Kínpad

l. Kinvallatás.

Kinross

1. grófság Skóciában Perth és Fife között, 188 km2 területtel, (1891) 6289 lak. Legnagyobb részét emelkedések takarják; az ÉNy-i Ochill Hillsben van a legmagasabb csúcs, az Innerdonny Hill (494 m.). Legnagyobb tava, a szép Loch Leven (l. o.) a DK-i részében terül el; ebbe torkollik a North-, a South Queich és Gairney, lefolyása pedig a Leven, amely a Firth of Forthba folyik. A földnek 65%-a áll megművelés alatt; a főtermék a zab. Legelői igen jók. Szenet a Fife felőli határon bányásznak. Egyes helyeken vásznat és pamutot szőnek. - 2. K., az ugyanily nevü grófság székhelye a Leven Ny-i partján, egy hosszu utcából áll, 1900 lak.

Kinsale

(ejtsd: kinszél), város Cork (ettől 22 km.-nyire) ir grófságban, a Bandon torkolatánál, amelyet a városnál K. Harbournak neveznek, vasút mellett, (1891) 2209 lak., tengeri fürdővel, halászattal; a Castle in Park kastély romjaival. 1386. és 1601. a spanyolok foglalták el. 1689. itt szállott partra II. Jakab.

Kinsky

cseh ősnemes, grófi és hercegi család. Ősatyja Bohuszláv (1282 körül). 1522. kapta a család a bárói, 1628. a grófi rangot. 1687. a csehországi főkancellári méltóságot. 1747. pedig (K. Vilmos) a cseh hercegi rangot. 1687. K. Ulrik, 1723. K. Ferenc Ferdinánd családja több tagjával és 1741. K. Fülöp József herceg, valamint fiai a magyar rendek által honfiusíttattak. A családból jelenleg két ág virágzik: 1. a hercegi ág, melynek feje Ferdinánd (szül. 1834 okt. 29., követségi titkár Brüsszelben. 2. A grófi ág, melynek feje Oktavián József (szül. 1813 márc. 13.). Gyermekei nincsenek. - A K. család tagjai közül több kiváló hadvezér volt. Egyéb tagjai közül megemlítendő: Keresztély, Alsó-Ausztria volt tartományfőnöke és 30 éven át a birodalmi gyülés liberális tagja (1822-1894 szept. 1.). Fia Rezső, főhadnagy, nőül birja Pálffy Paulina grófnőt. Zdenkó gróf (szül. 1844 nov. 4.), cs. és kir. kamarás, nálunk is ismeretes sportférfiu; neje Festetics Georgina grófnő. V. ö. Ilg, Das Palast K. auf der Freiung in Wien (1844, díszmű).

Kínszenvedés virága

(növ.), l. Golgotavirág.

Kintal

mérték a. m. Cantaro (l. o.).

Kintar

mérték, l. Artal.

Kintorna

magyar neve az általánosan ismert verklinek, melyről először 1780. adott tudósítást a Magyar Hirmondó. Kereken tolható hangszer, mely főleg nagyobb városokban van elterjedve s szegény koldusok, bénák és ügyefogyottaknak szolgál kenyérkeresetül. Alakja: zárt szekrény, mely henger-forgatással hozza ki a hangokat kisebb orgonfajta sípokból s ez esetben sípláda a neve. A K. voltaképen olyan szintén forgatóval járó zárt szekrény, mely a zongorához hasonló billentyüzetre van alapítva, csakhogy a kalapácsütéseket a henger közvetíti, mely a reá illesztett vasfogak beosztása szerint, különböző darabokat képes hallatni, a szerint amint a henger ilyen v. amolyan állásba helyeztetik. Az ily K.-tulajdonosok sok alkalmatlanságot okoznak a városi lakosságnak s azért rendesen rendőri felügyelet alatt állanak.

Kintyre

l. Cantyre.

Kínvallatás

(tortura, quaestio), az emberi elme legnagyobb tévedésének egyike. A legmegbízhatóbb bizonyítékot a vádlott beismerésében ismerték fel, amelyet azért a bizonyítékok királynéjának (regina probationum) neveztek. A főtörekvés azért arra irányult, hogy a vádlott beismerő vallomást tegyen, a beismerésre birassék, arra, ha máskép nem lehet, kínzással kényszeríttessék. A középkor kriminalistáinak figyelmét megfoghatatlan módon kikerülte az, hogy a kicsikart beismerés semmit sem bizonyít. «Akaratunk cselekményei mindig a forrásukat képező érzéki benyomások erejétől függnek; az ember érzékenysége pedig korlátolt. Azért a fájdalom hatása oly fokot érhet el, hogy az egész akaratot lefoglalván, a kínzottnak nem enged más választást, minthogy a szenvedéstől a pillanatnyi körülmények között kinálkozó legrövidebb úton meneküljön» (Beccaria). A főindokon kivül - beismerő vallomásra való kényszerítés - a K.-t alkalmazták azért is, mert vádlott vallomásaiban ellenmondásokba keveredett; a bűntársaknak felfedezése végett; v. azért, hogy kitudódjék, vajjon vádlott nem követett-e el még más bűncselekményt is, mint amely miatt vádolva van. A K. alkalmazása egész tudományt képezett; kezdődött a K.-sal való fenyegetéssel (territio realis) stb. A későbbi időkben alkalmazása csak azokra az esetekre volt korlátolva, melyekben a vádlottat oly súlyu gyanu terhelte, mely napjainkban elitélésére elegendő alapot képezne; mert a kornak felfogása szerint a beismerést más bizonyítékok nem pótolhatják. Az igazságot, hogy a kicsikart beismerés nem bizonyít, annyiban ismerték fel, hogy a kínpadon tett beismerés csak ugy volt érvényes, s csak ugy bizonyított, ha azt a K. megszüntével a terhelt eskü alatt megerősítette. Csakhogy a terheltnek, ha a beismerést meg nem erősíti, a K. ismétlését helyezték kilátásba. Maró gúnnyal, de találóan Beccaria a K.-ban ilyféle matematikai feladványt látott: «adatván egy ártatlan ember inainak ereje és idegeinek érzékenysége, számíttassék ki, mily foku fájdalom fogja őt egy adott bűncselekmény bevallására birni». Mily haladást tett Beccaria óta a humanizmus, azt felismerhetjük, ha az ő korabeli törvényekkel, melyek a K.-t megengedték, rendelték és szabályozták, összehasonlítjuk a magyar btkv 477. §-át, amely szerint: «Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő a közhivatalnok, aki azon célból, hogy a vádlottól, tanutól v. szakértőtől vallomást v. nyilatkozatot csikarjon ki, ezek valamelyike ellen bármily törvényellenes kényszereszközt alkalmaz v. alkalmaztat». Hazánkban Verbőczy Hk. III. Rész 20. címe szerint: a nemeseket a bűntett helyén kivül (extra delicti locum) K.-nak alávetni nem volt szabad. Az Előszó 16. címe 4. §-a szerint pedig K.-nak csak az ellen lehetett helye, akit tanuk v. más bizonyítékok alapján a bűnösségnek nyomatékos gyanuja terhelt. Kitonich Directio Methodicájában (Cap. 6. quantio 8.) részletesen ismerteti a hazai gyakorlatot. A K.-nak Mária Terézia vetett véget, ki az elébb korlátolta, 1768. pedig végkép eltiltotta, mit később országos törvény is megerősített (1791. XLII. t.-c.).


Kezdőlap

˙