Labienus

1. Titus Atius, kiváló római hadvezér, Kr. e. 63. néptribun volt és Caesar ösztökélésére bevádolta G. Rabiriust, mint Saturninus gyilkosát, akit azonban Cicero védbeszédére fölmentettek. A galliai hadjáratban, mint Caesar alvezére (legatus) nagy gazdagságra tett szert, de midőn a polgárháboru kitört (Kr. e. 49.), Pompeiushoz csatlakozott és részt vett a dyrrhachiumi és pharsalosi csatákban is. A thapsusi vereség után Sextus Pompeiusszal és többekkel együtt Spanyolországba menekült Gnaeus Pompeiushoz és a Munda melletti csatában (Kr. e. 45.) elesett. - Fiát, 2. L. Quintus-t, Brutus és Cassius a filippü csata előtt l. Orodes parthusi királyhoz küldte segítségért. Kr. e. 40. Pacorusszal, a király fiával be is tört Szirába és Kis-Ázsiába, de Antonius legatusa, P. Ventidius (Kr. e. 39.) megverte s később Ciliciában, hova menekült, megölette.

3. L. Titus, római szenátor, az előbbinek fia v. testvére, aki nemcsak mint Cassius Severus és más köztársasági érzületü férfiak barátja volt ismeretes, de ugy is mint szónok és képviselő. Augustusnak egyik legelkeseredettebb ellensége volt, akit ellenfelei azért és «dühös» republikanizmusa miatt Rabienus (rabies a. m. düh) gúnynévvel illették. - L. néven Rogeard irt 1863. egy maroszatirát III. Napoleon ellen, mely politikai fontosságu volt. L. Rogeard.

Lábikra

l. Lábszár.

Labilis

(lat.) a. m. ingadozó, ami vagy aki ide- s tovaingadozik. - L. v. esékeny egyensúly l. Allékonyság.

Labill.

l. Lab.

Labillardiere

(ejtsd: labijardjer) Jakab Julien Houtton de, francia botanikus és utazó, szül. Alençonban 1755 okt. 28., megh. Párisban 1834 jan. 8. 1786. és 1787. beutazta Sziriát meg a Libanont, 1791. mint botanikus abban az expedicióban vett részt, amely a szerencsétlenül járt Lapérouse felkeresésére Ausztráliába indult. Sziria és Ausztrália növényeit ismertette. Róla nevezte Smith a Billardiera virágot.

Labiodentális

l. Labiális.

Labirint

(eredetileg egyiptomi szó, loperohunt a. m. palota a tó bejáratánál, magyarul régebben tömkeleg, újabban és helyesebben útvesztő), az ókorban tekervényes épületet jelentett, mely nagyobb helyiségeknek (kamaráknak) folyosókkal való összekapcsolásából keletkezett. Nevezetesebbek: 1. Az egyiptomi, mely Közép-Egyiptomban feküdt Krokodilopolisz v. Arsinoe (l. o.) közelében. Egészen kőből volt építve és egyetlen fedél alatt álló 12 (Strabo szerint 27) udvarból és közel 3000 szobából képződött. Ezek a helyiségek azonban tulnyomólag a föld alatt voltak, tehát a mi felfogásunk szerint tulajdonképen emeletes pincék, csupán egy emelet volt a földnek szine felett. Az idegennek csupán ezeket a felső helyiségeket mutatták. Herodot és Strabo látták is őket, a nélkül azonban, hogy kitalálták volna, vajjon a L. mire szolgálhatott. Újabb időben Lepsius, de kivált Flinders Petrie Havára közelében az egészet feltárták és a még meglévő emlékekről részletes méréseket eszközöltek. É-ra fekszik a L. nagy piramisa, III. Amenemhets sírja (XII. dinasztia), aki ennek a L.-nak kétségkivül építője is volt. 2. A krétai L., melyet a monda szerint Daedalus épített az előbbinek mintájára Gnossos közelében és melyben a Minotaurus nevü mesés szörnyeteg tartózkodott. Ennek létezése több mint kétséges. Valószinüleg Kréta szigetének tekervényes bányatárnái szolgáltak okul a L.-ról szóló monda keletkezéséhez, amilyen tárnahálózatok most is akadnak Kréta szigetén. Gortyna mellett. Az ókoriak mintájára próbáltak modern L.-okat is berendezni, p. a budapesti városligetben; a rokoko- és barokkertészetnek pedig bevett remeke volt a magas puszpángfalakból rendezett útvesztő, melyben valóban könnyü volt eltévedni, mert útjai hegyes szög alatt metszették egymást és a találkozó ponton egy-egy hasonló alaku fa állott.

Labirinthalak

(Labyrinthici), a csontoshalak tüskeparások rendjének egyik csoportja. Főjellemvonásuk az, hogy garatcsontjaik labirintszerü járatokat zárnak magukba s a tüdőkre emlékeztetőleg a körlégből való lélekzésre szolgálnak, ha a hal a vizet elhagyva a szárazföldre megy ki, ami különben gyakran megtörténik. Az ide tartozó fajok Kelet-India édes vizeit lakják, de Dél-Afrikában is tenyésznek. Egyik legérdekesebb faj a kúszóhal (Anabas scandens), amely a fákra is felkúszik a rovarok után. L. Anabas.

Labirintodontok

(állat), a kétéltüek osztályának egyik kihalt rendje, melynek fajai a krokodilokéhoz hasonló állkapcsokat viselnek s ezekben harántirányban labirintszerü rajzolatokkal díszített fogak ültek. Testük a szalamandráéhoz hasonlított, néha óriás volt s lábaik v. hiányoztak v. pedig gyengék voltak. Mellüket három csontlemez födte. A legrégibb fajok, az Archegosaurusok, némileg halformák voltak és maradványaik a kőszénkorból és diaszból kerülnek elő. A fiatalabb Mastodonsaurusok a triaszban éltek. A kis testü, szalamandraforma Mikrosaurusok a kőszénkort népesítették.

Lábító

emelő, melyet lábbal hajtunk oly célból, hogy annak kilengését egyenes vonalu vagy forgó mozgássá valamely géprészre átvigyük. Alkalmazást talál gyakran a kézi szövőszékeknél, a rokkáknál, esztergapadoknál, köszörügépeknél stb., általában ott, ahol nagyobb munkamennyiség kifejtéséről nincsen szó. L. tervezésénél figyelembe kell venni az embertől kifejthető munkamennyiséget és a láb maximális emelkedési magasságát. - L. a hangszereknél, l. Hangtompító.


Kezdőlap

˙