Kietz

Gusztáv, német szobrász, szül. Lipcsében 1826 márc. 26., tanítványa volt Rietschelnek, akinek halála után Donndorffal közösen fejezte be a wormsi Luther-emlékszobrot. Kiváló művei: List emlékszobra Reutlingenben (1873); Faust és Mephistopheles alakjai a drezdai udvari szinház épületén; Nieritz emlékszobra Drezdában; Schuberthé Stuttgartban; Bismarck, Wagner, Richter Lajos mellszobrai stb. Tanár Drezdában.

Kiev

l. Kijev.

Kievődés

l. Kipállás.

Kieystut

litván fejedelem. Lajos királynak abban az időben gyült meg vele a baja, mikor K.-tól megtámadott szövetségesénnek, Kázmér lengyel királynak segítséget nyujtott. Nagy Lajossal élén 1351. az egyesült lengyel-magyar sereg megtörte a litvánok erejét; ámde Lajos, azon reményben, hogy megnyeri őket a kereszténységnek, nem akara egészen megsemmisíteni. Kieystut alázatosan jelent meg a magyar király előtt, hajlandó volt népével együtt kereszténnyé s a magyarok szövetségesévé lenni. El is indult a királlyal Buda felé, hogy ott fölveszi a kereszténységet, de harmadnapra megszökött a király mellől. Nagy Lajos a következő hadjárattal akarta büntetni az esküszegő K.-t, de az a kevés siker, mit Belz ostrománál elért, arra a meggyőződésre vezette, hogy célszerübb lesz Kont Miklósra, a nagyeszü diplomatára bizni a litvánokkal való egyezkedést, akinek csakugyan sikerült fegyverszünetes békét szerezni K.-tól. V. ö. Katona, Hist. Crit. X. 10; Pór, Laj. kir. 267.

Kifagyás

az őszi vetéseknek, nevezetesen őszi gabonának, őszi repcének s lóhereféléknek kiveszése a téli fagy következtében. A K. vagy hosszantartó száraz fagy következménye, előfordul tehát akkor, ha a vetéseket hó nem borítja, vagy a talaj tulnedvességében, vagy a termelt növényfajta hideg iránt való érzékenységében leli okát. A száraz fagy által okozott K. ellen azzal védekezhetünk, hogy a vetést szalmás trágyával borítjuk, mit zord éghajlat alatt gyakran alkalmaznak. Ha pedig a K. oka a termelt növényfajta érzékenységében rejlik, akkor edzettebb fajta választandó. L. még Fagyás és Felfagyás.

Kifejezés

általán az érzelmi és értelmi természetü lelki mozzanatok külső nyilvánítása. Erre a testi szervezet szolgál az u. n. kifejezési mozdulatokkal, minők az arckifejezés, testmozdulatok, hang s amelyek az illető lelki mozzanat természete szerint vagy puszta reflex-mozgások vagy szándékos közlések. A szándékos K. az emberi fejlődéssel arányban mind változatosabb és tökéletesebb eszközök rendszerévé képződik s részint gyakorlati és elméleti, részint művészeti szükségleteink szolgálatában áll; igy a testmozdulatok művészi alkalmazása a tánc, az arcjátéké a mimika, a hangé az ének, valamennyié együtt a szinészet; a (tagolt) hangnak gyakorlati és elméleti alkalmazása a beszéd. Legszorosabb értelemben a K. egy-egy érzelemnek, egy-egy képzetnek nyelv útján való nyilvánítása, a K. stilisztikai fogalma s az egész K. nem más, mint a K. tudománya. A nyelvi K. első kelléke, hogy világos és szabatos legyen; a költői és szónoki K. egyszersmind hangulatos és szemléletes, egyszóval szép és művészi. A képzőművészetben a K. feladata az, hogy a mű elevenen és szabatosan ábrázolja a művész gondolatát az illető művészet sajátos eszközeihez képest. - A matematikában számoknak, betüknek és műveleti jeleknek összeállítása annak a számnak ábrázolására, mely az összeállított számokból s a határozatlan számokat jelentő betükből a kijelölt műveletek segítségével adódik, p. e K. x2 + 5 az x-szel jelölt határozatlan szám második hatványának, azaz önmagával való szorzatának és 5-nek összegét ábrázolja.

Kifejlődés

a seregrészeknek menetoszlopokból harcalakzatokba való átmenete. - K. az esztetikában, l. Bonyodalom és Dráma.

Kifejlődési elmélet

l. Evolució.

Kifejlődéstan

(növ., morphogenia), l. Alaktan.

Kifekélyesedés

l. Exulceratio.


Kezdőlap

˙