Kéntrioxid

l. Kén oxidjai.

Kentucky

(ejtsd: kentökki), 1. folyó az ugyanily nevü É.-amerikai államban. A Cumberland-hegyek ÉNy-i lejtőjén 3 ából ered, amelyek Proctornál egyesülnek; a főág az É-i. Proctortól ÉNy-nak folyik és Carolltonnál az Ohióba torkollik. Hossza 375 km., vizkörnyéke 16,600 km2, 95 km.-nyi hosszuságban hajózható. Völgye néhol festői; vize néhol 150 m. magas, meredek falakhoz hasonló partok közt folyik. - 2. K. (rövidítve Kent. vagy Ky), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Ohio, Indiana, Illionos, Misszuri, Tennessee, Virginia és Ny.-Virginia közt, 104,630 km2 területtel, (1890) 1.858,635, 1 km2-re 18 lak., akiknek legalább 1/6-a szines bőrü. K. nagyobbára síkföld. ÉNy-on az alacsony Ohio Hills, DK-i szélén a közel 900 m. magas Cumberland-hegyek húzódnak el. ÉK-i csücske szilur és devon, DNy-i vége tercier, többi, mintegy 3/4 része karbon-képződményekből áll. Középső sík része, a Blue Grass region rendkivül termékeny föld; Ny-on vannak a barrens, kopár de megművelhető részek, továbbá a sink holes, ravaszlyukak, amelyek a folyóvizeket el-elnyelik, meg azon barlangvidék, ahol egyebek közt a hires Mammut-barlang található; ez utóbbi, különféle kiágazásait is beleszámítva, több mint 220 km. hosszu. A magánosan álló, Frenchman Knob melletti barlangnak pedig 80 m. mélységben sem találták meg a fenekét. Az összes folyók az Ohio környékéhez tartoznak; ez, valamint a Miszisszippi csak a határát érintik; a többi szintén hajózható folyói a cumberland, a Green, a Salt, Kentucky, Licking, Sandy és a Tennessee. Nem hajózható a Sinking-creek, mely 12 km.-nyi utat tesz meg a föld alatt. Az éghajlat mérsékelt, sőt enyhe. Louisvilleben az évi középhőmérséklet: 13,5°, a nyári 23°, a téli 2,5°; az évi esőmennyiség 1,20 m. A bányászat, különösen a széntermelés nagy lendületet vett. 1880. az évi termelés 946,288 1890. pedig már 2 millió tonna volt. Vasércet évenkint csak 50,000 tonnát termel. A sót nagyobbára sósvizü tavakból főzik. A mezőgazdasági termékek közül az első helyet a dohánytermelés foglalja el. Az állattenyésztés virágzó; lovait az Unióban a legjobbaknak tartják. Az ipar tekintetében K. a 17-ik helyet foglalja el az Egyesült-Államokban. A népműveltség meglehetősen magas fokon áll. 1889-ben 565,451 fehér bőrü és 115,315 szines bőrü gyermek járt iskolába. Felső iskola van 13, 2500 hallgatóval. Főváros Frankfort. A szenátus négy évre választott 38, a képviselőház két évre választott 100 tagból áll. Ugyancsak 2-2 évre választják a végrehajtó hatalom kezelőit is. A felső biróság tagjait 8 évre választják. Az egész állam 117 countyra van fölosztva. Az elnökválasztásnál 9 szavazata van; a kongresszusba 11 tagot küld. K. kezdetben Virginiának volt része. Smith ezredes 1766. volt az első, aki egy részét átkutatta. Brullit kapitány alapította 1773. az első erősséget. 1792. vették föl az államok sorába. 1863. törülték el a rabszolgaságot. V. ö. Collins, Hist. sketches of K. (1880).

Kentuchky kávéfa

szarvasfa vagy tarfa (növ.), l. Gymnocladus.

Kénvirág

l. Kén.

Kenyér

az emberiség legfőbb tápláléka, mely körül minden egyéb élelmiszer csoportosul. A K. épp oly nélkülözhetetlen eledele a vadembernek, mint a civilizált európainak; minden világrészben honos, de minőségre nézve, bár mindenütt növényi részből készül, igen különböző. Legjobb kenyeret a gabonanemüek szolgáltatják, még pedig első sorban a búza és rozs, másodsorban az árpa, zab és kukorica. Magyarország a jó K. hazája, a mi kenyerünk Európaszerte hires; ennek oka nemcsak lisztünk jóságában rejlik, hanem abban is, hogy a háznál sült kenyeret tekintik a jó háziasszony próbakövének. A búzalisztből sült K. fehérebb és szárazabb, mint a rozslisztből készült; jóságra nézve a kettő egyenrangu, készítésmódja is hasonló, csakhogy a rozskenyér erősebb dagasztást és sütést kiván.

A jó házikenyér készítése a következő: Miután a kenyérsütés előestéjén megszitáltuk a használandó lisztet, ezt teknőbe vgy cseréptálba helyezük s közepén kezünkkel gödröt csinálva, beleöntjük a langyos vizzel elkevert kovászt, melyet kevés liszttel lágyan elkeverünk s letakarva a következő reggelig langyos helyen hagyjuk. Másnap 3 órával a sütés előtt egy kevés élesztőt teszünk az este megkészített kovászhoz, sót, köménymagot v. anizst s körülbelül 8 lit. liszthez 4 lit. vizet. Ezen anyagot jó negyedóráig egyenletesen dagasztva, ha búzaliszttel dolgozunk a tálban kelesztjük lágymeleg helyen 21/2-3 óráig, ha rozslisztből készítjük a kenyeret azonnal kiszakasztjuk s a meglisztelt kenyérruhát a kosárban elhelyezve, beletesszük s ott megkelni hagyjuk. A jól megkelt K. még egyszer oly magas a kelés után mint előtte, mire kemencében két órai egyenletes hőfoknál kell megsütni. A jól megdolgozott K. aránylag kevesebb kelesztő anyagot kiván, gyorsabban kel és könnyebben emészthető, mint a gyorsan összeállított. Sajnos, a nagyvárosi élet élelmezési nehézségei meglehetősen ritkították ama háztartások számát, amelyek háznál készítik kenyerüket; pedig a házikenyér olcsóbb, jobb ízlü, táplálóbb, tisztább, tehát közegészségi szempontból sokkal ajánlatosabb a pékkenyérnél. Számtalan ragályos betegség közvetítője a pékkenyér s nem egy gyomorbaj gyógyulását akadályozza ama sok pótanyag, u. m. burgonya, mész, timsó, gálickú, lisztsöpredék, mely némely pékkenyérben található. Nagyobb, benlakással összekötött intézetek, kórházak és kaszárnyák K.-rel való ellátásánál, valamint nagyobb péküzletekben sikerrel használják a dagasztó gépeket, melyek gyorsan és egyenletesen dolgoznak. Kovász és élesztő helyett némelyek (külföldön különösen Amerikában, Angliában, Hollandiában és Németországban) kettedszénsavas szódát borkővel vagy sósavval használnak, mely esetben a nyersanyag azonnal sütőbe teendő; ezen kelesztő anyag aránya: 100 rész liszthez 1 rész kettedszénsavas szóda és 4 rész sósav. A katonakenyér, mint főtápszere a hadseregnek, a modern technika legújabb vívmányaival ellátott sütőintézetekben állandó szakértői felügyelet alatt készül.

A kenyeret lovak etetésénél abrak helyett használják. A K.-etetésnek nagy jövője van, mert a K. likacsos alkatánál fogva könnyen emészthető, de különösen azért is, mert némely kellemetlen ízü, de rendkivül tápláló kereskedelmi takarmánynemek, mint p. a hús- és vérliszt, a szárított sikér stb. könnyeben etethetők meg, ha olcsóbb lisztnemekkel, továbbá korpával, malátacsirával, burgonyával stb. K.-ré süttetnek. A K.-etetésnek mintegy 4 sr. tápanyagot veszít és hogy a készítése némi költséget okoz. Ny.-Európában már üzletszerüen foglalkoznak a kenyérsütéssel az állatok számára.

Története. Kenyeret már a legrégibb időkben készítettek. A gabnaszemeket kezdetben kövek közt megtörték és vizzel föleresztve megfőzték; később mind több lisztet kevertek hozzá, hogy kovász, majd tészta lett, melyen napon szárítottak, v. forró köveken sütöttek meg. A magok megtörése mozsarakban és megőrlése kézi malmokban még későbbi keletü. Eleinte sótalan kenyeret sütöttek, Mózes azonban a husvéti bárány elfogyasztásához megtiltotta a sózott kenyerek használatát. Ezt a szokást a zsidók meg is tartották s a pászka ünnepkor ma is sótalan kenyeret (macesz) esznek. A K.-sütést az egyiptomiaktól a görögök is megtanulták; Athénben Dionysiust tartották feltalálójának, s ünnepein nagy kenyereket hordoztak körül. A rómaiak csak Kr. e. 170 körül ismerték meg az első sütőkemencét és Augustus korában már több mint 300 működött Rómában. a K. latin nevét (panis) Pan istentől vette, vagy azért, mert őt tartották feltalálójának, v. azért, mert az ő formájára sütötték az első kenyereket. A rómaiaktól a gallok is megtanulták a K.-sütést s állítólag ők használtak hozzá először élesztőt. A németek a kenyeret csak a középkorban kezdték sütni, mig a svédek egész a XVI. sz.-ig nem ismerték a sütött kenyeret. Dagasztógépeket már 1787-ben kezdtek használni Bécsben, Hollandiában és Genovában; de általánossan csak 1810 óta terjedtek el, midőn a párisi Lembert azt megjavította és Fontaine (1839) azt még tökéletesebbé tette.

Kenyéráldás

l. Agape.

Kenyérátváltozás

l. Átváltozás.

Kenyérbél-gomba

(növ.), l. Tapló.

Kenyérbélvirág

(növ.), a Calendula officinalis népies neve ma is tul a Dunán; 1. Körömvirág. De K.-nak nevezik a Ptarmica Tourn. fészkes növények kerti alakjait is, amelynek különben még kenyérvirág, vad tárkony, prüsszentőfű, náthafű neve is van. A Ptarmicát majd külön génusznak, majd az Ahillea (l. Cickafark) algénuszának tartják, tőle kivált, a nem többször szabdalt, gyakran szálas levele, nagyobb számu (10) és hosszabb sugárvirága különbözteti meg. Többnyári füvek főképen Európa és Szibéria havasain, hazánkban 7. A Pt. vulgaris DC. (Achillea Ptarmica L.) leginkább patak mentén terem, hazánkban vadon elég ritka. Kertben a Pt. macrophylla DC. és P. Clavennae DC. is díszlik.

Kenyérbogár

l. Fénybogarak.


Kezdőlap

˙