Kinetika

a. m. dinamika (l. o.).

Kinetit

l. Robbanószerek.

Kinevezés

a közhivatalok egyik betöltési módja, mint ellentéte a választásnak. Az alkalmaztatás tartamára a két rendszer nem áll szükségszerüen ellentétben egymással, mert a választásnak sem kell szükségkép meghatározott időtartamra történnie. Téves az a felfogás is, mely a választást az önkormányzat (selfgovernment) lényeges alkatrészének, az alkotmányos szabadság, a K.-t az állami mindenhatóság vagy épp az abszolutizmus rendszerének akarja feltüntetni. Ellenkezőleg a betöltés célszerü módjára nézve első sorban a közhivatal természete irányadó. Elvitázhatatlan tény, hogy az államosítással hazai biróságaink szinvonala határozottan emelkedett. Nálunk az állami hivatalok betöltési módja a K., mely miniszteri ellenjegyzés mellett a király, bizonyos terjedelemben az illető szakminisztert, illetve a K.-sel megbizott hivatali főnököt illeti meg. A király nevezi ki jelesül a miniszterelnököt; ennek előterjesztésére és ellenjegyzése mellett a minisztereket (1867. VIII. t.-c.); a horvát-szlavon-dalmátországi bánt (1868. XXX. t.-c. 51. §-a); az illető szakminiszter előterjesztése s ellenjegyzése mellett az államtitkárokat, a minisztei tanácsosokat, osztálytanácsosokat és titkárokat; a törvényhatóságok főispánjait. Budapest szék- és főváros főpolgármesterét az 1872. XXXVI. t.-c. 68. §-a szerint a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyülés 6 évre választja. A király nevezi ki továbbá a képviselőház kezdeményezése folytán az orzsággyülés által kijelölt három egyén közül, a miniszterelnök ellenjegyzése mellett, az állami számvevőszék elnökét s ennek javaslatára, de a miniszterelnök felterjesztésére és ellenjegyzése mellett az állami számvevőszék fő- és számtanácsosait, mig a segéd- és kezelőszemélyzet kinevezési joga az állami számvevőszék elnökét illeti (1870. XVIII. t.-c.). Általános szabály, hogy az első hét fizetési osztályba tartozó államhivatalnokokat a király, a VIII-XI. fizetési osztályba tartozókat az illető miniszter s részben a K.-sel megbizott hivatali főnök nevezi ki. Kivételt képeznek a kir. törvényszéki birák és kir. ügyészek, valamint a kir. albirák és alügyészek, akiket, jóllehet a XIII. ill. a IX. fizetési osztályba tartoznak, a király nevez ki.

Kinezis

(gör.) a. m. mozgás, mozdítás. A mozdítás elve (argumentum kineseos) mint isten létét bizonyító érv, l. Isten.

King

(angol) a. m. király.

King

l. Kin.

King

county Washington É.-amerikai territoriumban, 5000 km2 területtel, 6910 lak., Seattle székhellyel.

Kinga

v. Kunigunda, három magyar királyné és egy szent neve.

1. K., IV. Bála királ yés Laskaris Mária legidősb gyermeke, 1224 március 5. született s a legenda szerint világrajöttének már első pillanatában érthető szókkal dicsőítette a «a mennynek királynéasszonyát», amint az atyja nem is késett tudatni a pápával s az urakkal. 14 éves korában, 1238. Boleszló krakói és szendomiri hereg (Leszkó fia) jegyezte el s a 40,000 márka hozománnyal együtt udvarába vitette, hogy a lengyel nyelvet is megtanulja. Egy év mulva megtörtént ugyan a lakodalom, de a házaspár csak testvérként élt egymással s a legszigorubb aszkéta-életet folytatta. Szandecben nagyszerü apácazárdát alapított, majd férjét is rábirta, hogy Prandotha krakói püspök előtt letegyék az örök szűzesség fogadalmát. Midőn Boleszló 1279 dec. 7-én meghalt, özvegye fölvette az apácafátyolt s a szandeci zárdába vonult vissza. A nép sokat beszélt csodatételeiről. Megh. 1292 jul. 24. Sírjánál a legendairók szerint 60 vak és 200 más beteg gyógyult meg, ugy hogy Szandec csakhamar a lengyelek, magyarok és morvák búcsujáró helye lett. Szentté avattatását már Zsigmond király sürgette s 1690. VIII. Orbán teljesítette is ezt az óhajtásst; IX. Ince halála napját 1695. a nagyobb ünnepek sorába emelte, XI. Kelemen pedig 1725. helybenhagyta, hogy a lengyelek őt egyik védőszentjök gyanánt tiszteljék. V. ö. Szentek Élete, IV. 364-373. és Ketrzyjelski Wojciech, Vita et miracula Sanctae Kingae ducissae Cracoviensis (Lemberg 1884, 8-r. 84 lap); Schmied W., Die K.-Sage (Ungar. Revue XI., 1891. 82 l.).

2. K., III. Ottó brandenburgi őrgróf és Bozena cseh hercegnő leánya, 1247 táján született. A nagybátyja, Ottokár cseh király s IV. Béla magyar király közt 1261 áprilban kötött béke értelmében őt Béla magyar herceggel jegyezték el s a házasságot 1264 okt. 25. szemkápráztató fénnyel kötötték meg. Béla hg azonban már 1269. meghalván, a gyermektelen özvegy limburgi IV. Walramhoz ment férjhez. Megh. 1288. (Wertner, Árpádok, 495-8).

3. K., Rasztiszláv macsói herceg s Anna magyar hercegnő leánya, IV. Béla unokája; általános feltünést keltett rendkivüli szépségével Bécsben, hol szüleivel 1261. tartózkodott. II. Ottokár cseh király, (szent) Margit magyar hercegnőt nem nyerhetvén meg feleségül, őt kérte nőül. Mivel azonban Ottokár másodunokatestvére volt Annának, K. anyjának, IV. Béla Tóbiás zágrábi prépostot küldte diszpenzációért, mig meg is nyert, Ottokár pedig elválván első feleségétől, Babenberg Margit hercegnőtől, 1261 okt. 25. feleségül vette K.-t, kiről még 18 év mulva is azt irták, hogy tekintetével a halottat is feltámasztaná. Prágában Eppenstein Werner mainzi érsek még azon év karácsonyán Csehország királynéjává koronázta K.-t, kinek szerelme mostantól fogva megakadályozta Ottokárt IV. Béla háborgatásában. IV. Béla halála után Anna számos drágasággal együtt leányához, K.-hoz menekült. Ottokár nemcsak megtagadta kiadatását, hanem háborut is kezdett V. István ellen s 1271-72. két békében biztosította anyósa igényeit. V. István utódát, IV. Lászlót, Ottokár s neje eleinte szövetségesül akarták nyerni Habasburg Rudolf császár ellen s teljes gyülöletükkel fordultak ellen, midőn ez 1276. oly váratlan sikerekhez segítette a császárt. Főkép K. ingerelte Ottokárt a háboru megújítására. A stillfried-dürnkruti csatában azonban (1278 aug. 26.) Ottokár elesvén s Prága is meghódolván, K.-t s hét éves kis fiát, Vencelt gyámja, Brandenburgi Ottó Besing sziklavárába vitte, honnan a királyné megszabadulván, egy prágai kolostorban, majd Znaimban s utóbb Troppauban bujdosott; a királyné mellett ekkor fegyvert fogott a nemesség, de csakhamar elfordult tőle, midőn értesült, hogy titokban nőül ment udvarmesteréhez, Rosenberg Zavishoz és hogy ettől 1280 elején született fiát troppaui herceggé akarja tenni. Mikor azonban Brandenburgi Ottó szabadon bocsátotta a kis Vencelt, a gyermek-kiály udvarába hivatta anyját, sőt Rosenberget is, kit 1284. főudvarmesterévé tett s nagy fénnyel ülte meg anyjával most már nyilvánosan is megkötött házasságát. Rosenberg ezentul mint a kis király törvényes gyámja, erős kézzel uralkodott s egymásután verte le az ellene fölkel urakat. A még mindig igen szép királyné 1285 szept. 24. hunyt el. Ottokártól született fia, II. Vencel, 1278-1305-ig volt Csehország királya, sőt 1301-ben Magyarország királyává is megválasztották, de igényeit fiára, III. Vencelre ruházta át; K.-nak Rosenbergtől is volt egy János vagy Jessko nevü fia, ki utóbb johannita vitéz lett.

4. K., szent, luxemburgi Szigfrid gróf leánya, II. Henrik német császár felesége. Férjével együtt Paderbornban 1002. koronázták meg német királnyővé, VIII. Benedek pápa pedig 1014. Rómában császárnévá koronázta. Házasságuk gyermektelen maradt. Férje halála után az általa alapított kaufungeni kolostorba (Cassel mellett) vonult vissza s ott halt meg 1033. A bambergi székesegyházban, férje mellé temették el. III. Ince pápa a szentek közé iktatta. Emléknapja márc. 3.

King and Queen

(ejtsd: - end kvin), county Virginia É.-amerikiai államban, 850 km2 ter., 10,500 lak., Centreville székhellyel.

Kingani

(Rufu, Mbeszi), folyó Német-Kelet-Afrikában. A Mkambaku Ny-i eljtőjén, Mgeta és Ungerengeri forrásfolyókból ered és Bagamojótól É-ra az Indiai-oceánba torkollik; Dundáig minden évszakban hajózható.


Kezdőlap

˙