Kennebec

1. folyó Maine E.-amerikai államban, hossza 360 km. Moose néven a Heights of Land-on ered, a moose-headi-tóból kijövén, fölveszi a K. nevet; festői és termékeny vidéken folyik keresztül és Bath alatt az Atlanti-oceánba torkollik. Legnagyobb mellékvize az Androscoggin. Vizkörnyéke 25,000 km2, 150 t. tartalmu hajók Hallowellig mennek föl rajta. - 2. K., county Maine államban, 2340 km2 területtel, 53,060 lakossal, Augusta székhellyel.

Kennedya

Vent. (növ., Zichya Hüg., Amphodus Lindl.), vitorlás virágu, örökzöld iszalagcserje, levele egyszerü v. hármas, tojásdad; virága piros v. lila, leginkább fürtös; 17 faja Ausztráliában terem, ritka kerti dísz. Legismeretesebb a K. rubicunda Vent., virága nagy, barna - sötétpiros.

Kennedysund

tengerszoros, a Smithsund folytatása Washington- és Grinell-föld közt az É. sz. 81° alatt.

Kenneh

város Felső-Egyiptomban, az ugyanily nevü tartománynak székhelye 15,402 lakossal. A város, melyet a régiek Kaenopolisz néven ismertek, a Nilus jobbpartján fekszik és a legjobb likacsos agyagedényeket, csuprokat, vázákat stb. készíti. Miután a talaj innen kelet felé egész a tengerig lépcsőzetesen lejtős, a mekkai zarándokok karavánjai a városon és a Vadi Hammamat síkján keresztül mennek Koszeirbe. A mostan épülő nilusvölgyi vasútnak, melyet Aszuantól folytatnak, K. lesz a végpontja. A vonal 1895 végével kész lesz.

Kennel

(ang.) a. m. ebház, ebtenyésztő, a nemesebb faju vadászkutyák tenyésztésére szolgáló ólak és berendezések.

Kennet

a Themse jobboldali mellékfolyója Anglia D-i részében, Swindontól DNy-felé néhány km.-nyire ered és Reading mellett torkollik. Newbury-ig hajózható. A K.-avoni csatorna Hungerfordig kiséri, innen Ny-nak fordul az Avonig.

Kenneth Macalpin

a skótok királya, aki 844. a piktek és skótok országait jogara alatt egyeséges országgá egyesítette, melyet utóbb Szent Alban-országnak neveztek. Megh. 860. Követte őt a trónon öccse Donald.

Kenngott

Gusztáv Adolf, német mineralogus, szül. Boroszlóban 1818 jan. 6. 1844. magántanár lett Boroszlóban, 1850. Bécsbe, majd ugyanez év novemberében Pozsonyba ment és ott a főreáliskolában az ásványtant tanította. 1852. segédőrré nevezték ki a cs. kir. udvari ásványgyüjteményhez, 1856. a zürichi politechnikum és 1857. egyszersmind az egyetem tanára lett. 1872 óta mindkét intézet ásványtárának igazgatója. Művei: Lehrbuch der reinen Krystallographie (Boroszló 1846); Lehrbuch der Mineralogie (Bécs 1851, rövidítve Darmstadt 1857, 5. kiad. 1880); Synonymik der Krystallographie (Bécs 1855); Das Mohssche Mineralsystem (u. o. 1853); Übersicht d. Resultate mineralogischer Forschungen (u. o. 1844-1849, 1850-51, 1852, 1853, 1854, 1853-1865, Lipcse 1855-86); Tabellarischer Leitfaden der Mineralogie (Zürich 1859); Minerale der Schweiz (u. o. 1866); Elemente der Petrographie (u. o. 1868); Lasaulx-val és Rollerrel a Handwörterbuch für Mineralogie, Geologie und Paläontologie címü művet adta ki (Boroszló 3 köt.).

Kenosha

(ejtsd: kinose), 1. county Wisconsin É.-amerikai államban, 780 km2 területtel, 13,550 lak., K. székhellyel. - 2. K., az ugyanily nevü county székhelye, a Michigan-tó és vasút mellett, (1890) 6532 lak., élénk gabona-, liszt-, sertés- és gyapjukereskedéssel.

Kénosi Tőzsér

János, unitárius lelkész, szül. Kénoson (Udvarhely) 1708., megh. Torockó-Szt.-Györgyön 1772 jun. 27. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban fejezte be, melyben 1730. osztálytanító, 1732. egyszersmind senior lett. 1734 tavaszán tordai rektorságra ment, 1755-től bágyoni, 1771-től torockó-szent-györgyi lelkész volt. Az aranyos-tordai egyházkörnek jegyzői tisztét sokáig viselte. Nagyban tanulmányozta az erdélyi unitáriusok történetét s erre vonatkozólag több munkát irt, melyek azonban egytől-egyig kéziratban maradtak s csak másolatokban terjedt el egynémelyik. Az Uzoni Fosztó István neve alatt emlegetett Historia Eclesiatica Transylvano-Unitaria első könyve az ő tollából eredt s a nevezett csak tovább folytatta, de be szintén nem fejezte. Ugy ezen műve, mint De typographiis et typographis Unitariorum in Transylvania és Bibliotheca scriptorum Transylvaniae Unitariorum c. korábbi munkái ma is nagybecsü forrásművek. Notae quaedam de reformatione civitatis, Kolozsvár c. meglevő és Praelectiones seu phrasesin Catechesim: Quis tibi est Christianus? c. lappangó vagy talán megsemmisült dolgozatai őrzik még emlékét fáradhatatlan buvárkodásának.


Kezdőlap

˙