Kerékvágány

a drót- vagy kenderkötelekhez való kerekek koszoruján a kötél felvételére készített vágány. Drótkötelek a K. fenekét érintik, a kender- v. pamutkötelek azonban a súrlódás növelésének céljából ékszerü K.-ban fekszenek s a vágányba mintegy beleékelődnek.

Kerékvető

kőből, öntött v. kovácsolt vasból, fából készült egészen egyszerü dúc-forma vagy ornamentált konzol-alaku eszköz annak az elhárítására, hogy bejáró kapukon a kocsi kerekei a kapufélfának neki ne menjenek, vagy valamely lejtős oldalon vezető úton a kocsi le ne csússzék. Magasabb töltések szélein a K.-ket sorjában 5-10 m. távolságban szokták elhelyezni.

Kerékvonal

l. Ciklois.

Kereli

(Beiser-göl), tó Konie kis-ázsiai török vilajetben, 1151 m. magasban. Hossza 60, legnagyobb szélessége 15 km. Legnagyobb mélysége Ny-i részében van. Lefolyása a Kiszads.

Kérelmezési jog

alkotmányos politikai népjog (ang. right of petition: peticiójog), amely szerint az állampolgárok mind a kormány, mind a törvényhozó testület elébe kérelmeikkel fordulhatnak, s valódi v. képzelt sérelmeiknek orvoslását kérhetik. A K. a vélemény- és szólásszabadságnak természetes folyománya s szükségszerü kiegészítése. Mind minden joggal, ugy ezzel is természetesen vissza lehet élni. Ily visszaélés mozgalmas és válságos időkben a népnek pártérdekből u. n. ostrompeticiókra felhasználása, amelyeknek eltiltása a közrend fentartása s a végeredményben csakis a vak eszküzül felhasznált nép kárával járó népbolondítás és népfanatizálás megakadályozása érdekében a kormánynak nemcsak joga, de kötelessége. Angol példa az O'Connel monstre-meeting-jeiből kikerült s a kormány által eltiltott repealpeticiók.

Kerelő-Szent-Pál

(Kerellő Szt. Pál), kisközség Kis-Küküllő vmegye radnóti j.-ban, (1891) 861 oláh és magyar lak., vasúti megálló, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztár. Várát és annak kastélyszerü, emeletes részét 1610 ápr. 29. kezdte építtetni hallerkői Haller István. Ettől délkeletre terül el az a róna, hol Báthory István 1575 jul. 8. végkép leverte Békés Gáspárt, versenytársát a fejedelemségben. Az ütközet 10 órától késő estig tartott. Békés G. szétvert seregének egy része, Balassa Bálinttal a költővel együtt a várkastélyba menekült, ahol meg kellett magukat adniok. Maga Békés szétrebbent hada némi maradványaival a Mezőség felé nyert egérutat. Ma is «Békési-dombnak» hivják azt a halmot, mely alá a nagyszámu elesett vitézeket temették. Ugy a várnak, mint a csatatérnek képét közli Szádeczky L., Kornyáti Békés G. c. művében (Budapest 1887).

Keremet

l. Erdőtisztelés.

Keren

a bogosz (l. o.) nevü néptörzs főhelye, Penza (ettől 164 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Katenka és Vad összefolyásánál, (1892) 10,931 lak., fakereskedéssel.

Kerényi

Frigyes (Christmann), költő, szül. Eperjesen 1822 jan. 1., megh. É.-Amerikában 1852-ben. Atyja jómódu vaskereskedő volt, anyja Spannagel Teréz művelt lelkü német polgárasszony, ki maga is irogatott német költeményeket és kinek poétikus hajlamát és tehetségeit örökölte fia is. K. szülei korán meghaltak és az élénk gyermek bátyjával Samuval együtt a klasszikus műveltségü Krajzell András kollégiumi tanár, majd Lehotzky Jenő ügyvéd gondnoksága alá került. Tanulmányait az eperjesi ág. ev. kollégiumban végezte, melynek «Magyar társaság»-a rendkivüli hatással volt a gyermek K.-re. Itt ismerkedett meg a magyar irodalommal, itt kötött ismeretséget az akkori nemzedék, az «Ifju Magyarország» számos jelesével (Sárosy Gyula, Lisznyai Kálmán, Hunfalvy János, de különösen a két Vahott). 1839 tavaszán iktatták a társaság érdemkönyvébe a Szivárvány és Epigrammák c. műveit és ezentul mindig sűrübben irta eredeti verseit és műfordításait, miután előzetesen latin és német nyelvü zsengéit megégette volt. A magyar társaság nemcsak irodalmi, de társadalmi és politikai faktor lévén, K. itteni szerepéből kifolyólag egyrészt az iróvilággal ismerkedett meg, másrészt a politikusokkal is. 18 éves korában Vikor Emil néven köszöntött be az Athenaeumba, ekkor ismerkedett meg Tompával, Petőfivel, Kazinczy Gáborral és Pákh Alberttel s igy került később a «tizek » közé (l. o.). Sáros vmegye hazafias politikusai közül Ujházy Lászlónak, a későbbi főispánnak volt K. kedves embere. Eperjesen K. legjobb, leghivebb barátja Irányi István volt, kinek nagy rész jutott belőle, hogy 1845., midőn már K. a jogot is elvégezte és gond nélkül élhetett irodalmi kedvteléseinek, Tompa és Petőfi Eperjesen K. házába találkoztak. E találkozás irodalmi erdménye az érdekes «költői verseny» lett. K. irodalmi ismeretségeit az eperjesi középosztály hazafias gondolkozásu, de német nyelvü köreinek megmagyarosítására használta, sokat fordított magyarról németre, a magyar irodalom ismertetése céljából megismerkedett osztrák irókkal (Saphir, Rollett) s a hazai német irókat is (p. Kolbenheyert) hasonló szerepre buzdította. Közben (1846 nyarán) nagyobb külföldi utat tett (Frankfurt, Berlin, Stettin, Rügen, Koppenhága, Stockholm), de visszatérve mindinkább belátta, hogy sem Eperjesen tovább nem maradhat, sem Pesten mint iró gyökeret nem verhet. Verseit lebirálták, barátainak kétszinüsége elcsüggesztette; csakis Petőfi tüntetett mellette rokonszenvével (Utilevelek K. Fr.-hez). Megpróbálkozott a gazdasággal is (Rozgony Abaujban), de ebbeli kisérleteit meghiusította a szabadságharc, melybe szivvel-lélekkel belevetette magát, s mely elsodorta amugy is erősen megfogyott vagyonának java részét. A szabadságharc bukása után még meglevő vagyonát pénzzé tette és 1850. Anglián keresztül Észak-Amerikába utazott, hol akkor számos magyar emigráns (Ujházy László, a két Madarász és több más) Iowa államban kisérletet tett egy magyar gyarmat alapítására. K. el is érte a gyarmatot (Új-Budát), el is kezdte a farmer-munkát, de kényelmes élethez szokott fizikumát megtörték a nélkülözések és a sárgaláz oly erővel ragadta meg, hogy őrültnek tartották. Ujházyék gondos ápolása folytán kigyógyult, de a baj utókövetkezményei elszólították az élők közül. Költeményeit, melyet 1844. Költemények, irta K. Fr. [Vidor Emil] és 1846. Újabb költemények, irta K. Fr., Pesten láttak először napvilágot, az utóbb megjelentekkel megpótolva 1875. adta ki az Olcsó könyvtár. Szülővárosa a házat, melyben K. született, emléktáblával, a költő verseny helyét pedig kőobeliszkkel jelölte meg.

Kerepec

Dercenhez tartozó puszta Bereg vármegye munkácsi j.-ban, gróf Schönborn timsóbányáival, melyek évenkint mintegy 11/2 millió kg. nyers timsót állítanak elő.


Kezdőlap

˙