Kő-bőr

a. m. azbeszt.

Köbös

v. kubikus a. m. harmadfoku.

Köbözési okmány

l. Hajóokmányok.

Köbszámok

(kubuszok, hexaedrál számok), az egész számok harmadik hatványai: 1, 8 = 23 = 2×2×2, 27 = 33 = 3×3×3, 64 = 43 = 4×4×4, 125, 216, 343, 512, 729, 1000, stb.

Köbtáblák

(erdészet). Törzsek, tönkök, rudak, gerendák, köbözésére szolgáló táblák, amilyenek bent foglaltatnak a földmivelési magyar királyi minisztérium által 1883-ban kiadott Erdészeti Segédtáblákban és az országos Erdészeti egyesület által évente kiadott erdészeti naptárban. Önálló munkaképen jelent meg Rowland Róberttől: Erdészeti köbözési táblák a méterrendszer alapján, irta Pressler M. R. stb. (Budapest 1876).

Köbtartalom

l. Térfogat.

Kőburkolat

l. Kövezet.

Köchlin

Sámuel, német nagyiparos, született Mühlhausenben 1719., megh. u. o. 1771. Ő alapította az első szines gyapotkelme-gyárat (1746) Mühlhausenben s azóta családja a legelsők egyike a német nagyiparosok közt. Fia, János (szül. 1746., megh. 1836.) s unokája Miklós (szül. 1781., megh. 1852.) a K. Freres cég alatt egy az egész világon elsőrangu gyapotgyárat rendeztek be. K. Miklós a párisi parlamentnek is tagja volt (1830-41) s ekkor vasúti vállalatokba fogott. A K. család tagja volt K.-Schumberger József geologus is (szül. 1797., megh. 1863), ki Mühlhausenben a Société industrielle vállalatot alapította s később polgármester volt. V. ö. Moszmann, Les grands industriels de Mulhouse (Páris 1879).

Köchly

Hermann, német filologus, szül. Lipcsében 1815 aug. 5., megh. 1867 dec. 3. Tanulmányait Grimmában és Lipcsében végezte. 1837. tanár lett a saalfeldi gimnáziumban, 1840. a drezdai Kreuzschule-ben, 1849. a második szász kamarába választották be; a májusi küzdelemben részt vett, azután Brüsszelbe szökött. 1851-ben Zürichben a klasszika filologiai tanára lett, 1864. pedig Heidelbergában. Nagy érdemeket szerzett a tanügyi reform terén. Tanügyi művei: Über d. Prinzip des Gymnasialunterrichtes der Gegenwart (Drezda 1845); Zur Gymnasialreform (u. o. 1846); Vermischte Blätter zur Gymnasialreform (u. o. 1847). 1848. négy szakemberrel együtt megbizatást kapott, hogy dolgozzon ki a szász királyság számára egy általános iskolatörvényt, amelyet később kiadott (Lipcse 1850). A klasszika filologiai terén érdemeket szerzett a régi görög epikusok és katonai irók tanulmányozásával. Egymásután adta ki kritikai dolgozatatit: Quintus Smyrnäus (Lipcse 1850); Hesiodus (u. o. 1870) fölött és számtalan szövegkönyvet az ó-klasszikus irókról. Főművei: Geschichte des griechischen Kriegswesens (Aarau 1852); Griechische Kriegsschriftsteller (Lipcse 1853-55, 2 köt.); Einleitung in Caesars Kommentarien über d. gallischen Krieg (Gotha 1857). Kiadta Euripides Iphigeniáját stb. Összes műveit kiadták Kinkel és Böckel (Lipcse 1881-82).

Kőcsatorna

(állat), a tüskebőrüek vizedényrendszerének ki- és bevezető, szilárd falazattal körülzárt csatornája, amely bizonyos osztályokban az u. n. madrepora-lemezzel függ össze s tulajdonképen nem egyéb, mint egy módosult Poli-féle zacskó, l. Tüskebőrüek.


Kezdőlap

˙