szt. Miklóshoz címzett egykori zárdája Európa legszebb és leggazdagabb kolostorai közé tartozott; területe 96,044 m2. A 105 méter hosszu és kereszthajójában 48 méter széles templom remek barokk-modorban épült; orgonáját Donato del Piano építette; 1866 óta, midőn Olaszországban a szerzetes rendeket eltörölték, részben kaszárnyának, részben iskolai helyiségeknek használják; könyvtárában több mint 20,000 kötet és 300 kézirat van. K. főtere a dom-tér; közepén egy lávából kifaragott elefánt a hátán egy obeliszket emel; a szt. Fülöp terét 32 antik márványolszlopból épült csarnok veszi körül. Ókori régiségei közül legnevezetesebbek: az Odeum (40 méter átmérőjü), melyet már a rómaiak is görög alapra építettek; egy római fürdő maradványai a karmeliták temploma alatt, továbbá az Amfiteatrum. Igen szép a Villa Bellini (azelőtt al Labirinto), s a nagy zeneköltőnek emelt emlékszobor (mintázata Ferrari). Egyetemét 1445. alapították; most 200-300 (azelőtt több mint 2000) tanuló látogatja; könyvtára 50,000 kötetnél többet számlál. Megtekintésre méltók a Gioeni lovag által alapított és róla elnevezett akadémia természettudományi gyüjteményei. K. iparcikkei a len-, gyapot- és selyemszövetek, borostyánkő-, fa-, márvány- és láva-faragványok (camea), továbbá az olaj és a viasz; kereskednek ezenkivül még gabonával, déli gyümölcsökkel, szódával és hóval az Etna tetejéről. Halászatal vagy 2000 ember foglalkozik. K.-t Katana név alatt egy jón-kalkiszi gyarmat alapította Naxosz szigetéről, Kr. e 729., s a város már a Kr. e. V. sz.-ban igen virágzó és gazdag volt. Szirakuzai I. Hiero (476) a város lakóit kitelepítette Leontinibe, s helyükbe 5000 szirakuzait és ugyanannyi peloponnézit küldött oda s Etnának nevezte a várost; de a régi lakók visszatértek (Kr. e. 461) szülővárosukba, s visszaadták eredeti nevét is. Ezután (415) az athéniek foglalták el, majd (401) I. Dionysos elpusztította s végre benszülött zsarnokok prédája lett. Csak a római uralom alatt kezdett ismét emelkedni, de már Kr. e. 123. csaknem egészen elpusztította egy lávaömlés. Augustus is küldött ide gyarmatosokat. A középkorban nagyon lehanyatlott; részint a barbár betörések miatt (gótok, vandalok, szaracénok; ez utóbbiak 1070-ig birták), részint az 1170-iki irtózatos földrengés miatt, amelyben 15,000 ember pusztult el. 1669. kitört az Etna, 1693. pedig a földrengés annyira romba döntötte a várost, hogy csak öt háza maradt épen.

Kataonia

a Taurus mellett fekvő déli része Kappadóciának (l. o.).

Katapán

l. Koppány.


Kezdőlap

˙