Közbenszóló határozat

(interlocutum), az a birósági határozat, mely csupán a per menetére, alperesnek arra a kötelességére, hogy a keresetre nyilatkozzék, a bizonyítási teherre, a bizonyítási tételekre, a bizonyítási eszközökre stb.-re vonatkozik, a főhatározatot, a végleges határozatot tehát csak előkészíti. Néha a K. oly befolyással bir a főhatározatra, hogy ez amannak csak következményévé válik. Ilyenkor nem lehet az az elleni jogorvoslatot megtagadni, melynek K. ellen rendszerint helye nincs. A mi jogunk szerint a K.-ot mindig végzés alakjában hozzák. L. Határozat, Itélet, Végzés.

Közbenszóló itéletek

l. Itélet.

Közbirtokosság

(compossessoratus), a társas birtoklásnak egy neme, mely nemesi birtokokra és az azokkal kapcsolatos jogokra vonatkozik. A közbirtok tehát közös nemesi birtok, melyet a K. tagjai közösen használnak, vagy melynek jövedelmében bizonyos arány szerint részesülnek. A közös használat rendszerint csak a K.-i legelőre és erdőre vonatkozik, ellenben a haszonvételek (regále, halászati, vadászati, helypénzszedési, malomjog stb.) jövedelme rendszerint a K. tagjai között osztatik el. A K. tagjainak birtoklási aránya az egész birtokra vonatkozó hányadrészekben van meghatározva, melyek szerint a haszonvételek jövedelme és költségei a tulajdontársak között osztatnak fel. A közös vagyon kezelését és ellenőrzését a tulajdontársak a kebelökből választott igazgatóra bizzák. Hazánkban a K.-i birtokok területe 1894. összesen 3.239,070 katasztrális holdat tett, ami az összes birtokok 6,6%-ának felel meg. Legelterjedtebb a K.-i birtok Árva vármegyében, hol 31,45%-ot tesz, mig Bács-Bodrog vmegyében csak 1,66, Csanádban 1,15 s Temesben 0,3%-ot foglal el. A K.-i birtok főképen erdőkből és legelőkből áll. Az 1894. fölvétel szerint esett az összes K-i birtokból erdőkre 51,17, legelőkre 40,21, terméketlenre 4,89, szántóföldre 2,05, rétekre 1,48, nádasokra 0,18 és kertekre 0,2%.

Közbocsánat

l. Amnesztia és Kegyelem.

Közeg

a fizikában az az anyag, melyben valami tünemény végbe megy. A K. lehet súlyamérhető, azaz közönséges, érzékelhető anyag, vagy az a hipotetikus anyagféle: az éter, mely a fényhullámokat közvetíti és mely felfogásunk szerint a sugárzó hő, az elektromosság és mágnesség terén is kiváló szerepel visel.

Közeg ellenállása

Ha szilárd test folyadékban vagy légnemü közegben mozog, szükségképen több-kevesebb folyadék- vagy gázrészecskét kénytelen maga előtt el- és félretolni s ez akadályt gördít a mozgás elé, melyet K.-nak neveznek. Ezen ellenállás annál nagyobb, mennél nagyobb a mozgó test keresztmetszete és sebessége, továbbá mennél sűrübb a közeg. Igy p. vizszintes tengely körül forgó lapátkerék a tengelyről lecsüngő súly esése következtében gyors forgásba jő, ha a lapok éleikkel metszik a levegőt, mig a forgás lassu, ha a lapok széles felülete kénytelen a levegőt félretolni. A sebesség növekedtével a K. négyzetes arányban nő, sőt nagyobb sebességeknél még gyorsabban. A K. nemcsak mozgási akadály, hanem mozgást létesítő tényező is. Az evezés, madárrepülés, lapátkerekü és csavargőzösök haladása a K. nélkül lehetetlen volna. A K. továbbá lehetővé teszi a magasból való leszállást. L. Ejtőernyő.

Közeges gyapju

l. Kétnövésü.

Közegészség elleni bűntettek

és vétségek a magyar btkv szerint a következők: 1. Közfogyasztás tárgyát képező s elárusításra v. szétosztásra rendelt élelmi cikkek közé az egészségre ártalmas anyagoknak keverése, valamint az ekként meghamisított cikkeknek raktáron tartása. A büntetés egy évig terjedhető fogház és 100-1000 forintig terjedhető pénzbüntetés; 2. a fennebbiek szerint meghamisított élelmi cikknek áruba bocsájtása vagy szétosztása; 3. használatban levő kútnak, vizvezetéknek, viztartónak megmérgezése, a bekövetkezett eredmények szerint különböző s 15 évi fegyházig emelkedő büntetési tételekkel; 3. ragály idején elrendelt hatósági zár vagy egyéb felügyeleti szabályoknak megszegése.

Közegészségtan

l. Közegészségügy.

Közegészségügy

közegészségügytan. Az ember élete bizonyos viszonyok közt foly le, amelyeket részint a természet, részint az ember maga teremt. E viszonyok vagy ártalmas, v. kedvező befolyást gyakorolnak egészségi állapotára. Mindenki törekszik, hogy az életét v. egészségét fenyegető veszedelmet elhárítsa, s egészségét fejlessze, gyarapítsa. Csakhogy az ártalmak elhárítására s az egészség gyarapítására az egyes ember a maga korlátolt eszközeivel ritkán képes. Nem képes nevezetesen, ha mások cselekedetei vagy pedig nagy természeti befolyások okozzák az ártalmat. Ezek nem csupán az ő egyéni egészségével, hanem számos embernek, egész községnek, sőt az emberek összességének, az államnak egészségével, a közegészséggel állanak vonatkozásban. Ilyen viszonyok közt már számos embernek, a község, az állam összességének közreműködésére van szükség, hogy az ártalom elháríttassék. Az összes népesség egészsége javára szolgáló eszközök (intézmények, eljárások) képezik a K.-et s az a tudomány, mely ezeket tárgyalja, rendszerbe foglalja, a közegészségügytan. A régi népek közül az egyiptomiak, a zsidók egészségügyi vonatkozásu szabályaikat vallási szempontokkal kötötték össze. A görög államok s még inkább Róma története kiváló bizonyságát adja, hogy a népesség egészsége érdekében fontos intézkedések történtek. A középkorban a K. nagyon el volt hanyagolva, mindamellett, hogy a pusztító járványok, mint közártalmak, elég nyilvánvaló okul szolgáltak állami intézkedésre. Figyelemre méltó e korszakban - egyes orvos- s egészségügyi szabályokon kivül - a betegápolás és gyógyítás felkarolása (templarius, johannita stb. lovagrend által). Jelentékenyebb fejlődésnek a XVII. és XVIII. sz.-ban indul a K., amikor az egészségről való gondoskodást már állami feladatul tekintették, s a gyógyítást képzettséghez, állami vizsgálathoz kötötték, a gyógyító személyzet működését pedig a közigazgatási szervezetbe vonták. Ebből a korból (1770-ből) ered a Magyarország részére kiadott «Generale normativum sanitatis», melynek értelmében a helytartótanács, mint központi hatóság mellett orvosi tanácsadóul egy protomedikus, a vármegyékben, illetőleg városokban 1-1 fizikus alkalmaztatott. Csakhogy e korszak egészségügyi tevékenysége aprólékos, az egyes embert óvó rendőri szabályzatok alkotásában merül ki. A közegészség, mint az összesség egészségének magasabb felfogására, a közegészség nagy föltételeinek tudatára a XIX. sz. jutott. Ez a felfogás, ez a tudat nyilatkozik már Frank János Péternek 1778. megjelent nagy munkájában, a System einer vollständigen meicinischen Polizey-ben. E nevezetes eredmény létrehozatlában egyrészt az orvosi, illetőleg az egészségtudomány fejlődése, másrészt a 30-as években Európába tört kolera működött közre.

Az orvostudomány a XIX. sz.-ban hatalmas fejlődésnek indult. S e fejlődés folyamán a külön szempontoknak megfelelőleg, önálló ágai támadtak s váltak ki. Igy vált ki az egészségtan is, mint amely az ember és környezetének egymáshoz való viszonya kutatásával önálló, határozott feladat megoldására törekedett, ami azonban csak újabb időben valósult meg teljes mértékben, midőn az egészségtan szintén természettudományi, kisérleti alapra helyezkedett. Ez irányban Pettenkofernek, a müncheni egészségtani iskola mesterének vannak elvülhetetlen érdemei. Ő tette az 1865. Münchenben létesített egészségtani tanszéket az egészségtudomány tanításának, önálló művelésének s a K. gyakorlati feladatai megoldásának központjává. Magyarország hamar lépett a bajor példa nyomába; a budapesti tudományegyetemen már 1875-ben létesült az egészségtani tanszék, mely mai napig is Fodor József vezetése alatt teljesíti az egészségtani oktatás és buvárkodás feladatait.

A 70-es évek vége felé az egészségtan a fertőző betegségek kutatásával nagy lendületet nyert. Korszakot jelez nevezetesen az a működés, mellyel Koch Róbert adott irányt az újabb egészségtani buvárkodásnak. Az ő hatásának tulajdonítható főképen, hogy Németország, majd más államok is, egészségtani intézetekkel látták el egyetemeiket. Kolozsvári egyetemünk 1883-ban gyarapodott az orvosi tudományok eme körével. Az egészségtani intézetek megannyi gócpontjai az egészségtudomány fejlesztésének s tanításának. Az egészségtan jelentőségének méltánylását mutatja az a körülmény, hogy nemcsak egyetemeken, hanem technikai főiskolák, pap- s tanítóképző intézetekben, sőt középiskolákban is a tanítás körébe foglalják az egészségtant; ilyen módon mindinkább nagyobbodó körben terjesztik az egészségügyi felvilágosultságot, amely alapfeltétele az egészségügy helyes ápolásának s igy a közegészség javulásának. Ezzel megindult az a mozgalom, mely a K.-nek önálló szervezetére, korunk nagy egészségügyi közműveinek létesítésére vezetett, amiben különösen Angolország szolgáltat kiváló példát. Azzal, hogy a közegészséget fenyegető veszedelmek elhárítására s a közegészség feltételeinek előteremtése az állami tevékenység körében foglal helyet, a K. az állam beligazgatásának egyik tárgya lett s mint ilyen, habár tartalmát az orvosi tudományok, nevezetesen az egészségtan szolgáltatja, gyakorlati alkalmazásában közigazgatási elveket s rendszert követ, l. Egészségügy.


Kezdőlap

˙