Kingsmill

a Gilbert-szigetek (l. o.) D-i csoportjának legrégibb neve.

Kingston

(ejtsd: kingsztn), 1. Jamaika és azon Surrey grófságnak fővárosa, anglikán püspöknek és viceadmirálisnak székhelye, a déli vasút mellett, (1891) 46,542 lak., tágas utcákkal, számos kerttel, egy gyarmat-bankkal, tengerész- és polgári kórházzal. A kikötőt a nyilt tengertől a közel 16 km. hosszu «Pallisszad» nevü homokos földnyelv választja el; ezen vannak az erődök, az arzenálok. A teljes biztonságot nyujtó kikötőben közvetítik nemcsak Jamaikának, hanem Haiti Ny-i és Kuba D-i részének is a külkereskedelmet. A fő kiviteli cikkek: kávé, rum, cukor, gyömbér és különböző értékes fák. Innen inul ki a kábel Colonon, Kubán keresztül Floridába, Porto-Ricóba, a Kis-Antillákra, Guyanába és Braziliába. - 2. K., Ulster county székhelye New-Yort É.-amerikai államban, 83 km.-nyire Albanytól, a Hudson jobb partján, ahol a Hudson-Delaware-csatorna végződik, vasúti vonalak találkozásánál, a vele egyesített Rondutot is számítva (1890) 21,381 lak., nagy szénbányákkal és cementgyárakkal; a K. és Ulster Academyvel és Hillside Seminaryvel. A hollandoktól a XVII. században alapított várost 1777. fölégették, de azon ház, amelyben New-Yort állam első alkotmányát megszerkesztették, fenmaradt. - 3. K. upon Thames, város Surrey angol grófságban, 19 km.-nyire Londontól, az itt áthídalt Themse jobb partján, (1891) 27,059, Surbiton külvárost is beszámítva 37,111 lak., téglagyárakkal, jelentékeny zöldségtermeléssel, a londoniak számos nyaralójával. - 4. K., Frontenac countynak, s anglikán és kat. püspökségnek székhelye Ontarioban. Kanadában, vasút mellett, a Szt. Lőrinc É-i partján, ahol az Ontario-tóból kilép, 17,300 lak., szeszégetőkkel, sör-, gép-, hajó-, szappan-, bőrgyártással, vasművekkel; igen élénk fa- és gabonakereskedéssel, presbiterianus Queen's collegesel, kat. Regio polus nevü college-sel, politechnikumi intézettel és könyvtárral. Pompás kikötőjét erősségek védik. Tőle 1 km.-nyire van a Navy-Bai, az Ontario-tó fő hadi kikötője, arzenálokkal és hajógyártással. 1673. Frontenac itt építette a Cataraqui-erősséget. 1840-1843-ig az Egyesült-Kanadának volt a fővárosa. A több mint 200 km. hosszu Ridean-csatorna Ottawával köti össze.

Kingston

(ejtsd: kinsztn) Erzsébet, K. hercegője, Chudleigh Tamás ezredes leánya, szül. Páris mellett 1720., megh. St. Assiseban, Fontainebleau mellett 1788 aug. 28. A walesi herceg udvarhölgye volt, 1744. Herveyhez, a későbbi Lord Bristolhoz ment nőül, de csakhamar elvált tőle s különböző udvaroknál élt. Házassága felbontása után 1769. K. herceghez ment nőül. Ennek halála után K. örökhagyás útján férje birtokainak élethossziglanig tartó élvezetéhez jutott; de az elhunytnak egy az örökségből kizárt unokaöccse bigámiával vádolta, első házasságának felbontását érvénytelennek mondván. A felsőház K.-t vétkesnek találta, de a megbélyegeztetést kikerülte, mert az itélet értelmében ismét első férjének nejévé és bristoli hercegnővé lőn és ismét fényűző életet élt. V. ö. An authentic detail of particulars relative to the late of K. (London 1788); Faverolles, La duchesse de K. (Páris 1813); Neuer Pitaval (35 köt., Lipcse 1858).

Kingstown

(ejtsd: kingsztaun), 1. K. (ezelőtt Dunleary), város Dublin (ettől 11 km.-nyire) grófságban, a Dublini-öböl DNy-i partján, vasút mellett, (1891) 17,352 lak. Liverpool és Holyhead felé rendes gőzhajó-átkeléssel; élénk hajóforgalommal. Kikötőjét két nagy töltés védi. - 2. K., a Kis-Antillák egyikének, a brit Szt. Vincének fővárosa, a sziget DNy-i partján, (1891) 4547 lak., fa-, cukor-, rum- és kakao-kivitellel.

King William

(ejtsd: - uilliem), county Virginia É.-amerikai államban, 470 km2 területtel, 8750 lak., West-Point székhellyel.

King Williamstown

(ejtsd: - uilliemsztaun), a Fokföld K-i részének 1866. Brit-Kaffraria egy részéből alkotott grófsága vagyis kerülete a Kei jobb partján 3437 km2 területtel, (1891) 86,540 lak., akik közt 8860 fehérbőrü. K. hegyes terület, számos jól öntözött és termékeny völggyel. A Queenstown-Eas-Londoni vasút szeli át. Fővárosa K. a Buffalo felső völgyében, vasút mellett épült, 7226 lak., a Fokföld ezen részének fő forgalmi helye.

Kinidin

(chinidin, conchinin), C20H24N2O2. Alkaloida, mely a kinakéregben fordul elő, a többi kinaalkaloida társaságában. A kininnl izomer. Fölfedezte Van Heyningeny 1848-ban. Közelebbről megvizsgálták Pasteur, Kerner és Hesse. A kininszulfát gyártásakor ez alkaloida szulfátja az anyalúgban marad. Ebből Seignette-sóval a cinkonint és cinkonidint leválasztják. Magát a K.-t azután káliumjodiddal választják le, vizben alig oldható jodhidrogénsavas K. alakjában. E sóját kimosás után ammoniával elbontják és a leváló K.-t megtisztítás végett forró borszeszből többször átkristályosítják. Borszeszből kristályosítva szintelen kristálykákból áll. Vizben alig oldódik; közönséges hőmérséken körülbelül 2000 sr. 100°-on 750 sr. viz kell feloldására. Borszeszben és éterben elég könnyen oldódik. Kémhatása lúgos; íze nagyon keserü. Sóinak oldata a poláros fény síkját jobbra térítik (kinin balra). Kénsavas oldata fluoreszkál, ugyszinte a kininnel megegyezően a thalleiochin reakciót is mutatja. Ammoniában és éterben nehezebben oldható, mint a kinin. Jellemző reá továbbá a vizben igen oldható jódhidrogénsav sója. Fiziologiai hatása a kininéhez nagyon közel áll; lázűző. Sói közül, amelyeket gyógyszerül használnak (malária stb.), megemlítjük: a szabályos kénsavas K.-t, (C20H24N2O2)2.H2SO4.2H2O. Fehér kristályos tűkből áll; közönséges hőmérséken körülbelül 100 sr. vizben oldódik (kininszulfát 800 sr.-ben). A sósavas K. C20H24N2O2.HCl.H2O. Szintelen tűalaku kristálykákból áll. Vizben meglehetősen (60 sr.) oldódik. Ugy ezen mint a többi sói is a kinin megfelelő sóihoz hasonlítanak.

Kinikusok

l. Cinikus.

Kinin

(chinin), C20H24N2O2. Alkaloida, melyet a kinafa kérgéből Pelletier és Caventon állítottak elő 1820. Kémiai összetételét Liebig, illetőleg Pegnault állapították meg. Az alkaloidának előállítása manapság rendesen annak szulfátjából történik, melynek meleg vizes oldatából ammoniával választják ki. A kiváló amorf csapadék egyidei állás után kristályossá válik és C20H24N2O2.2H2O-vá alakul. Vizzel való kimosás után alacsony hőmérséken megszárítják.

Az igy előállított kristályviztartalmu K. fehér, laza por. Kémhatása lúgos és az alkaloidák többi általános kémhatását is mutatja. Ize nagyon keserü. Hevítéskor 57°-on megolvad, azután kristályvizét elveszítve megszilárdul, végül 172°-on újból megolvad; e hőmérséken tul hevítve megszenesedve elbomlik. Vizben alig oldódik, 1 sr.-ének feloldására közel 2000 sr. hideg és 1000 sr. forró viz szükséges. Borszesz, éter és kloroform könnyen oldják. Ugy a K., mint sói oldatai a poláros fény síkját balra fordítják. A K. vizes oldatát kénsavval megsavanyítva szépen fluoreszkál. Tömény kénsavban szintelenül oldódik. A K. vagy sóinak vizes oldatához klórvizet, azután ammoniát elegyítve a folyadék szép smaragzöld szinüvé válik (Thalleiochin-reakció). Jellemző a K.-re nézve, hogy kinaalkaloidák között ugy ammoniában, mint éterben a legkönnyebben oldható, ugy hogy ez alapon azoktól megkülönböztethető, illetőleg tisztaságára megvizsgálható. A K. sói közül megemlítjük a következőket:

Szabályos kénsavas K. (chininum sulfuricum), (C20H24N2O2)2H2SO4.8H2O. E só a K. sói közül a legfontosabb; gyárakban rendesen e sót készítik kinakérgekből és ebből a tiszta K.-t, illetőleg a K. más sóit. Gyógyszerül is leggyakrabban e K.-sót használják. Előállításának lényegéről már a cinkonin gyártásának leirásakor megemlékeztünk (l. Cinkonin). Tisztán előállítva laza, tűalaku kristálykákból álló tömeg. A levegőn igen könnyen elmállik, miért is az árubeli készítmény rendesen csak 7 molekula kristályvizet tartalmaz. 100°-on kristályvizét teljesen elveszti. Vizben kevéssé oldódik, 1 sr. hideg vizből 800 sr. kell fololdására, forróban könnyebben, 25 sr.-ben. Vizes oldata kéken fluoreszkál, íze nagyon keserü. A vizben való oldhatósága nagyon fokozódik, ha vizhez kevés higított kénsavat is elegyítünk, mert ilyenkor a vizben igen könnyen oldható savanyu kénsavas K. keletkezik. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos. Fontos, hogy az olcsóbb társ-alkaloidák szulfátjaival (kinidin, cinkonin, cinkonidin) ne legyen szennyezve, illetőleg hamisítva. Ugyszinte vizzel megnedvesített készítménnyel is gyakran találkozunk. A készítmény jóságának és tisztaságának megvizsgálását illetőleg a m. gyógyszerkönyvre utalunk.

Savanyu kénsavas K. (chininum bisulfuricum), C20H24N2O2.H2SO47H2O. E só előállítása a szabályos sóból egyszerüen ugy történik, hogy arra forró vizet öntenek és azután annyi kénsavat cseppentenek a folyadékba, amig a kininszulfát éppen feloldódott. A kihülés után a savanyu kénsavas K. kikristályosodik. Szintelen, fénylő rombos prizmákból áll. Vizben könnyen oldódik; oldata savanyu kémhatásu és méregkeserü ízü. A magyar gyógyszerkönyvben szintén hivatalos.

Sósavas K. (chininum hydrochloricum), C20H24N2O2.HCl.2H2O. E készítmény előállítása kétféleképen történhetik. Vagy ugy, hogy tiszta K.-nel sósavat telítenek és az oldatból a képződött sót kikristályosítják, avagy kénsavas K. oldatához egyértékü báriumklorid-oldatot elegyítenek s a leváló báriumszulfátról leszűrt oldatból a sósavas K.-t kikristályosítják. Szintelen, tűalaku kristálykákból áll. Vizben, borszeszben és kloroformban könnyen oldható. Vizes oldata nem fluoreszkál. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.

Csersavas K. (chininum tannicum). E vegyület sárgás-fehér csapadék alakjában leválik, ha a kininsó oldatához csersavsó-oldatot elegyítünk. A magyar gyógyszerkönyvben az íztelen csersavas K. (chininum tannicum visipidum Rozsnyay) a hivatalos, mely készítménynek előállítási módját Rozsnyay aradi gyógyszerész állapította meg. Ugyanis az árubeli már kinintannátok íze keserü, mig a Rozsnyay előirása szerint előállított készítmény íztelen, aminek az a nagy előnye, hogy gyermekek is szivesen beveszik, ha a cukorka- v. csokoládé-bonbonokba vagy belevegyítve (Rozsnyay-féle kinincukorkák és csokoládé). A magyar gyógyszerkönyv előirása a Rozsnyay megállapította eljárás.

K. orvosi tekintetben. A K. élettani hatása tekintetében az u. n. protoplaszma-mérgek közé tartozik; ezért is, különösen az édesvizi infuzoriumokra nézve, erőre a sztrichninnel vetekedő méreg (Binz 1867). Ebből magyarázható az alkoholos, tejsavas, vajsavas erjedést gátló hatása is, minthogy az ezen erjedéseket okozó apró gombákat elöli. A fehér vérsejtek amébaszerü mozgását megszünteti, azoknak kivándorlását a hajszáledények falazatán (gyulladásnál), valamint számukat csökkenti. A szervezetbe véve aránylag elég gyorsan kiürül, részben változatlanul, részben dihidroxilkinin alakjában. A kiválasztó utakat nagyobb dózisai olykor megtámadják és nehéz vizelést, hólyaghurutot okoznak; némely ember rendkivül érzékeny (idioszinkraziás) iránta, s ilyeneknél az idegrendszer erős megtámadás folytán az u. n. kininrészegség (cinchonismus) fejlődik ki; melynek szimptomái: nehéz hallás, fülzúgás, fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés, bódulat; igen nagy dózisokra görcsök és halál is következhetik be, s még gyógyulás esetén is süketség, rossz látás vagy éppen vakság maradhat vissza. Kisebb dózisok a szivet izgatják és a vérnyomást emelik; nagyobbak ellenben a szivműködés gyérülését és a nyomás sülyedését okozzák. A lélegzések száma nagy dózisokra megritkul; a halál is lélegzési bénulás által következik be. A lázcsökkentő hatás minden valószinüség szerint az anyagforgalomra való gátló hatás következménye; e mellett bizonyít az is, hogy a láz csökkenése a bevétel után csak 8-12 óra mulva következik be, és hogy a hatás reggel - mikor a testhőmérsék spontán csökkenésével összeesik - erőteljesebb, mint este. Binz szerint az anyagforgalom csökkenése a szervezetben végbemenő oxidációk gátolásán alapszik, melyet Rossbach (1872 aképen magyaráz, hogy a K. szorosabban köti az oxigént a hemoglobinhoz, ugy hogy ez azt nem adhatja át oly könnyedén a test szöveteinek. Orvosi célból a K.-t mindazon esetekben adhatjuk, melyekben a keserü szerek javalvák (l. Amara); azonkivül fehérvérüségnél, különböző idegbetegségeknél (Vidtánc stb.), de legelső sorban váltóláznál, ahol eddig kimagyarázhatalna módon, de valószinüleg az e betegséget okozó mikroorganizmusok kifejlődésének és szaporodásának meggátlása által sajátlagos szer, specifikum gyanánt hat, és nemcsak a már megjelent betegséggel képes sikeresen megküzdeni, hanem az eleve el is hárítja, s ez által is megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a K. a trópusokban utazó fölfedezőknek, hadat viselő katonaságnak. Más lázaknál (ízületi csúz, járványos agyhártyagyuladás stb.) szintén jó sikerrel jár az alkalmazása; de korántsem oly csalhatatlanul, mint a maláriánál.

Kinincs

(növ.), az Amorpha (l. o.) nevü díszbokor korcsul alkotott neve.


Kezdőlap

˙