Keratoplasztika

(gör.), az elhegedt szaruhártya pótlása volna. Az átlátszatlanná vált hártyát kivágják s nyul szemének tiszta szaruhártyáját forrasztják helyébe. Azonban az eredmény nem maradandó, az átültetett hártya szintén elhomályosodik.

Keratoszkóp

(gör.), olyan eszköz, mellyel a szaruhártya fölszinének görbületét lehet vizsgálni. A közepén átlyukasztott korongon váltakozó fehér és fekete széles körök vannak. Ezek képét tükröztetjük a szaruhártyán s a korong lyukán át nézzük, milyen alkatunak látszanak. Rendes görbületü szaruhártyán a K. körei szabályosak; asztigmatizmus (l. o.) esetén hosszukásan elnyulnak a laposabb déllő irányában; keratokonuszos (l. o.) szemen tojásdad formát öltenek csúcsokkal a szaruhártya közepe felé; ha a körök elkuszálódnak, arra vall, hogy szabálytalan a szaruhártya fölszine.

Keratoszkópia

(gör.), l. Szkiaszkópia.

Keratotomia

(gör.), a tályogos szaruhártya kettéhasítása.

Kératry

Emil gróf, francia politikus és iró, szül. Párisban 1832 márc. 21. 1854-65-ig a hadseregben szolgált és Krim, Algeria meg Mexiko csataterein tünt ki. Miután a mexikói expediciót és Miksa császár feláldozását elitélő cikkeivel (a Revue des deux Mondes-ban) magára vonta a figyelmet, 1869. szabadelvü ellenzéki programmal Finistereben képviselőnek választották. Az 1870. háboru kitörése után (aug. 20.) kikelt Lebeuf hadügyminiszter ellen, mire a szept. 4-iki kormány Páris prefektusává tette, mely állástól több ügyetlen rendszabály kibocsátása után okt. 12. megint megvált, és miután Toursban Gambettával is meghasonlott, nem vett többé részt a németek elleni harcban. Thiers elnök 1871. Toulouse, majd Marseille prefektusává nevezte ki, de ármányos és heveskedő terészete miatt erről az állásról is nemsokára le kellett mondania. 1872. visszatért Párisba, hol az egyik, hol a másik pártnak szolgált mint iró. A képviselőházba nem sikerült többé bejutnia. Művei közül említendők: A bonchat bon rat (szindarab 1856); La toile de Pénélope (1865); La guerre de blasons (1860); La vie de club (1862. Mindezek szindarabok). Politikai munkái: La créance Jecker (1867); L'éléation et la chute de Maximilien (1867); Armée de Bretagne 1870-71. (1874); Murad V. prince, prisonnier d'état (1878); Bas fonds et sommets (1878); végül: A travers le passé; souvenirs militaries (1887).

Keraunion

(gör.) a. m. mennykő, villám; régi kritikusoknál lefelé álló nyílalaku jel, mellyel egy helyet különösen ki akartak emelni.

Kerazin

(ásv., ólomszaruérc, szaru-ólom), anyaga klórtartalmu ólomkarbonát (Pb2 Cl2 CO3); négyzetes rendszerbeli átlátszó szép szintelen kristályokban terem Szárdiniában, sárgás v. zöld szinben Matlock és átlátszatlan kristályokban. Tarnowitz vidékén. Szinonim vele a foszgenit.

Kerbela

(Mesed-Husszein), város Bagdad (ettől 90 km.-nyire) ázsiai török vilajetben, a Hindie nevü csatorna mellett, az Eufrát jobbpartja közelében mintegy 15,000 lak., Husszein sírjával és a Hasszán-mecsettel. K. a siita mohammedánusoknak Mekka után a legszentebb helye, ezért is persa és egyéb siita mohammedánusok itt temetkeznek. A temető a város közepén van. A búcsujárók ezrei legnagyobb számmal febr. havában keresik föl.

Kerberos

(lat.Cerberus), mesés szörnyeteg, mely az ókoriak szerint az alvilág kapuját őrizte, mindenkit beeresztett, de kifelé senkit sem bocsátott. Szülei Typhon és Ecidna voltak. Hesiodosnál még 50-fejü kutya, melynek érchangja van, a későbbi kor mitosza már csak három fejet tulajdonít neki, farka sárkányfark, dühében fölmeredő gerincét pedig kigyófejek borítják. Herakles nagy munkái között kiváló helyet foglal el az, mikor K.-t az alvilágból felhozván, Troezénbe vitte, majd Eurystheus parancsára visszaszállította. L. Herakles.

Kerc

(Kerca), nagyközség Fogaras vármegye alsóárpási j.-ban, (1891) 996 német és oláh lakossal. Apátsága a cisterciták számára, ismeretlen időkben, mint az egresi apátság telepítvénye alakult. Okiratok 1223. említik először. A tatárjárás annyira megviselte, hogy még V. István korában is csak bajosan szedelőzködhetett össze. 1332. nyert szabadalomlevele szerint 10 falu tartozott hozzá. 1421. Murád szultán elpusztította, s mivel utolsó apátja Bärenfuss Rajmund a vallást elhanyagolta, jobbágyait zsarolta, javait elpazarolt s a királynak is ellenszegült, Mátyás király 1474 febr. 27. a kerci apátságot a szebeni prépostsághoz csatolta, de K.-en 3 papot rendelt az isteni tisztelet végzésére, egy negyediket pedig Brassóba, hol a Katalin-kápolnában azelőtt szintén K.-i cisterciták miséztek. Az igy megszünt apátság templomából ma is megvan a szentély, a kereszthajó s a kettős kápolnának romja. Déli oldalán feküdt a kolostor, melynek kereszt-folyosóiból csak a déli és keleti olal épült ki.


Kezdőlap

˙